Trójai falóval tarolták le az európai autóipart a kínaiak, az EU könyörgőre fogta

Amikor az EU 2024 végén akár 45%-os védővámot vetett ki a Kínából érkező tisztán elektromos autókra, a hibrid modellek kimaradtak a csomagból, így azokra továbbra is csak a standard 10%-os vám vonatkozott.

A kínai autógyártók kihasználták ezt a kiskaput, és elárasztották az európai piacot hibridekkel: a havi import a 2024. októberi 3 800 darabról 2026 júliusára több mint 50 000 darabra ugrott - írja a Financial Times.

Az olcsó kínai hibridek óriási nyomást jelentenek a hagyományos európai gyártóknak, ami gyárbezárásokhoz és elbocsátásokhoz vezet.

A korábbi EU-s büntetővámokra válaszul Kína is védővámokat vetett ki európai termékekre (pl. konyak, tejtermékek), most is megtehetné, de az önkéntes korlátozás egy diplomáciai kompromisszumos próbálkozás, hogy ne legyen ismét egy újabb vámháború.

Azonban az EU jelzése egyértelmű: ha Peking nem fogadja el az önkéntes kvótát, Brüsszel egyoldalú korlátozásokat és újabb vámokat fog bevezetni a kínai hibridekre.

Hatalmas kínai túlerő az európai piacon

Míg 2024 októberében még mindössze havi 3 800 kínai hibrid érkezett az Unióba, 2026 nyarára ez a szám meghaladta a havi 50 000 importált járművet.

A kínai gyártók (élen a BYD-val és a Chery-vel) rendkívül erős pozíciót szereztek: a konnektoros hibridek piacán az európai új eladások 28-34%-át birtokolják.Ez azt jelenti, hogy minden harmadik Európában eladott új plug-in hibrid kínai márka.

Ha az összes meghajtást (elektromos, hibrid, benzin) nézzük, a kínai autómárkák teljes piaci részesedése Európában átlépte a 10-11%-os lélektani határt, aminek a legnagyobb hajtómotorját jelenleg éppen a hibrid modellek robbanásszerű eladásai adják.

A váltás azért jelentős, mert Európa autóipara amúgy is komoly nyomás alatt áll.

A megszokott, európai gyártók küzdenek a gyengébb kereslettel, a magas termelési költségekkel és a drága zöld átállással, miközben a kínai vállalatok egyre versenyképesebbé váltak mind árban, mind technológiában. Európa számára a vita így egyre inkább az ipari kapacitásról szól, semmint pusztán az importált autók számáról. Az EU Kínával szembeni szélesebb kereskedelmi hiánya 2025-ben elérte a 360,6 milliárd eurót, és idén az év első felében tovább nőtt.

Japán példája egyszer már bevált

Kérdéses azonban, hogy az önkéntes exportkorlátozás valóban megoldhatja-e a problémát.

Az Unió hasonló taktikát alkalmazott Japánnal szemben évtizedekkel ezelőtt: Tokió beleegyezett a járműexport korlátozásába (főleg a Toyota részéről) Európába, a japán gyártók pedig ezt követően növelték beruházásaikat és termelésüket az európai piacon belül.

Az EU abban bízik, hogy ez megismétlődhet vagy mintát kínálhat a Kínával való, ma mégis teljesen más jellegű kapcsolat kezelésére.