Drónháború a befektetők célkeresztjében - ezekkel a részvényekkel lehet most nagyot kaszálni
BefektetésA NATO légterét szeptemberben megsértő drónok nemcsak diplomáciai vihart kavartak, a befektetőket is felvillanyozták – a védelmi ipar papírjai szinte szárnyra kaptak. A lengyel drónincidens új korszakot nyitott a tőzsdén: amíg a háború árnyéka Európára vetül, addig a befektetők a fegyvergyárakban látják a jövőt. Lássuk, mekkorát lehet manapság kaszálni egy dróntámadással.
A szeptemberi lengyelországi drónincidens óta egyre inkább a fókuszba kerülnek a pilóta nélküli légijárművek, és nem csak a politikai térben kavarták fel az állóvizet.
A NATO légterét ért támadás szinte azonnal hatással volt a piacokra.
A varsói WIG20 index mintegy 2,5 százalékot esett a támadást követő napon, elsősorban a bankpapírok zuhanása miatt. Ugyanakkor a védelmi iparral foglalkozó helyi cégek árfolyama meglódult: az álcahálókat gyártó Lubawa részvénye 4 százalékkal, a katonai lábbeliket készítő Protektor papírjai 15 százalékkal, a fémmegmunkáló Zremb kurzusa pedig 7 százalékkal erősödött - írta meg az UNN ukrán hírportál.
A befektetők úgy látták, hogy Varsó drónvédelmi képességei hiányosak, ezért ezekhez a cégekhez hamarosan özönleni fognak a megrendelések.
Egy nappal később a hatás egész Európára kiterjedt. A paneurópai STOXX 600 index 0,51 százalékkal emelkedett, miközben az űr‑ és védelmi index 2,5 százalékos ugrást produkált.
A legnagyobb nyertes a brit BAE Systems volt, amelynek árfolyama 6,3 százalékkal ugrott meg, míg a német Rheinmetall 2,3 százalékkal, a Rolls‑Royce pedig 2,1 százalékkal erősödött
Dan Coatsworth, az AJ Bell elemzője úgy fogalmazott, hogy
minden egyes újabb geopolitikai sokk emlékezteti a befektetőket az állandó bizonytalanságra, ezért védelmi részvényeket tartanak portfóliójukban.
A szeptember végi elemzések már arról szóltak, hogy Európában védelmi szuperciklus alakulhat ki: a Thales, a Rheinmetall, a Leonardo, a BAE Systems, a Rolls‑Royce, a Fincantieri és az Airbus részvényei mind komoly emelkedést produkáltak, és Brüsszel még azt is fontolgatja, hogy a katonai kiadásokat kivonja a költségvetési szabályok alól.
A drónincidensek nem csak a lengyel piacot rázták meg.
Románia szeptember végén bejelentette, hogy Ukrajnával közösen védelmi drónok gyártását tervezi, elsősorban NATO‑tagországok számára. Bukarest támogatja a keleti frontot védő „drónfal” ötletét, és több mint 2,5 milliárd eurót tervez befektetni a Mihail Kogălniceanu légibázis bővítésébe.
A szeptember végi – október eleji piacok azt mutatták, hogy a kezdeti árfolyamugrás után a befektetők hangulata kitartott, a szeptember 24‑i kereskedési napon a BAE Systems részvénye 1,4 százalékkal, a Rheinmetall közel 2 százalékkal, a Hensoldt 4,6 százalékkal, a Renk és a Leonardo mintegy 3 százalékkal, míg a Thales és a Dassault 1,6–1,9 százalékkal erősödött.
Nem is kérdés, hogy a drónfenyegetésről szóló hírek tartósan támogatják a védelmi papírokat.
Persze mindez egy jóval hosszabb trend része, a Rheinmetall részvénye egy év alatt 212 százalékkal lett értékesebb, de még érdekesebb, ha 2022 elejétől vizsgáljuk az árfolyamot.
Az orosz-ukrán háború kitörése óta a német óriás árfolyama több mint tizenkilencszeresére emelkedett.
Az elemzők egyetértenek abban, hogy a piaci szereplők továbbra is a növekvő védelmi költségvetésekre, új lőszergyárak és rakétagyártási projektek indítására, illetve a mesterséges intelligenciával támogatott drónok fejlesztésére fogadnak, azaz a határ a csillagos ég…
