Nagyon nehezen támadható bástya - ezért lett Sulyok Tamás államfőjelölt? 

Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke lesz a kormánypártok államfőjelöltje, Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára - derült csütörtök délután. A hírt Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője jelentette be a Fidesz-KDNP tavaszi parlamenti ülésszakot megelőző, Balatonalmádiban tartott közös, kihelyezett frakcióülése után. 

Napok óta keringtek információk arról, hogy a kormánypártok várhatóan már a kihelyezett ülésen meg fogják nevezni a jelöltjüket, illetve hogy egy kevésbé ismert, a politikán kívülről érkező személyre esik majd a választásuk. Sulyokra mindkét állítás igaz, ráadásul minden szempontból meglepetésjelölt.

Novák Katalin lemondása óta számos név elhangzott már, mint lehetséges jelölt. Kövér László, Trócsányi László, Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédemi miniszter is felmerült a médiában, mint lehetséges utód.

Az esélyesek között emlegették még Navracsics Tibort, Stumpf Istvánt, aki 2019-ig alkotmánybíróként tevékenykedett valamint Merkely Bélát, a Semmelweis Egyetem rektorát  is.

Ellenzéki oldalon a Mi Hazánk Csath Magdolna professzort látná szívesen a Sándor-palotában, a baloldali pártok háza táján pedig Róna Péter és Majtényi László jogtudós, volt adatvédelmi ombudsman neve merült fel, Sulyok Tamás neve viszont még említés szinten sem egészen ma délutánig.

Most viszont egyből ő lett az abszolút esélyes, hiszen a hazai jogszabályok szerint az első szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatát megkapja.

Mivel a Fidesz–KDNP-frakciónak ehhez megvan a szükséges számú képviselője, így nagy valószínűséggel már az első körben megvan a megfelelő számú képviselője ahhoz, hogy elsőre megszavazza jelöltjét, azaz Novák Katalin utódja, Magyarország új köztársasági elnöke alighanem Sulyok Tamás lesz.

Rizikóminimalizálás - ezért lett pont ő

Jó helyen keresgél, aki úgy gondolja, hogy ez a döntés a legmagasabb helyen dőlt el - mondja a Növekedés.hu-nak egy, a kormánypártok belső működésére rálátó forrásunk.

Szerinte Orbán Viktornak nem egyszerűen egy, a pozícióra méltó személyt kellett találnia, akiről elmondható, hogy a nevének súlya van. Ezúttal minden korábbi döntésénél nagyobb szerepet kellett kapnia a rizikó minimalizálásának.

- Tüzetesen  mérlegelni kellett azt, hogy az új köztársasági elnök személyével kapcsolatban milyen rejtett politikai csapdák vagy aknál kerülhetnek elő, egy újabb botrány most katasztrófával érne fel. Azt gondolom, hogy két irányból közelítettek a kérdéshez.

Egyrészt kerestek egy támadhatatlan, jól pozícionálható, megfelelő egzisztenciával, életúttal rendelkező személyt. Másfelől viszont ott van a kommunikációs vonal is, hogy mit szimbolizál a jelölt.

Sulyok Tamás, mint az Alkotmánybíróság elnöke az Alaptörvény, ezen keresztül a nemzet egységének a megtestesítője, ha úgy tetszik. De az is egy erős üzenet, hogy AB elnöke köztársasági elnökként önmagában garantálja az alkotmányosságot

- mondja forrásunk hozzátéve, ez a jelölés egy nagyon nehezen támadható, erős bástya, amibe könnyen beletörhet az ellenzék bicskája.

Márpedig a támadások máris elkezdődtek, ahogy a Momentum nyilatkozta, nem vesznek részt abban a parlamenti cirkuszban, ahol a Fidesz kiválasztja Orbán Viktor következő golyóstollát”, vagy „Sulyok Tamás felterjesztése is csak bábjáték” - hogy az LMP-t idézzük, de a sort hosszan lehetne folytatni. 

Csakhogy forrásunk szerint az ellenzék most nagy bajban van, mondogathatják az ügyeletes mantrát, ez erőtlen lesz, könnyen bohócot csinálhatnak magukból.

A magyarok azt látják hogy az AB elnökeként megfelelő életúttal lesz Sulyok Tamás  köztársasági elnök, aki azt a szellemiséget erősíti, hogy az alaptörvény megkerülhetetlen.

Szép karrier után jöhet a legnagyobb kitüntetés

Sulyok Tamás jogászcsaládba született 1956. március 24-én, Kiskunfélegyházán. Korábban édesapja ügyvédként dolgozott, ám a második világháború után politikai okokból törölték az ügyvédi kamarából, és fia születésekor is fizikai munkásként tartotta el a családját, csak 1957-től tudott jogtanácsosként elhelyezkedni.

A róla szóló Wikipédia oldal adatai alapján 1980-ban szerzett jogi diplomát a szegedi József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. Pályáját bírósági fogalmazóként kezdte a Csongrád Megyei Bíróságon.

1982-ben jogi szakvizsgát tett, majd 1991-ig jogtanácsosként dolgozott. 1991 és 1996 között a Sulyok–Japport, majd 1997-től a Sulyok és Ádám Ügyvédi Iroda ügyvédjeként dolgozott. Ő látta el 1998 és 2002 között a szegedi önkormányzat jogi képviseletét.

Egészen alkotmánybíróvá választásáig ügyvéd volt. 2000 és 2014 között osztrák tiszteletbeli konzuli tisztséget is betöltött. 2004-ben az ELTE ÁJK Jogi Továbbképző Intézetben európai jogi szakjogász képesítést szerzett.

2005 szeptembere óta – meghívott előadóként – alkotmányjogot oktat, szemináriumot és fakultatív kollégiumot tart a Szegedi Tudományegyetem Jogi Karán. 2013-ban PhD fokozatot szerzett a Szegedi Tudományegyetemen.