Anorexia, bulimia – az evészavar a járvány egyik súlyosan negatív hatása a gyerekeknél is
ÉletmódA koronavírus-világjárvány következtében a fejlett országokból egymás után érkeznek jelzések az evészavarban szenvedő számának növekedéséről. A tendencia a fiatalok körében különösen aggasztó, és Magyarországon is jellemző, mint az SOS Gyermekfalvak felméréséből kiderül.
Az Covid-19-járvány komoly hatással volt és van mind az emberek testi, mind a mentális egészségére. Az elszigeteltség, a bezártság, a munkahelyek elvesztése miatti félelem vagy éppen az agyonhajszoltság sokaknál váltott ki krónikus szorongást, stresszt, depressziót, és okozott vagy erősített fel olyan lelki eredetű megbetegedéseket, amilyenek az evészavarok.
Egy, a témában készült tanulmány szerint világszerte súlyosbodtak az anorexiában, bulimiában és falászavarban szenvedők tünetei a Covid-19 pandémia kezdete óta.
Az anorexiások 62, a bulimiások és a falási rohammal küzdők 30 százaléka számolt be állapota rosszabbodásáról.
Míg a járvány következtében egyesek esztelen nassolásba kezdtek, mások a korábbinál is kevesebb kalóriát vettek magukhoz.
A MedPage Today cikke kifejezetten az evészavaros fiatalok számának növekedéséről számol be. Mint írják: az Észak-karolinai Egyetemen körülbelül 30-40 százalékkal nőtt az evészavar klinikára történő beutalások száma. A washingtoni Children's National klinikusai pedig az étkezési rendellenesség miatt beutaltak számának megduplázódását jelentették.
A gyerekeknél az online oktatásra való átállás, az addigi napi rutin megszűnése, a kortárscsoportoktól való elszakadás együtt járt a pubertásra amúgy is jellemző magas szorongással és bizonytalansággal, miközben a fiatalokat a közösségi médiával való fokozott kapcsolattartás is állandó nyomás alá helyezte. Mint az egyik szakértő fogalmazott: ez nagyjából tökéletes közeg az étkezési rendellenesség kialakulásához.
A The Lancetben publikált cikk szerint
az elmúlt évben az Egyesült Királyság Nemzeti Egészségügyi Szolgálatának gyermek- és serdülőkori étkezési rendellenességekkel foglalkozó szolgálatainál ugyancsak majdnem megduplázódott a beutalások száma.
Magyarországon az SOS Gyermekfalvak készített felmérést arról, milyen lelki-mentális problémát tapasztaltak a szülők a járvány nyomán a gyerekeknél, és ebből is kiderül, milyen súlyos gondot jelentenek az evészavarok. A megkérdezettek fele számolt be mentális gondokról, a problémás gyerekek 67 százaléka mutatott szokatlan fáradtságot, 65 százaléka tartós szomorúságot és ürességérzetet, 53 százaléka alvászavarokat.
Reménytelenségről, pesszimizmusról is közel minden második szülő számolt be, ugyanennyien jelezték, hogy gyermekük a korábban érdekes, élvezetes tevékenységek iránt elvesztette az érdeklődését. Szintén nagyon magas arányban, a fiatalok 41 százalékánál alakultak ki evészavarok a pandémia alatt, a diákok harmadánál pedig dühkitöréseket, agressziót, bezárkózást tapasztalt a család. A valamilyen pszichés tünetet produkáló fiatalok közül minden nyolcadikat a halállal, öngyilkossággal, önsértéssel kapcsolatos gondolatok is foglalkoztatják.
Az evészavarok változatos formákban jelentkezhetnek, és a legsúlyosabb pszichiátriai kórképek közé tartoznak.
A legismertebb az anorexia, amely leggyakrabban 14-15 éves kor körül kezdődik, de később is megjelenhet. Kialakulásában szerepet játszhat a tökéletességre való túlzott törekvés, a kedvezőtlen családi működés, a soványság kultusza a családban és genetikai tényezők is. Az anorexiások súlyos testképzavarral küzdenek, rettegnek az elhízástól, amit durva koplalással vagy túlzásba vitt edzéssel igyekeznek elkerülni.
Az anorexiások 30-50 százaléka felnőtt korában is szenved a betegségtől, 8 százaléka a betegség kialakulását követő tíz éven belül meghal, ez 20 éven belül a 20 százalékot is eléri, az okok között pedig a betegség szövődményei, illetve az öngyilkosság is szerepet játszik.
A másik leggyakoribb evészavar a bulimia, amelyet döntően a féktelen, visszatérő falási rohamok jellemeznek. Mivel a páciens a falásrohamok miatt erős bűntudatot érez, önhánytatás, időszakos koplalás, fogyasztó hatásúnak vélt gyógyszerek – hashajtók, vízhajtók –, illetve drogok használata kíséri a rohamokat.
Az önhánytatás és más testsúlynövekedést megelőzni hivatott viselkedések – például a túlzásba vitt sportolás, a gyógyszer- és droghasználat – a bulimia, de az anorexia tünetei is lehetnek.