Életeket menthet a fejlesztés: magyar egyetemista innovációja új lehetőségeket nyithat a szívbetegségek korai
felismerésében
EgészségiparegészségmegelőzésdiagnosztikaA mesterséges intelligencia és a legmodernebb orvosi képalkotó technológiák kombinációja új lehetőségeket nyithat a szív- és érrendszeri betegségek korai felismerésében. A mérnökinformatikus hallgató kutatása olyan automatizált képfeldolgozási módszert mutat be, amely képes kimutatni az érfalak finom gyulladásos elváltozásait.
Magyar egyetemista innovációja - mely a mesterséges intelligencia és a CT-technológia kombinációjára épül - segítheti a szív- és érrendszeri betegségek korai felismerését. A fejlesztés a K&H STEM pályázatának idei nyertes projektje lett.
Magyarországon a szív- és érrendszeri betegségek számítanak a vezető haláloknak. A stroke,vagyis a szélütés, különösen súlyos népegészségügyi problémát jelent.Évente mintegy 40 ezer esetet regisztrálnak és körülbelül 10-12 ezer ember hal meg a betegség következtében,
miközben több tízezren szenvednek maradandó egészségkárosodást. A stroke ezzel a harmadik leggyakoribb halálok Magyarországon. Az aorta-aneurizma gyakran, csak a repedés pillanatában derül ki, és ekkor a halálozási arány rendkívül magas. Az adatok alapján a betegek 80-90%-ánál végzetes kimenetelű, amennyiben nem jut időben speciális érsebészeti ellátáshoz. Az ilyen súlyos kórképek mögött sokszor hosszú ideig tünetmentes, mikroszkopikus érfalgyulladás áll, amelyet a jelenlegi diagnosztikai módszerek csak nehezen képesek korán felismerni.
Kovács Nóra Anna, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem mérnökinformatikus hallgatójának kutatása erre a „diagnosztikai vakfoltra” keresett megoldást. A projekt a mesterséges intelligencia és az úgynevezett fotonszámláló CT-technológia kombinációjára épül. A fejlesztett algoritmus képes automatikusan azonosítani az érrendszer struktúráit a CT-felvételeken, majd adaptív képfeldolgozási módszerekkel elkülöníteni az érfalat a környező szövetektől.
Ez lehetővé teszi a gyulladás okozta falmegvastagodás objektív, számszerűsíthető mérését,
és akár a kezelés hatásának nyomonkövetését is.
Az ilyen fejlesztések jól mutatják, hogy a mesterséges intelligencia ma már nemcsak a globális technológiai vállalatok világában jelenik meg, hanem egyre inkább az egészségügyi innováció és a diagnosztika egyik kulcseszközévé válik. A fiatal kutatók és fejlesztők már az egyetemi évek alatt
olyan technológiákkal dolgoznak, amelyek korábban elsősorban a nagy technológiai cégek
kutatólaborjaiban jelentek meg.
