Honnan indulunk és hova tartunk – Mit mutat a valós innovációs helyzetünk?

A nemzetközi elemzésekből tudjuk, hogy az EU-n belül a 27 ország között az innovációs rangsorban a 22. helyen vagyunk. De ennél is fontosabbak a regionális adataink. Az EU-s átlagot 100-nak tekintve az országos innovációs értékünk 69,5 százalék, de ezen belül a budapesti érték 99,5 százalék, az észak-magyarországi pedig 53,1 százalék. Ráadásul a felzárkózás üteme is nagyon eltérő. 2023-ról 2025-re Budapest 10,4 százalékponttal javította pozícióját, míg Észak-Magyarország 0,9 százalékponttal rontotta.

A nem megfogható erőforrás

Nézzünk néhány adatot a legjobb és legrosszabb teljesítményű régió esetén!

1. táblázat. Budapest és Észak-Magyarország néhány innovációs adata 2025 (EU 27 = 100)

  Forrás: Regional Innovation Scoreboard 2025. European Commission

A táblázatban szereplő mutatók értéke között óriási a különbség. Különösen szembetűnő a végzettség szerinti és az ezzel nyilván összefüggő, a szabadalmi bejelentések közötti szakadék. A termelékenységi adatra pedig azért kell nagy figyelmet fordítanunk, mert az még Budapest esetén is rendkívül alacsony. Természetesen a tanulmányban további adatok is szerepelnek, azoknál hasonlóan nagyok az eltérések a budapesti és az észak-magyarországi értékek között.

Nyilvánvaló, hogy az általános innovációs teljesítmény a régiók közötti különbségek csökkentése nélkül nem javítható.

Térjünk vissza egy fontos adatra, a szabadalmi bejelentések alakulására.

A szabadalmi bejegyzések elsősorban az új termékek és eljárások védelmét szolgálják a versenytársaktól, valamint a szabad felhasználás megakadályozását. Az elnyert jog időben és térben egyaránt korlátozott. A bejegyzések országoktól függően eltérő költségekkel járnak. Más a költsége a magyarországi és más az EU-s szintű bejegyzéseknek.

Versenyelőnyt jelenthet a piacon, ha az oltalmat minél több országban sikerül megszerezni, ezért a cégek törekednek arra, hogy szellemi tulajdonukat minél szélesebb körben védjék meg a versenytársaiktól. A kisebb cégeknek azonban még a saját országukban sincsenek meg mindig az erőforrásaik a védelem megszerzésére, a külföldi piacokon indított bejegyzések finanszírozása pedig teljesen elérhetetlen lehet a számukra. Így nagyon sok szellemi eredmény rejtve, gyakran kihasználatlanul marad.

A szellemi termékek az úgynevezett „nem megfogható” erőforrások körébe tartoznak, amelyek haszna általában a hagyományos számviteli eljárásokkal nehezen számszerűsíthető és gyakran csak hosszabb távon jelentkezik. Viszont az innovációs teljesítmény fontos jellemzője, hogy egy országban hogyan alakul a különböző szellemi termékek bejegyzéseinek száma, illetve a lakosságszámhoz mért aránya. Az adatok értelmezésénél figyelembe kell venni, hogy egy adott ország eredményeit csak a hazai eredetű bejelentések mutatják, ezért az összesből le kell vonni a külföldi eredetű bejelentések számát.

A V4-ek is lemaradtak az uniós átlagtól

A Központi Statisztikai Hivatal 2025. augusztus 6-i adatai szerint – amelyek a 2000 és 2024 közötti időtartamra állnak rendelkezésre – 2000-ben a hazai bejelentések száma 810, 2024-ben pedig már csak 480 volt. A teljes időtartamon át nézve az eloszlás változó. A legtöbb bejelentés 2001-ben történt, ez 919 volt. A legkevesebb, 383 pedig 2023-ból található. Ezért a 2024. évi 480-as érték csupán a 2023. évi rendkívül alacsony értékhez viszonyítva tűnik jó eredménynek. A magyar adatokat érdemes továbbá a nemzetközi adatokkal is összevetni. Az Európai Szabadalmi Hivatalnál 2024-ben 139 magyar bejegyzés történt. Az osztrák érték 2146, a finn 2400, a svéd 4936, a cseh 252. Az egymillió lakosra jutó értéket 2020-ban és 2024-ben néhány ország esetén a 2. táblázatban látjuk.

  2.táblázat. Az egy millió lakosra jutó szabadalmi bejelentések száma az Európai Szabványügyi Hivatalnál néhány ország esetén. (2020, 2024)

  Forrás: Eurostat 2025.03.28.

A táblázatból fontos következtetéseket lehet levonnunk. Például azt, hogy a V4-ek adatai messze elmaradnak a fejlett EU-s országok adataitól, és a javulási tendencia sem túl gyors. Másrészről Finnország és Svédország esetén jelentős növekedést tapasztalunk, míg az egyébként magas német és osztrák adatok 2020-ról 2024-re nagyot romlottak. Az első két ország jól áll versenyképességben is, míg az utóbbi kettő, mint tudjuk, komoly versenyképességi gondokkal küzd.

Visszatérve a 2024-es magyar adatokra, a szabadalmak száma, ha nem is közvetlenül, de összefüggésbe hozható a kutatóhelyek számának alakulásával is. A kutató-fejlesztő helyek száma 2021 óta csökken Magyarországon. A 2021. évi 3683 kutató-fejlesztő helyből 2024-re csupán 2961 maradt, ami 19,6 százalékos visszaesést mutat.

Különösen jelentős, 6,4 százalékos volt a csökkenés a vállalkozási kutató-fejlesztő helyek esetén 2023-ról 2024-re. 2024-ben a K+F létszám az összes foglalkoztatott százalékában csupán 1,12 százalék, ebből a ténylegesen kutató-fejlesztő tevékenységű munkahelyek aránya 0,84 százalék. A K+F beruházások a nemzetgazdasági beruházások arányában 2024-ben csupán 0,49 százalékot tettek ki, míg például 2013-ban ez az érték még 1,62 százalék volt.

Sokféle szakmai lépés kellene

A szabadalmak száma, a ráfordítási értékek és a kutató-fejlesztő munkahelyek aránya nyilván jelentős, bár nem kizárólagos hatással vannak az innovációs teljesítményre. Az összefüggés azonban érzékelhető az innovációs rangsorokban. Az európai rangsorban (European Innovation Scoreboard 2025) Magyarország a 22., Svédország az első, Dánia a második, Finnország a 4-dik, Ausztria a 8-dik, Németország a 9-dik helyen van. Lengyelország a 23., Szlovákia pedig a 24. helyre került.

A magyar innovációs teljesítmény javítása sok és sokféle szakmai lépést ígényelne. Az említett adatok tekintetében - első lépésként - nyilván javulást kellene elérni. Amíg Magyarországon az egymillió lakosra jutó, az Európai Szabadalmi Hivatalhoz benyújtott szabadalmi bejelentés 14,5 darab, Ausztriában 234, és az EU átlag 152,2, addig úgy tűnik, hogy a szellemi javak létrejötte területén is nagyon sok a teendő. A szellemi javak létrejöttét befolyásolja a kutatási-fejlesztési munkahelyek száma, általában a kutatási-fejlesztési foglalkoztatás és a kutatás-fejlesztési beruházások aránya az összes beruházáson belül.

Végül említsük meg a regionális szétszakítottság problémáját. Amíg ezen adataink nem javulnak jelentősen, addig csak álmodozhatunk arról, hogy a 22-dik pozíciónkból néhány éven belül az első 10 hely valamelyikére kerülhetünk.