Gyógyszerárháború Amerika és Svájc között
EgészségiparAz Amerikai Egyesült Államok egészségügyi és kereskedelempolitikai nyomása miatt alapjaiban rendeződhet át a svájci gyógyszerpiac árszerkezete, amely a globális gyógyszeripari bevételek és a nemzeti egészségügyi kiadások új egyensúlyához vezet.
Az SRF News beszámolói rávilágítanak arra a geopolitikai és gazdasági kötélhúzásra, amely a berni kormányzat, a svájci gyógyszeróriások (mint a Novartis és a Roche) és Washington között zajlik.
Miközben a helvét egészségügyi rendszer régóta küzd a magas gyógyszerárak belső leszorításával, a külső transzatlanti nyomás paradox módon egyszerre kényszerítheti ki az árak csökkentését bizonyos szegmensekben.
Ráadásul veszélyezteti az új, innovatív terápiák svájci elérhetőségét.
René Buholzer, az Interpharma ügyvezető igazgatója szerint a svájci gyógyszeripar zsugorodhat az alacsonyabb árak és az USA referenciaár-politikája miatt, ami új gyógyszerek hiányához vezethet az országban.
A washingtoni alku és a globális keresztfinanszírozás vége
Az átalakulás gyökere az USA belpolitikai intézkedéseiben keresendő.
Az amerikai adminisztráció Donald Trump vezetésével megállapodást kényszerített ki a legnagyobb globális gyógyszergyártókkal – köztük a bázeli székhelyű Novartisszal és a Roche amerikai leányvállalatával – a gyógyszerárak jelentős csökkentéséről az USA-ban.
Mivel az Egyesült Államok hagyományosan a világ legjövedelmezőbb gyógyszerpiaca – ahol az árak akár a háromszorosa is lehetnek a svájcinak –, az ottani árcsökkentés masszív bevételkiesést jelent a gyártóknak.
A gyógyszeripar üzleti modellje évtizedek óta a globális keresztfinanszírozásra épül: a magas amerikai profitokból fedezik a kutatás-fejlesztést (K+F), miközben Európában és Svájcban alacsonyabb árréssel értékesítenek. Washington érvelése szerint ez igazságtalan, mivel az amerikai betegek fizetik meg a globális innováció árát, miközben a gazdag európai országok „potyautasként” élvezik annak előnyeit.
Thomas Schinecker, a Roche vezérigazgatója az SRF News-nak nyilatkozva egyértelművé tette az amerikai álláspontot: az USA elvárja, hogy Svájc és a többi jóléti állam is vegye ki a részét az innováció finanszírozásából, ahelyett, hogy adminisztratív eszközökkel mesterségesen alacsonyan tartaná az árakat.
Vámháború és kereskedelmi megtorlás: a svájci dilemma
A nyomásgyakorlás legfőbb eszköze a kereskedelempolitika. Washington 15 százalékos büntetővámot irányzott elő a svájci gyógyszerexportra, ami súlyos sokként érte az alpesi országot, amelynek a gyógyszeripar az egyik legfontosabb exportágazata. Svájcnak nincsenek hatékony gazdasági fegyverei a megtorlásra; a gyógyszerexport korlátozása vagy a válaszvámok bevezetése ellentétes lenne a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályaival, és tovább rontaná a transzatlanti kapcsolatokat. Az USA ráadásul közvetlen kereskedelmi akadályként kezeli a Svájcban alkalmazott kötelező árengedményeket és a szigorú állami árszabályozási rendszert. Washington azzal fenyeget, hogy vizsgálatot indít azon országok ellen, amelyek „kizsákmányolják az amerikai innovációt”.
Emiatt a svájci kormány kénytelen felülvizsgálni a betegbiztosítási rendelet tervezett reformját, amely eredetileg a kötelező árengedmények révén a svájci gyógyszerárak további csökkentését célozta meg. René Buholzer, az Interpharma gyógyszeripari szövetség igazgatója arra figyelmeztetett, hogy ha Svájc bevezeti ezeket a hazai árcsökkentő intézkedéseket, az újabb súlyos amerikai retorziókat vonhat maga után.
Hogyan csökkenhetnek mégis az árak?
Bár az iparági lobbi és az USA nyomása az árak növelése irányába hatna, a piaci realitások és a svájci egészségügyi szabályozás miatt a folyamat végkifejlete a gyógyszerárak csökkenése vagy szerkezeti átalakulása lehet:
- A generikus és bioszimiláris verseny felerősödése: az originális, drága készítmények körüli bizonytalanság miatt az egészségbiztosítók és a hatóságok radikálisan felgyorsíthatják az olcsóbb másolatok (generikumok) piaci bevezetését.
- A svájci referencia-árazás torzulása: Svájc a gyógyszerárak megállapításakor külföldi országok (köztük európai államok) árait veszi alapul. Ha a globális piaci nyomás miatt a környező országokban csökkennek az árak, az a svájci jogszabályok értelmében automatikusan lefelé fogja nyomni a svájci árakat is.
- A Novartis és a Roche belső átszervezései: hogy elkerüljék az amerikai vámokat és megőrizzék versenyképességüket, a svájci óriások gyártásuk egy részét közvetlenül az Egyesült Államokba helyezik át. Ez a hazai kapacitások felszabadulásához és a Svájcban maradó termékek árainak acionalizálásához vezethet.
Az innováció veszélyeztetése: a svájci betegek kockázata
A helyzet legnagyobb veszélye nem az árak közvetlen emelkedése, hanem az új, életmentő gyógyszerek hiánya.
Az Interpharma jelentése szerint a svájci és amerikai árazási viták miatt az amerikai fejlesztésű új gyógyszerek egy része már most sem jut el a svájci piacra, vagy csak jelentős késéssel válik elérhetővé.
Ha a svájci hatóságok mereven ragaszkodnak az árcsökkentéshez, miközben az USA megtiltja a gyártóknak az alacsony árak elfogadását, a gyógyszergyárak egyszerűen elkerülik Svájcot, így a svájci betegek eleshetnek a legmodernebb rákterápiáktól vagy a ritka betegségek kezelésétől.
A transzatlanti gyógyszerár-háború rávilágít Svájc sebezhetőségére a globális geopolitikai térben. Miközben az SRF News által bemutatott amerikai nyomás és a vámfenyegetések elvileg az árak emelésére kényszerítenék a svájci rendszert, a svájci állami szabályozási mechanizmusok és a hazai politikai ellenállás ezt gátolják. A megoldás egy olyan új finanszírozási modell lehet – például egy kantonok által finanszírozott speciális innovációs alap –, amely képes kezelni az amerikai elvárásokat anélkül, hogy a svájci lakosság gyógyszerellátása és a biztosítási prémiumok elviselhetetlen mértékben növekednének.