A csokoládé, amit eszik rabszolgamunkával készülhet
ElemzésekA finom édességeknek van egy sötét titkuk.
A csoki lehet szögletes, kerek, hosszú vagy rövid, lapos vagy tömör, jöhet minden formában. Nem csak a Pom Pom mesék Gombóc Artúrja, hanem sok magyar is hasonlóan gondolkodik. Hisz évente be szoktunk falni 3 kilónyi csokoládét.
A kínálat bőséges és meglepően sokszínű, hisz a szokásos ízek mellett, ma már a polcokról akár banánhajós, mangós, ananászkrémes vagy áfonyás sajttortás táblacsokit is leemelhetünk.
A finomságok ropogtatása közben valószínűleg aligha jut eszünkbe, hogy az édesség, amit eszünk, akár sötét múlttal is bírhat.
A készítéséhez ugyanis gyerekmunka is tapadhat.
Ehhez tudni kell, hogy a csokoládé egyik legfontosabb alapanyaga a kakaó, amelynek a termelése úgy 70 százalékban Nyugat-Afrikában zajlik. Főleg Ghánában és Elefántcsontparton. Az olyan óriásvállalatok mint a Mars vagy a Nestlé is részben ebből a régióból szerzi be a kakaót.
A termesztéssel foglalkozó térségekben dolgozók milliói élnek kevesebb mint napi 1 dollárból. A munkába rengeteg gyerek is be van fogva. Van hogy a kicsik akkora késekkel, vagyis machetékkel vágják a növényeket, amelyek majdnem akkorák mint ők.
Mivel a kakaó-ültetvényeknek kell a hely, ezért a trópusi erdőket folyamatosan irtják, hogy legyen tér a termesztéshez.
Arra, hogy a kakaó-farmokon áldatlan állapotok uralkodnak előszőr jó húsz éve vetült fény. Miután a témát felkapták nyugaton egy ideig úgy tűnt, hogy komoly lépések fognak születni azért, hogy az ágazat meg tudjon újulni. Emiatt alakult még 2000-ben a Nemzetközi Kakaószövetség (World Cocoa Foundation), számos szektorban működő nagy szereplő részvételével.
Ám sok minden nem változott. Pedig indultak erdőtelepítési projektek, klinikák épültek és más régiós fejlesztések indultak az érintett országokban, mégis, a Guardian elemzése szerint a gyerekmunka most még jobban elterjedt Nyugat-Afrikában mint két évtizede. Az amerikai kormány becslései szerint Ghánában és Elefántcsontparton úgy 1,5 millió gyerekmunkás dolgozhat a kakaó-ágazatban. Jó pár gyerek heti 80-100 órát dolgozik.
Közben pusztul a dzsungel. Elefántcsontparton csak 2000 és 2019 között 2,4 millió hektár erdőt irtottak ki a kakaó-termesztés kedvéért.
Vagyis a problémák velünk maradtak: a farmerek továbbra is szegények, a gyerekeket még mindig munkára fogják, az erdők fáit pedig kivágják – mondja a kakaó-üzlet megfigyelésével is foglalkozó nonprofit Voice Network vezetője Antonie Fountain.
Az egyik fő gond az, hogy sok helyen a gazdálkodók túl szegények ahhoz, hogy felnőtt munkaerőt alkalmazzanak, ezért a gyerekeik állnak be dolgozni a családi üzletbe. Segíthetne, ha nőne a farmok bevétele csak hogy a forgalmuk egy ideje befagyott. A globális kakaópiac mérete 14 milliárd dolláros, de ebből az összegből ők nem sokat látnak.
Mint Bill Guyton a Nemzetközi Kakaószövetség alapítója magyarázza egy tonna kakaó világpiaci ára úgy 2400 dollár körül mozog. Bár az évek folyamán voltak nagy kilengések, mégis ötven évvel ezelőtt is körülbelül 2400 dolláron állt az árfolyam.
Miközben a táblacsokik ára alaposan felment, a kakaó-termesztők továbbra is körülbelül ugyanannyi pénzt kapnak, mint hajdanán.
A 70-es években a kakaó a csokoládé árának az 50 százalékát tette ki. Ám azóta ez az arány fokozatosan lement 6 százalékra.
Ahhoz, hogy a farmerek problémai megoldódjanak jócskán fel kéne srófolni a csokik árát.
Globális kakaótermelés (ezer tonna)