A felértékelődő nyersanyagok és erőforrások határozhatják meg, mely országokra vár gazdasági fellendülés

Nagy jelentőségűek a kialakult geopolitikai konfliktusok és események, az Amundi alapkezelői szerint azonban többféle hatásmechanizmussal találkozhatunk. A jelenlegi háborúk, elsősorban az orosz-ukrán konfliktus és kisebb részben az izraeli háború nem befolyásolják érdemben a piacokat, és most már az energiaárakat sem.

Ami számít és ami nem

Például bizonyos érintett országok – így Oroszország, Fehéroroszország, Irán és Izrael – kötvénypiaca jelenleg egyszerűen nincs fent a befektetői térképen, míg más országokat – a feltörekvő piacok túlnyomó többségét – eddig nem érintették ezek a konfliktusok.

Ugyanakkor nagy jelentősége lehet Kína megítélésének, valamint annak, hogy idén világ népességének 41 százaléka vesz részt parlamenti-, vagy elnökválasztáson. Az ennek következtáben esetlegesen átalakuló kormányzatoknak meghatározó szerepe lehet a konfliktusok kezelésében, egyeseket felerősíthetnek, míg másokat akár el is simíthatnak.

Technológiai változások

Emellett a világgazdaságra nagy hatással vannak a technológiai változások, mint a mesterséges intelligencia megjelenése, az elektromos autózás, vagy éppen a hatékony akkumulátorok fejlódése, hisz ezek egyszerűsíthetik a megújuló energiák felhasználását, ha lehetővé válik az elektromos energia ipari szintű tárolása.

Ezeket a kéréseket elemzeték az Amundi keddi háttérbeszélgetésének szakemberei Yerlan Syzdykov (az Amundi Asset Management globális feltörekvő piaci befektetési vezetője) és Guillaume Uettwiller (a CPR Invest-Global Disruptive Opportunities alap társportfóliómenedzsere).

Átértékelődés, sikertényezők

A szakemberek szerint az átértékelődnek az erőforrásokat: például a kőolaj mellett felértékelődött minden, ami a technológiai fejlődéshez szükséges. Yerlan Syzdykov szerint ez nemcsak az olyan nyersanyagokat jelenti, mint a ritka földfémek, hanem a technológiai fejlődéshez szükséges tudás és tapasztalat, ami egész országokat, vagy régiókat értékelhet fel.

Ugyanígy az ellátási láncokban betöltött szerep is meghatározóvá válhat egy ország jövőjét illetően, hosszú távon meghatározó sikertényezővé válhat a konfliktusoktól való távolság, a politikai stabilitás, vagy az ipari- és technológiai központok földrajzi közelsége. Példaként említhető Katar, Angola, Közép-Ázsia és Latin-Amerika.

Mesterséges intelligencia

Ami a mesterséges intelligenciát illeti, a gazdasági növekedés mindhárom tényezőjére, a tőkére, a munkára és a termelékenységre is erőteljes hatást gyakorol, hiszen már rövid távon is rengeteg tőkét vonz, munkahelyet teremt és szüntet meg, egyúttal növeli a hatékonyságot Yerlan Syzdykov szerint.

Mint minden innovációs forradalom, kezdetben ez is a létező gazdasági világrend töredezéséhez vezethet, ahogy új vállalatokat, szektorokat és országokat emel fel, hosszú távon azonban ezek a változások egy új egyensúly kialakulása felé mutatnak. Ezek a konfliktusok gazdasági téren zajlanak, főleg támogatásokban és vámokban nyilvánulnak meg.

Chipháború

Amerika exporttilalmat vetett ki Kínával szemben a legfejlettebb processzorokra és meghajtókra, aminek következtében például az NVIDIA kínai értékesítései októbertől januárig megfeleződtek. Az USA  250 milliárd dolláros támogatási programot indított a csúcsminőségű chipek hazai gyártásának felfuttatására, amitől azt remélik, hogy pár év múlva a globális kereslet 20 százalékát képes lesz kielégíteni (a jelenlegi 0-val szemben).

Ugyanakkor Kína is hajlandó nagy összeget áldozni arra, hogy a számára jelenleg 99 százalékos Intel-AMD technológiai függőséget eredményező x86-os architektúra felhasználását RISC-V nyílt forráskódú architektúrára cserélje, ily módon szabadulva a licensztől való függőségtől.

Tajvan szerepe

Ugyanakkor mindkét fél számára kockázatot jelent, hogy az ezekben az eszközökben felhasznált félvezetők gyártásának 60 százalékát, a legfejlettebb és az MI-használatához leginkább szükséges GPU-kban (videókártyákban) alkalmazott félvezetők gyártásának pedig 90 százalékát Tajvan birtokolja.

Ezért vált Tajvan az egyik legnagyobb figyelemmel kitüntetett országgá és ezért áldoz az úgynevezett Chip Act keretében dollár százmilliárdokat az Egyesült Államok arra, hogy a tajvani gyártás egy részét saját területére, vagy biztonságos vonzáskörzetébe vonja.

Az MI várható hatása

Arra vonatkozóan azonban csak becslések lehetnek, hogy a mesterséges intelligencia fejlődése mennyivel lendíti fel a világgazdaságot, mikor éri el életpályája csúcsát és mikor indul hanyatlásnak. A jelenlegi becslések szerint ezek a technológiák a párhuzamos számítások végzésére alkalmas chipekkel (GPU a CPU-val szemben) kiegészülve a következő években 2600-4400 milliárd dollár hozzáadott értéket termelnek majd, miközben ugyancsak jelentős átrendeződést hoznak a nyertesek és a vesztesek között a világban, jellemzően a nagy cégek körében.

Indokolatlan piaci félelmek

Ezt a folyamatot természetesen a változásoktól való félelem kíséri. A legújabb ezzel kapcsolatban az ezredfordulóshoz hasonló tőzsdei lufi kipukkanásától való félelem, ami azonban Guillaume Uettwiller szerint nem megalapozott. A klasszikus dotkom lufi előtt a maitól egészen eltérő árazási szinten forogtak a technológiai részvények, az akkori 60-80-as P/E mutatókkal szemben a Nasdaq 100 részvényei ma átlagosan 30-as P/E alatt forognak.

Emellett eltűnt a börzékről a szédületesen magas számú részvénykibocsátás is: az ezredforduló környékén évente 250-350 IPO borzolta a kedélyeket, az utóbbi években ez 80-120-ra csökkent és az új kibocsátók nem 5-6 éves működés után mennek a tőzsdére, mint akkoriban, hanem 12-15 év jól elemezhető működés (és többnyire profittermelő képesség) áll mögöttük a kibocsátás pillanatában.

Elektromos energia

A technológiai fejlődés másik, de kevesebbet emlegetett átrendező hatása a hozzá kapcsolódó hatalmas energiaigény. A Nemzetközi Energia Ügynökség számításai szerint az adatközpontok, az AI és a kriptodevizák együttes villamosenergia igénye a 2019-es 300 terrawattról 2026-ra 1000 terrawatt fölé emelkedik. Ez felértékeli a villamosenergiát és azon belül a megújuló energiaforrásokat, illetve minden ennek előállításához és tárolásához kapcsolódó megoldást, illetve az ezekhez kapcsolódó alapanyagokat, tudást vagy beruházási helyszíneket.

Átrendeződés

Az Amundi elemzői szerint a geopolitikai feszültségek és az AI mindezek eredményeként erőteljes átrendeződést hoz a globális piacokon. A világgazdasági növekedés az előttünk álló 2 évben a 2023-as 3,2 százalékról 2,8 százalékra csökken, ezen belül a fejlett országok növekedése 1,6-ról 1,3 százalékra mérséklődik a feltörekvőké pedig 4,3-ról 3,7 százalékra esik vissza.

A lassuló gazdasági növekedés árnyékában a geopolitikai konfliktusok és az új technológiák terjedése kihangsúlyozhatja egyes országok és vállalatok erősségeit, de gyengeségeit is, ami a piaci reakciók útján alkalmazkodási kényszert válthat ki a szereplőkből.