A gyilkosok legtöbbje férfi, de miért? A válasz egészen meglepő

Ha vetünk egy pillantást a legvéreskezűbb mészárosokra, legyen szó akár a Szörnyetegként is emlegetett Alfredo Garavitóra, a száz utcagyerekkel végző Javed Iqbalra vagy a "sakktáblás gyilkosnak" is nevezett Picsuskinra, egy valami közös bennük: mind férfiak voltak.

Ezt a tendenciát nem csak azok között lehet észre venni, akik véres betűkkel írták be a nevüket a kriminológiai könyvekbe. Úgy általában is viszonylag kevés nő vetemedik gyilkosságra.

Az ENSZ adatai szerint a világon a gyilkosságok mintegy 90 százalékát férfiak követik el. Az talán egy fokkal meglepőbb lehet, hogy az áldozatok is többnyire az erősebbik nem soraiból kerülnek ki. Akik erőszakost halált halnak, azoknak úgy a 80 százaléka férfi.

Egy örök kérdés a kutatók körében, hogy a biológiai eltérés a nemek között csak egy tényező a sok közül vagy épp az elsődleges oka annak, hogy a férfiak ennyivel hajlamosabbak arra, hogy kioltsanak egy életet.

A témában készült egy rakás kutatás már, és bár a végső válasz még mindig nem született meg, ettől még sok tanulságos megfigyelés látott napvilágot.

Az egyikben a csimpánzok „gyilkolási szokásait” vizsgálták. A csimpánzok amellett, hogy minden más állatnál közelebb állnak hozzánk az evolúciós létrán, azért is érdekesek, mert az életvitelük is számos ponton hasonlít a miénkhez. Ők is fejlett szociális közösségekben élnek. Szemben a gorillákkal, elsősorban nem csak növényeket esznek, hanem mindenevők mint az ember, ezért akár csak az őseink sokszor csapatban vadásznak.

Egy amerikai kutatás során 152 olyan esetet vizsgáltak, amikor csimpánz megölt egy másik csimpánzt és azt figyelték meg, hogy az áldozat 73 százalékban, míg az „elkövető” 92 százalékban volt hím.

Az arányok kísértetiesen hasonlítanak az emberekéhez.

Egy másik nemzetközi kutatás annak nézett utána, hogy a különböző térségek iskoláiban mennyire eltérő az erőszakos viselkedés a tinédzser fiúk körében. A 63 országra kiterjedő tanulmány megállapította, hogy majdnem háromszor nagyobb az esélye annak, hogy egy fiú verekedésbe bonyolódjon, mint egy lány. Megnézték, hogy vajon békésebbek-e azok a fiúk, akik olyan társadalomban nevelkedtek, ahol nagyobb a nemek közötti egyenlőség.

Kiderült, hogy az semmit nem segített. Csak azért, mert más volt a kulturális háttér a srácok még nem lettek békésebbek.

Ősi mészárlások

Az egyik elmélet, amely igyekszik magyarázni, hogy többségében miért pont a férfiak szoktak gyilkolni az a „Férfi Harcos Hipotézis”, amellyel az evolúciós pszichológia egyik elismert szakértője, a holland Mark van Vugt állt elő.

Az elmélet szerint a történelem előtti időkben a különböző törzsek rendszeres harcban álltak egymással. Pont úgy mint ahogy napjainkban az a csimpánzoknál is megfigyelhető. A törzsek folyamatosan küzdöttek egymással az erőforrásokért vagy a területekért. Egy hím minél erősebb és erőszakosabb volt, annál nagyobb esélye volt arra, hogy a kegyetlen őskori körülmények között sikeres legyen és így utódokat tudjon nemzeni.

Emiatt, ahogy egymást követték a generációk és múltak az évezredek az agresszivitásra való hajlam felerősödött a hímekben.

Egy biztos: az ember már az ősidőkben is tudott roppant erőszakos lenni. Európában vannak hétezer éves tömegsírok is. A mai Ausztria területén egy Schletz nevű falunál mintegy 200 neolitikus ember teteme került elő. A leletek alapján sejthető, hogy az időszámításunk előtt 5000 évvel ezelőtt élt csoport tagjai majdnem mind erőszakos halált haltak.  

Sok jel mutat arra, hogy a biológia némileg ellenünk dolgozik: a férfiak úgy vannak „bekötve”, hogy hajlamosabbak arra, hogy erőszakra ragadtassák magukat. De azért a teljes kép nem olyan borús, mint elsőre hangzik.

Ugyanis az is megfigyelhető, hogy az ember, pláne ha a főemlősökhöz hasonlítjuk, így is roppant békésnek számít. Ezért is tudunk civilizációkat építeni.

Yuval Noah Harari történész példaként hozta fel azt, hogy ha tízezer csimpánzt összezárnánk a Szent Péter téren, kiütne a káosz. A csimpánzok képtelenek ennyi fajtársukat egyszerre elviselni. Bár jelenleg a világ több pontján is ropognak a fegyverek és háborúk dúlnak, a Föld túlnyomó részén az emberek nem csak hogy óriási tömegben is békében tudnak lenni egymás mellett, de óriási számban össze is tudnak dolgozni.

Globális szinten arra, hogy egy ember abba haljon bele, hogy egy másik ember megöli, roppant kicsi az esély. A Földön csak a halálozások 0,03 százaléka köthető gyilkossághoz.