Mutatjuk, hol áll Magyarország a társadalmi fejlettség rangsorában

Nem az egy főre jutó GDP a legfontosabb mérőszám, ha egy társadalom jóllétét kell jellemezni, mert egyrészt a GDP-t külföldi vállalatok is előállítják, másrészt annak eloszlása egyenlőtlen.

A társadalmi fejlettség sokkal átfogóbb mérőszám, amelyben a lakosság iskolázottsága, az egészségügyi ellátás színvonala, az információhoz és a kulturális lehetőségekhez való hozzáférés, és a környezeti minőség sokkal többet árul el az életszínvonalról.

A társadalmi fejlődés kifejezhető az úgynevezett social progress index (SDI), azaz társadalmi fejlődés index segítségével, még ha utóbbi nem is olyan objektív mérőszám, mint mondjuk a GDP. 

Mit takar a társadalom fejlettségi index?

A társadalmi fejlettségi index három fő szempontból és azokon belül számos alszempontból tevődik össze.Az első szempont az értékelésnél az alapvető emberi szükségletekhez való hozzáférés. Ide sorolható a táplálkozás, az ivóvíz, az orvosi alapellátás, a higiéniai viszonyok, a lakhatás és a személyes biztonság.A második értékelési szempont a jólét alapjai/fundamentumai. Ebbe a kategóriába sorolható az alapszintű oktatáshoz, tudáshoz, az információkhoz és a telekommunikációs lehetőségekhez, az egészségügyhöz, való hozzáférés és a tiszta egészséges környezet.

- A harmadik fő szempontként a lehetőségeket határozták meg. Ez alatt a személyes jogok, a személyes szabadság, a választójog érvényesülése, a társadalom befogadókészsége és a magasabb szintű oktatáshoz való hozzáférés értendő.

A különböző értékelési szempontok alapján pontszámokat kapnak az egyes országok, majd a kategóriák alpontszámait átlagolva minden ország kap egy-egy pontszámot, ami maga a társadalmi fejlődési index.

Az így meghatározott pontszámok alapján pedig rangsor is felállítható a világ országai között, valamint 6 csoportra szétválogathatók az egyes országok. Minél alacsonyabb sorszámmal ellátott csoportba esik egy ország, annál magasabb a társadalomfejlődési indexe. Így a legjobb az 1. csoport, a legfejletlenebb pedig a 6-os.

Legfejlettebb társadalmak

A legfejlettebb kategóriában Kanada, Ausztrália, Új-Zéland, Japán, Dél-Korea, Izland és Nyugat-, illetve Észak-Európa országai tartoznak. A világon Norvégiában a legmagasabb a társadalomfejlődési index, a második helyen Dánia, míg a dobogó harmadik fokán Finnország áll. A negyedik helyezett Svájc, míg az ötödik helyet Izland foglalja el. Érdekesség, hogy az USA nem került be a legjobbak közé.

Elsősorban a társadalom befogadókészége, a személyes biztonság, az egészség és jólét, a környezeti minőség és a személyes szabadság hiányosságai miatt nem szerepel az Egyesült Államok a társadalmilag legfejletebb országok között, így globálisan ’’csak’’ a 25 helyen áll.

Fejlett társadalmak

A 2. csoportba, tehát a társadalmi fejlődés szempontjából szintén előrehaladott kategóriába tartozik Közép-, és Dél-Európa, valamint a Balkán és Kelet-Európa nagyrésze, az Egyesült Államok, Izrael, Kuvait, Grúzai és Örményország, Argentína, Chile, Malajzia, Panama és Costa Rica.

Régiós körkép

A régiónkból természetesen Ausztria teljesít a legjobban, hiszen a legmagasabb kategóriába tartozik, a társadalomfejlődési indexe alapján a világ 11. legfejlettebb országa. Nem meglepő módon Csehország a régiós második helyezett, majd sorban, Szlovénia, Horvátország, Szlovákia és Lengyelország követik. Magyarország ezután jön a régiós rangsorban, mögöttünk áll Románia, Bulgária, Szerbia és Ukrajna is.

Hogyan állunk a V4-ek körében?

Hazánk a világ országai közül a 42. helyen áll a társadalomfejlődési index alapján. Az alapvető emberi szükségletek kategóriában kimondottan jó pontszámokat kapott Magyarország. Ilyen az ivóvíz, higiénia, egészségügyi alapellátás, élelmiszerellátottság, lakhatás, személyes jogok szempontjából elég jól hozza Magyarország az európai színvonalat.

Hazánk pontszámát elsősorban a magasabb szintű egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésre, a társadalom befogadókészségére és a felsőfokú tanulmányokhoz való hozzáférésre kapott alacsonyabb pontok húzták le. Ez nyilván relatív, hiszen világviszonylatban ezekben a kategóriákban is a jobb helyzetű országok közé tartozunk, a fejlett országok között viszont lemaradásban vagyunk.

Az egészségügy szempontjából a legnagyobb gyengeségünk a nem fertőző betegségek (például: daganatos megbetegedések, szívbetegségek, stroke) miatti korai halálozás magas aránya volt.

A felsőoktatáshoz való hozzáférés terén a lakosság felsőoktatásban eltöltött éveinek alacsony száma és az akadémiai szabadság hiányosságai okán kaptunk rosszabb pontszámot.

Magyarország egyértelműen a társadalmi fejlődésen alapuló összevetésben is a világ fejlett részéhez tartozik, és globális összehasonlításban a magyar társadalom kimondottan szerencsés helyzetben van.

Mindemellett a régiós országok jelentős részének, köztük a három másik visegrádi országnak a társadalomfejlődési indexe magasabb, mint hazánké. Ahhoz, hogy felzárkózzunk a nálunk fejlettebb európai országokhoz elsősorban az egészségügyben és a felsőoktatásban lenne szükséges előrébb lépnünk.

Számít a pénz eloszlása

Összességében kijelenthető, hogy a társadalomfejlődési index még ha komplexebb képet is ad az egyes országokról, mint a gazdasági mutatók, valójában nagyon nagy az átfedés a kettő között.

Jól látszik, hogy jellemzően a leggazdagabb, legfejlettebb gazdasággal rendelkező országok kapták a legmagasabb pontszámot a társadalomfejlődési index alapján. Nyilvánvalóan vannak olyan kivételek, mint Szaúd-Arábia, ahol elsősorban nem a pénz hiányán múlik a társadalom fejlettsége, vagy a gazdasági nagyhatalomnak számító India, ahol az ország GDP-je nominálisan magas, de egy főre levetítve nagyon alacsony és a lakosság nagyrésze rossz körülmények között él.A társadalomfejlődési index alapvetően a legszegényebb országokban a legalacsonyabb.

Közepesen fejlett társadalmak

A harmadik, társadalmilag közepesen fejlett országok közé Európából Fehéroroszország, Oroszország, Bosznia-Hercegovina és Törökország sorolható. Szintén közepesen fejlett társadalom Kína, a közép-ázsiai országok, Dél-Afrika, Tunézia, Algéria, Botswana, Omán, az Egyesült Arab Emírségek, Katar egyes kelet-ázsiai, óceániai országok, Dél- és Közép-Amerika nagyrésze.

Társadalmilag kevésbé fejlett országok

Afrika legtöbb országa, a Közel-Kelet államainak többsége, India, Pápua Új-Guinea, Kolumbia és némely közép-amerikai ország társadalmi fejlődés szempontjából az alacsonyabb kategóriákba tartozik.

A legrosszabb kategóriába eső országok Afganisztán, Guinea, Niger, Csád, a Közép-Afrikai Köztársaság, Dél-Szudán, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Burundi, Eritrea, Szomália, és Jemen. Kubáról és Észak-Koreáról jeleneg nincsenek hozzáférhető adatok.