A „halhatatlan” Berlusconi újra királycsináló lehet

Többször híresztelte magáról, hogy „halhatatlan”, politikai riválisainak pedig megüzente: mindenkit túl fog élni, mégis a legtöbben leírták, amikor 2013-ban és 2015-ben is adócsalásért elítélték, közmunkára küldték, és 4 évre eltiltották közhivatal viselésétől. Ám a négyszeres kormányfő – aki az olasz köztársaság történelmében egyedüliként büszkélkedhet azzal, hogy végigvitt egy teljes kormányzati ciklust –

alighogy lejárt az eltiltása, azonnal jelöltette magát, és a Forza Italia színeiben be is jutott az Európai Parlamentbe, és ez még csak a kezdet.

Valószínűleg ő lesz az egyetlen EP-képviselő a most alakuló új parlamentben, akinek hívei dallamos kampányhimnuszt írtak „Hála az Égnek, hogy itt van nekünk Silvio” címmel, (amely a mai napig népszerű a Forza Italia köreiben), és akiről kétrészes egész estés mozifilm készült. A volt kormányfő bunga-bunga partijait és nagyvilági életét bemutató, tavaly készült „Loro” cím filmet nálunk is vetítették Silvio és a többiek címmel.

Bár 82 évével a legidősebb képviselő lesz, a kor tényleg nem látszik a munkahelyteremtésért lovagi címet kapott Berlusconin. Nem csak a hihetetlen mennyiségű plasztikai műtétek miatt: a Lovagról már korábban kiszivárgott, hogy

speciális vitaminokkal, enzimekkel, aminósavakkal, immunerősítőkkel és diétával tartja formában magát. Korábbi orvosa és párttársa Umberto Scampagnini még 2004-ben nyilatkozta a Corriere della Sera-nak, hogy Berlusconi „technikai értelemben kvázi halhatatlan, és valamennyiünket túl fog élni".  

A Lovag szerint azonban esetében a szerelem a fiatalság receptje: 49 évvel fiatalabb menyasszonya, Francesca Pascale műsorvezető és modell oldalán boldogságra talált, idestova hat éve alkotnak egy párt. Egyedül az „anyósára” panaszkodott a Lovag, szerinte „mindig láb alatt van”, ezért már korábban levélben a rajongói segítségét kérte.

Francesca Pascale 49 ével fiatalabb Berlusconinál, hat éve alkotnak egy párt

Az EP választási kampányban a Berlusconi mindenesetre mindent bedobott, fáradhatatlanul reklámozta saját magát és pártját, ami végül kilenc százalék körüli eredményt hozott, ez a tavalyi parlamenti választásokhoz képest szerényebb eredmény, de a töredezett olasz belpolitikai palettán azért nem áll rosszul a Forza.

Az EP-választásokon rosszul szereplő, de a kormányban a legtöbb minisztert adó Öt Csillag Mozgalom pozíciója megingott, a Matteo Salvini vezette Liga 32 százalékos eredménnyel pedig tarolt, ami

elemzők szerint az amúgy is ingatag lábakon álló koalíció végét jelentheti. A helyzet annyira rossz, hogy Giuseppe Conte kormányfő már a lemondását helyezte kilátásba, ha nem hagyják abba a veszekedést az egymással már szóba sem álló koalíciós partnerek.

Maga Berlusconi is azzal számol, hogy hamarosan előrehozott választások lesznek, és ekkor ő lehet a mérleg nyelve. A jelenleg legerősebb Liga ugyanis – a jelenlegi erőviszonyok szerint – koalícióba kényszerül, ebben az esetben pedig csak a jobbközépen álló Forza Italia és a 6-7 százalékon álló Olasz Testvérek párt jöhet szóba.

Berlusconi mindenesetre – saját szavai szerint – felkészült, energiával tele várja az újabb lehetőséget, esze ágában sincs a halványabb EP-szerepléssel foglalkozni, mert „a jövőt kell építenie”.

A Lovag egy jobbközép közös listában gondolkodik, amely most Piemonte tartományban létre is jött és komoly sikert ért el, ami mutatja, hogy pártja ismét megkerülhetetlen tényező lehet, amely nélkül nincs többség. Ha a mostani választások eredményét nézzük, valóban szükség lenne Berlusconi pártjára a Képviselőházban, csak így lenne meg a jobbközép pártok többsége.

A Lovag azt is felismerte, hogy a zuhanó támogatottságú Öt Csillag Mozgalomnak sincs már ínyére a jelenlegi koalíció, amely kevesebb mint egy év alatt felére olvasztotta a népszerűségét, ezért ellenzékben tudnák megerősíteni a pártot, és jobban megőrizhetnék az eredeti elitellenes vonalat.

Addig is, amíg az olasz koalíció szétesésére vár, Berlusconi az Európai Parlamentben építkezhet, ahol már eddig is sokkal befolyásosabb volt, mint az a jog- és kegyvesztett pozíciójából következett volna.

Barátja és régi harcostársa Antonio Tajani ugyanis egészen mostanáig az EP eddigi elnöke volt, a Forza Italia pedig a Néppárt régi tagja.

Sokan azonban már most fogják a fejüket a szociálistákkal összefogni kénytelen Néppártban, azok legalábbis biztosan, akik még emlékeznek Berlusconi híres-hírhedt „kápó”-beszólására. 2004-ben Martin Schulz szocialista EP-képviselővel, a Parlament későbbi elnökével keveredett szócsatába, akit egy akkor készülő filmbe a koncentrációs tábor kápójának szerepére ajánlott.

De azt is sokan felejthetetlen pillanatnak tarják, amikor a Lovag tavaly a meglepett és kínosan feszengő Michel Barnier-nak – az Európai Bizottság lehetséges elnökének – a kamerák kereszttüzében franciául dalolt egy hivatalos találkozón. 

Ha már a kínos diplomáciai pillanatoknál tartunk, melyeknek se szeri se száma, többen attól is tartanak, nehogy a Lovag ismét megcsillogtassa meglehetősen hiányos angol tudását, mint ahogy azt tette George W.Bush esetében, akinek Camp David-ben angolul próbált egy viccet mesélni – nem sok sikerrel, vagy amikor az amerikai Képviselőházban tartott beszédet ékes angolsággal.

Azzal mindenesetre számolni kell, hogy

a 6,4 milliárd dollárra becsült vagyonával és hatalmas médiabirodalmával (a Fininvest és a Mondadori csoportok) Berlusconi a perei, botrányai és az egészségügyi problémái ellenére is végig meghatározó szereplő maradt az olasz belpolitikában,

ráadásul most kapott egy új helyszínt, az Európai Parlamentet, ahol kampányolhat és építgetheti a jobbközép koalícióját. Esetében pedig kiemelt jelentőségű, hogy ismét mentelmi joghoz jutott. Berlusconi túlélő üzemmódja különösen akkor tűnik sikeresnek, ha megnézzük, politikai ellenfelei közül hányan hagyták már el a nagypolitika porondját, beleértve Romano Prodit, az Európai Bizottság korábbi elnökét, vagy Gianfranco Finit, a Nemzeti Szövetség volt vezetőjét, a Lovag egyik legnagyobb ellenlábasát.