A hazai óriásvállalatok nem nagyon kérnek a magyar vezetőkből

Elemzések2020. júl 31.Devecsai János

Itthon a vállalati életet a multik uralják. A rendszerváltás óta kevés olyan hazai sikertörténet született, amely igazán nagyot szólt volna. Részben ennek köszönhető, hogy itthon a tíz legnagyobb cég közül csak ötnek van magyar vezetője. A női top menedzserekből ennél is nagyobb a hiány. A legjobban teljesítő 50 társaság közül 48-at férfiak vezetnek.

A nemzetközi porondon is erős magyar vállalatokat nem túl nehéz felsorolni. Ugyanis olyan cégből, amely európai szinten is tényező és itthon van a székhelye nem akad túl sok. Ha a pénzügyi szektor nélküli üzleti szférát nézzük, akkor a lista a Wizz Air-el és a MOL-al ki is fúj.

Pedig Kelet-Közép-Európa ma már számos olyan helyi tulajdonban lévő nagyvállalatnak ad helyet, amely kifejezetten jól teljesít az európai színtéren is.

Ebbe a sorba tartozik például a lengyel cipőbolt hálózat a CCC, amely már hazánkban is több mint egy tucat üzlettel rendelkezik. De lehetne említeni a Kross kerékpárgyártót, a divatipari óriássá vált Reserved-t, a yachtokat készítő Delphiát, a térség első-számú olajipari cégét a PKN Orlen-t. Vagy akár a Skodát is. Még úgy is, hogy az autógyártó a német Volkswagen tulajdonában van.

A Skoda ritka madárnak számít a kelet-európai óriáscégek között mivel bátran vállalja a gyökereit. A vásárlók rendszerint tisztában vannak a márka cseh eredetével. Ráadásul a székhelyük még mindig abban a 44 ezer fős Mladá Boleslav-ban található, ahol az alapítók az eredeti vállalkozást 1895-ben létrehozták. A népszerűségük pedig Nyugat-Európában is számottevő. Az idei első negyedévben Svájc legsikeresebb autó modellje például a Skoda Octavia volt.

A hasonló sikertörténetekből sajnos itthon nem sok akad. A Coface hitelbiztosító elemzése alapján a térség 60 legnagyobb cége között ugyan 6 magyar társaság van, de ezek többnyire állami vállalatok vagy külföldi mamutok hazai leányai.

A 15 legnagyobb vállalat Kelet-Közép-Európában

PKN Orlen Lengyelország
Skoda Auto Csehország
MOL Magyarország
Jeronimo Martins Polska Lengyelország
Volkswagen Slovakia Szlovákia
PGNiG Lengyelország
Audi Hungária Magyarország
Grupa Lotos Lengyelország
PGE Polska Grupa Energetyczna Lengyelország
Alpiq Energy Csehország
MVM Magyar Villamos Művek Magyarország
Eurocash Lengyelország
Automobile-Dacia Románia
Kia-Motors Slovakia Szlovákia
Hyundai Motor Manufacturing Csehország
Forrás: Coface

Ezt a jelenséget részben lehet okolni azzal is, hogy a rendszerváltás idején a meglévő erős cégeinkkel nem sáfárkodtunk valami jól. Az Ikarus például a ’60-as és a ’70-es évek idején még Dél-Amerikában, Afrikában és Ázsiában is piacot tudott szerezni magának. A cégnél dolgozó szakemberek pedig a becsuklásgátlók képében olyan fejlesztéssel is elő tudtak rukkolni, amelyet aztán világszerte is széles körben használtak. Ha nem hagyják lejtőre kerülni az Ikarus lehetett volna a „magyar Skoda”.

Sajnos a Ganz-MÁVAG is darabjaira esett, a Mirelite egy időben még felszámolás alá is került, a Csemege és az Orion pedig külföldi kézbe került, mielőtt a márkáik lassan jelentőségüket vesztették. Beszédes, hogy a privatizált állami cégek több mint fele már vagy nem működik vagy beolvadt egy másik társaságba.

Ritkán terjeszkedünk

A nagyvállalati cégekből mintegy ötezer van hazánkban. Azt, hogy ezek között kevés a magyar kézben lévő társaság az részben annak is köszönhető, hogy a nemzetközi színtérre nem sok hazai vállalat mer kilépni. Emiatt a vállalkozások egy idő után megrekednek a növekedésben.

„Bár egyre több az olyan kormányzati támogatású intézmény, amely segíti a külföldi piacra lépést, az itthoni cégek jó része az utóbbi időben inkább itthon maradt mivel Magyarországon egész jól ellehetett lenni”

- mondta korábban egy lapunknak adott interjúban Csorbai Hajnalka, az Opten Informatikai Kft. stratégiai igazgatója. Méretproblémák is vannak, hiszen rengeteg magyar cég nincs felkészülve arra a mennyiségre, ami például egy nyugati vagy egy kínai piacon elvárás. Erre számtalan példa van.

Mint Csorbai Hajnalka elárulta: a külföldi cégek közül főleg a németek és az osztrákok jönnek szívesen hozzánk. Ezekből 1900-2000 tevékenykedik itthon. Brit, szlovák, amerikai, illetve holland társaság nagyjából 1100-1400 van nálunk. A keletiek is jönnek hazánkba, de nem tömegesen. Kínai cégek főleg a kereskedelemben tevékenykednek, a törökök kisebb vendéglátóipari cégekkel vannak jelen nagyobb számban. 

Itthon az egyik olyan ágazat, ahol a külföldi tulajdonban lévő vállalatok felülreprezentáltak, azaz agrárium.

A mezőgazdaságban minden ötödik cégnél – vagyis a mintegy 20 ezer vállalkozás közül mintegy ötezernél – van külföldi magánszemély vagy vállalkozás a tulajdonosok között. A statisztikák alapján ezek a cégek megbízhatóbbak, mint a hazai tulajdonú társaságok.

A helyzetünk persze nem teljesen egyedi. A nyugat-európai és az ázsiai vállalatok az egész régióban erősek.

Ha Romániában sorra vesszük a 41 megye, illetve a főváros legnagyobb cégeit, akkor azt látjuk, hogy közülük 34 külföldi érdekeltségűnek számít.

Ami azt illeti a Kolozsvár központtal működő Kolozs megyében épp a magyar háttérrel működő Mol Romániáé az elsőség. Viszont ez nem jelenti azt, hogy a hazai helyzet a térségben teljesen normálisnak számít.

Az Eurostat egyik tavalyi elemzése épp arra mutatott rá, hogy az Unióban a külföldi tulajdonú cégek súlya Magyarországon a legnagyobb. A sorban Szlovákia, Luxemburg és Románia követ minket.

Nálunk a német illetve az ázsiai kézben lévő nagy multinacionális cégeknél jellemzően a hazai leányokat is nemzetközi szakemberek vezetik.

A tíz legnagyobb között öt olyan társaság van, ahol az első-számú vezető magyar. De ha az élbolyban csak a multikat vizsgáljuk akkor egy olyan vállalatot se fogunk találni, amelynek hazai vezére van. Hisz az Audi Zrt., a Mercedes-Benz Kft., a Magyar Suzuki Zrt., a Flextronics Kft., a Samsung Zrt. és a hazai Bosch csoport élén is külföldi top menedzser áll.

A kép picit változik, ha nem csak az első tíz helyezettre koncentrálunk. A legnagyobb 50 vállalat között ugyanis 32-öt vezetnek magyarok.
Ezek között olyan nagy multik mint a TESCO, a SPAR, a Michelin, az OMV, a Continental vagy a Shell leánycégeit is megtaláljuk. Utóbbi kapcsán érdemes megjegyezni, hogy a holland-angol olajvállalatnál a globális felső-vezetésben is akad hazánkfia: Kapitány István alelnökként a társaság kereskedelmi üzletágát vezeti.

Nőtlen üzleti élet

Az Opten még az év elején készített egy felmérést arról, hogy miként oszlik el a nemek aránya itthon a vállalat-tulajdonosok és a cégvezérek körében.

Ebből a kutatásból kiderült, hogy itthon a társaságok 14 százaléka mondhatja el, hogy náluk minden felső-vezető és tulajdonos a szebbik nemhez tartozik.

Ugyan nem valami magas ez a mutató, viszont az elmúlt 10 évben mintegy 4 százalékkal nőtt. Viszont az itthoni vállalkozások felénél minden meghatározó pozícióban férfiak ülnek. Az Opten felmérése egy igazán meglepő tényre is rávilágított: kiderült, hogy a vegyes-vállalatok vagyis azok a társaságok, ahol nők és férfiak osztozkodnak a vezető posztokon, arányaiban elkezdtek visszaszorulni az évek során.

Ami az 50 legnagyobb hazai céget illeti, köztük mindössze kettőnek van női vezetője.

A SPAR-nál Heiszler Gabriellát még 2015-ben nevezték ki ügyvezetőnek. Mielőtt a SPAR élére került volna, a cégnél volt belső ellenőrzési és controlling vezető is. Az igen csak szűk lista másik szereplője a Shell: itt Istenesné Solti Andrea Erika most év elején váltotta a vezetői székben Bujdosó Andreát. A társasághoz először még 1993-ban csatlakozott, miután elvégezte a Budapesti Corvinus Egyetemet.

Magyarországon általában elmondható, hogy minél nagyobb egy cég annál kisebb az esély arra, hogy a vezetésben nőket fogunk találni. Itthon ugyanis a 250 főnél nagyobb cégeknél a női vezetők aránya az 1 százalékot se éri el.  A bérolló is nagy: egy vezető beosztásban lévő nő valamivel kevesebb, mint a kétharmadát keresi meg annak, amit egy hasonló pozícióban lévő férfi visz haza.

„A csak női cégek jelentős része a kozmetika, a fodrászat és hasonló, jellemzően női szakmák területén működik. A tipikusan férfias cégeknél pedig sok az informatikai. Nem vagyok feminista, de a statisztikák alapján a nagyobb cégeknek – a hatékonyság szempontjából – kifejezetten jót tesz a mindkét nemet felvonultató vezetői csapat”

– mondta el lapunknak korábban Csorbai Hajnalka. 

A legnagyobb magyarországi vállalatok első számú vezetői

MOL Nyrt. Hernádi Zsolt
Audi Hungária Zrt. Alfons Dieter Dintner
MVM Zrt. Kóbor György
Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. Christian Andreas Wolff
Flextronics International Kft. Christian Pfister
WIZZ Air Hungary Zrt. Váradi József
Magyar Suzuki Zrt. Yoshinobu Abe
Magyar Földgázkereskedő Zrt. Kóbor György
Samsung Zrt. Hwang Keun Ha
Robert Bosch Kft. Daniel Korioth
Forrás: Bisnode/Saját gyűjtés