IMF: Sokkal nagyobb szerep hárulhat az állami cégekre a válság kezelésében

A koronavírus-járvány ráirányította a figyelmet a közszférára, illetve az állami tulajdonban lévő társaságokra, amelyek alapvető szerepet játszanak az életek és akár a munkahelyek megmentésében is. A közszolgáltatók például nélkülözhetetlen szolgáltatásokat nyújtanak a az ivóvíz- vagy az áramellátás terén, míg az állami bankok kölcsönök nyújtásával segíthetik a járvány miatt bajba került kisebb vállalkozásokat – írják az IMF Blogon megjelent írás szerzői, Vitor Gaspar, Paulo Medas és John Ralyea, akik a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezető pénzügyi munkatársai. 
Ugyanakkor az állami vállalatok egy részét éppúgy sújtja a járvány, mint számos más vállalkozást: ilyenek a nemzeti olajtársaságok, amelyek zuhanó olajárakkal szembesültek, hiszen a koronavírus elleni küzdelem részeként a világ jó része leállt. De a „vesztesek” táborába tartoznak a nemzeti légitársaságok is, amelyek gépei jórészt a földre kényszerültek.

Hol mekkora az állami szektor súlya?

Az állami szektor minden országban jelen van, ám akadnak olyan országok – így például Kína, Németország, India és Oroszország –, ahol több ezer állami társaságot tartanak számon. A legnagyobbak egyenesen úgy működnek, mint a multinacionális cégek: ők adják a világ kétezer legnagyobb vállalatának 20 százalékát, miután az elmúlt két évtizedben megduplázódott az arányuk.

Globális szinten az állami vállalatok összértéke 45 ezer milliárd dollárra tehető, ami a világgazdaság bruttó hazai termékének (GDP) mintegy a felével egyenlő. Az utóbbi időben tapasztalt növekedés jórészt a feltörekvő és a fejlődő országoknak köszönhető: náluk például az összes infrastrukturális beruházás 55 százalékát bonyolítják állami cégek.

A globális állami vállalatok kezében lévő vagyon arányának emelkedése a többi vállalathoz képest(%, forrás: IMF)

A Nemzetközi Valutaalap szakértőinek gyűjtése szerint – az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciájának adatait használták fel – Európában 598, Kelet-Ázsiában 332, Délkelet-Ázsiában 237, a Közel-Keleten és Közép-Ázsiában 182, Afrika déli részén 78 nagy, már-már multiként működő állami tulajdonban lévő társaság található. Feltűnően kevesebb van belőlük az amerikai kontinensen, Észak-Amerikában 19-re, Dél-Amerikában 40-re tehető a számuk. 

Mi a helyzet nálunk?

Hazánkban a 2010 óta megnövekedett állami szerepvállalás és stratégiai ágazatokban való újbóli megjelenés eredménye, hogy az állami tulajdonban lévő társaságok száma mára megközelíti a 600-at – ezt még Bártfai-Mager Andrea, nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter jelentette be februárban. Az akkori adatok szerint az állami vagyon nyilvántartási értéke 2010-hez képest 52 százalékkal, mintegy 6 ezer milliárd forinttal nőtt, amely így megközelíti a 18 ezer milliárd forintot. 

Mint az IMF szerzői rámutatnak, a közszféra és az egyes kormányok közötti kapcsolat sokszor bonyolult lehet. A közszolgáltatók látják el ivóvízzel, elektromos árammal a lakosságot, működtetik a tömegközlekedést, de nem mindig jutnak elegendő finanszírozáshoz, ami alacsonyabb szintű szolgáltatáshoz vezet. Ez történik a fejlődő világban, ahol több mint kétmilliárd ember nem jut biztonságos ivóvízhez, és több mint 800 ezren élnek megbízható áramszolgáltatás nélkül. 

A multinacionális nagyvállalatként működő állami tulajdonú vállalatok száma (forrás: IMF)

Az állami bankok egy része sem igazán jeleskedik a gazdaságfejlesztési célok teljesítésében, és sokszor túlzott kockázatokat vállalnak. De az egyes kormányok sem hibátlanok, nem mindig képesek az állami bankok és cégek tevékenységének kordában tartására, ellenőrzésére. A végeredmény pedig sokszor az lehet, hogy ezek a cégek óriási adósságokat építenek fel, majd az adófizetők pénzéből kell őket megmenteni. A pénzügyi mentőöv összege az adott ország GDP-jének 10 százalékát is elérheti. 

A kutatók szerint az állami tulajdonú társaságok messze nem olyan hatékonyak, mint a magáncégek: 109 ország egy millió cégét vették alapul, és úgy találták, hogy az állami szektor termelékenysége átlagban csak kétharmada a magánszektorénak.

Ennek ellenére az egyes kormányok sokszor előnyben részesítik őket a magáncégekkel szemben, számíthatnak arra, hogy az állam kisegíti őket, akár kölcsön, akár támogatás formájában. 
A szerzők úgy gondolják, olyan időkben, amikor újra fenyeget az eladósodás réme, az állami tulajdonú társaságoknak jobban kell gazdálkodniuk a rájuk bízott vagyonnal.

A hatékonyság növelése a fő cél

Több javaslatot is tesznek a hatékonyság növelésére. Véleményük szerint a kormányoknak rendszeresen felül kell vizsgálniuk például azt, hogy szükség van-e az adott cégre. Németországban két évente végeznek  ilyen vizsgálatot. Az állami cégek menedzsereinek hatékonyabb ellenőrzését, és a tevékenységek nagyobb átláthatóságát is szükségesnek tartják. Emellett elegendő finanszírozást kell biztosítani a közszolgáltatóknak, hogy jól láthassák el a feladatukat, ugyanakkor fel kellene hagyni az állami vállalatok protekcionista támogatásával.