A költségek minimalizálása helyett a biztonságra törekednek a magyar vállalatok
ElemzésekA lakosság a koronavírus-járvány óta olyan ellátási problémákat tapasztal meg, amikre a fejlett országokban még nem volt példa. A szomszédban dúló katonai konfliktusok és a nemzetközi szinten zajló vámháborúk pedig újabb kérdéseket vetnek fel a globális ellátási láncok fenntarthatóságával kapcsolatban. A 63. Közgazdász-vándorgyűlés ipari és vállalkozási szekciójában a szakértők kiemelték, hogy a digitalizáció és a fenntarthatóság meghatározó trendként formálja át az ellátási láncok rendszerét is.
Magyarország, a jelentős gazdasági nyitottsága miatt, erősen kitett a nemzetközi gazdasági folyamatoknak.
Emellett, a geopolitikai bizonytalanság, az erősforráshiány és a centralizált gazdaságpolitika még rugalmatlanabbá teszi a hazai rendszert.
Az erősforráshiányos környezet folyamatos kihívásokat állít a magyar vállalatok elé, ez egyes esetekben a finanszírozási területeken, máskor a munkaerőpiacokon okoz zavarokat.
Kifejezetten kedvezőtlen, hogy hazánk alacsony hozzáadott értéket nyújt, és az ellátási láncok végén helyezkedik el. Az ostorhatás következtében pedig a legnagyobb csapások a láncok végén helyet foglaló országokba gyűrűznek be.
-hangsúlyozta a hazai gazdaságot érintő ellátási lánc-kockázatokat Chikán Attila akadémikus, a Budapesti Corvinus Egyetem volt rektora, professor emeritusa, egykori gazdasági miniszter.
A válságkezelést tekintve, a hazai vállalatok hasonló stratégiákat követtek, mint külföldi versenytársaik.
Elsősorban a készletek növelésben és a beszállítók diverzifikációjában látják a megoldást.
Természetesen a digitalizáció, és a fenntarthatóság, mint fő trendek, a magyar vállalatok működését is erősen formálják.
A kormányzati válságkezelő intézkedések megítélésében szakadékszerű eltérés figyelhető meg a magyar vállalatok között. Míg a magas versenyképességű vállalatok kifejezetten elégedettek a kormányzati politikával, addig az alacsonyabb versenyképességi szintet mutató vállalkozások már borúsabban értékelik az állami intézkedéseket.
-elemezte a kormányzati válságkezelő intézkedések megítélését Chikán Attila.
A költségminimalizálás helyett a biztonság határozza meg a vállalatok működését
Bár a múltban is jelentős krízisek sújtották az ellátási láncokat, mint például az olajválság, a dotcom-lufi vagy a 2008-as globális pénzügyi válság, ezek mégsem rengették meg alapjaiban a rendszert. A koronavírus-járvány azonban nem csupán pénzügyi, hanem fizikai válságot is okozott, az alkatrészek és nyersanyagok hiányával. Ehhez társult az energiaválság, a geopolitikai konfliktusok, a háborúk, valamint a technológiai és kereskedelmi konfrontáció.
A világszintű krízis hatására a legtöbb országban felértékelődött a kormányzati szerepvállalás,
állami szinten pedig a biztonság és az önellátás megteremtése stratégiai céllá vált.
A biztonság és a fenntarthatóság a vállalatoknál ma már a rugalmasság és az ellenállóképesség kulcsa.
A hosszú távú alkalmazkodás előtérbe helyezte a biztonsági szempontokat, miközben a korábbi költségfókusz háttérbe szorult.
A partnerkapcsolatok és működési rendszerek átalakulásával a just-in-time logika mellett új biztonsági tényezők jelentek meg, visszatért a készletezés, és kiemelt szerepet kapott a valós idejű monitoring.
Az ellátási láncokban bekövetkezett szakadásokról szóló teljes kerekasztal-beszélgetést az alábbi linken tekintheti meg.
