A következő tél még az ideinél is keményebb lehet

Az infláció nem most, hanem már tavaly elkezdett emelkedni, emellett kialakult egy ikerdeficit, melynek külső és belső okai egyaránt vannak. Elsősorban a cserearánykok romlása sújtja a magyar külkereskedelmet - hangsúlyozta Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke, aki a Magyar Közgazdasági Társaság 60. Közgazdász-vándorgyűlésén tartott előadást a költségvetési szekcióban.

Mint mondta, a költségvetésnek kiadási oldalon vannak problémái, melynek egy része a magas energiaárakra vezethető vissza. Mint mondta, a kiadási oldalon mindenképp szükség korrekcióra.

A bevételi oldalon ugyanakkor az államháztartás adóbevételei az elmúlt években folyamatosan nőttek, miközben az adócentralizációs ráta csökkent.

2010 és 2023 között a konszolidált államháztartási kiadások összege 13 539-ról 29 319 milliárd forintra nőtt, az újraelosztási ráta pedig eközben mérséklődött. 

Az egészségügyi kiadásokkal kapcsolatban kiemelte: az összeg nominálisan emelkedett, de az egészségügyi kiadások az összes konszolidált kiadáshoz képest a 2010-es szintre estek vissza.

Nem a kórházak száma kevés, hanem bizonyos orvosi területen alakultak ki óriási hiányok

- fogalmazott Kovács Árpád.

Véleménye szerint fokozatosan megkapjuk az uniós támogatásokat, legrosszabb esetben 30-40 százalékkal kisebb összeget, a legjobb esetben pedig az egész keretet.

Kiemelte:

az EU számunkra nem csak pénzforrás, hanem értékrend elfogadása is, ami nemzeti érdeket jelent.

Az infláció alakulásával kapcsolatban elmondta: a mélypont idén a 4. negyedévben lehet, amikor 20-23 százalékon tetőzhet az infláció, majd gyors csökkenés várható.A gazdasági növekedésről szólva hangsúlyozta, hogy idén 3-5 százalékos GDP-bővülésre lehet számítani. Ennek ellenére úgy látja, hogy

nem fogjuk tudni teljesíteni az idei hiánycélt, de nem lesz durva az eltérés.

Összegzésként elmondta: bízzunk abban, hogy "az elszomorító helyzetben továbbra is növekvő pályán marad a gazdaság, amihez társadalmi békére is szükség lenne."

Kovács Árpád az energiaárak megfizethetőséggel kapcsolatos kérdésre válaszolva elmondta: most a lét és a nem-lét kérdése a tét, és sokkal nagyobb problémákkal szembesülünk, mint 2008-2010-ben.Banai Péter Benő a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára hangsúlyozta:

2013 óta meghaladta az uniós átlagos a magyar növekedés, a hiányt a járványig 3 százalék alatt sikerült tartani, és csökkent az államadósság. A termelékenység alakulásával kapcsolatban úgy látja, hogy azért természetes, hogy csökkent a termelékenységünk, mert egymillió új munkahely alakult ki.

Az uniós pénzekről szólva kiemelte: nagyon fontos a megállapodás, és már jelentős előlegeket fizetett ki a költségvetés az uniós támogatású projektekre. Az EU-s helyreállítási alap nagy részét energiahatékonyságra lehet majd fordítani.

Lényegesnek nevezte, hogy 2022-ben a kormány jelentős költségvetési beavatkozást hajtott végre, főként a kiadási oldalon. Fő céljuk, hogy ne nullázzák le a növekedést, miközben a legnagyobb kihívás a háború okozta gazdasági visszaesés és a magas gázárak kezelése.

Ha holnap véget érne a háború, akkor sem vennék vissza a szankciókat, ezért 2023 sem ígérkezik könnyű évnek. A költségvetési politika csökkenti az inflációt, de az infláció nagy része importált

- tette hozzá.

Virovácz Péter, az ING vezető közgazdásza úgy véli, hogy az uniós forrásokról zajló vita mellett leginkább a kamatkörnyezet aggasztja a piacokat. Az adósságfinanszírozás oldalát nézik a piacok a kétszámjegyű kamatkörnyezetben, a külső finanszírozási igény lehet idén a legnagyobb veszélyforrás idén.

Rohamosan romlik a külső egyensúly, mert a magyar gazdaság erősen importfüggő, az uniós források pedig nem érkeztek meg, ennek a megoldása lesz a legnagyobb kérdés

- fogalmazott Virovácz Péter.

MInt mondta, a 2023-as költségvetést nehéz lesz tervezni  mert egyre magasabb számot mutatnak az inflációs előrejelzések, miközben egyre kisebb a várható növekedés.

Ha lesz idén pluszbevétel, akkor jövő évre kellene tartalékolni, mert nem az idei, hanem a jövő évi tél lesz a legnehezebb

- tette hozzá a vezető közgazdász.

- A vállalatok energiaszámlája és a gyenge forint óriási teher a hazai cégeknek, ezt a költségsokkot valahogy kezelni kell. Vagy elkezdenek árat emelni, vagy költséget csökkentenek a munkaerő oldaláról. Egy ilyen helyzetben elkezdődhet egy munkaerőpiaci változás, emelkedhet a munkanélküliség, a reálbértömeg pedig elkezd zsugorodni - fogalmazott Virovácz.

Banai Péter válaszában azt emelte ki, hogy a háztartásoknak jelentős segítséget ad az állam, ráadásul a költségvetés kamatkiadása is emelkedik, a kamategyenleg 400 milliárd forinttal rosszabb.

A nyugdíjakra és a rezsicsökkentésre is többet kell költeni, tehát az infláció komoly pluszteher a költségvetésnek, de kétségtelen, hogy nominálisan feljebb tolja a GDP-t

- fogalmazott az államtitkár.

Kiemelte: elsősorban a lakosságnak kell segíteni kifizetni az energiaszámlákat, második lépésben pedig a vállalkozásokat kell támogatni, hogy a munkahelyeket meg lehessen védeni. Az önkormányzatok végső menedékként tudnak az MVM-től vásárolni energiát, ami még így is olcsóbb a piaci árnál.

Baksay Gergely, az MNB közgazdasági elemzésekért és versenyképességért felelős ügyvezető igazgatója kiemelte: 

nem kell mindenképp recesszió az infláció csökkentéséhez, a termelékenységet is lehetne növelni, például az élelmiszeriparban.Mint mondta, most 50 százalékot adnak egy recesszióra az Egyesült Államokban.

Szapáry György a jegybank elnökének főtanácsadója hozzászólásában kiemelte, hogy az 1973-as olajválság tanulságát le kell szűrni. Akik ekkor alkalmazkodtak a magasabb árakhoz, már nem kerültek bajba az 1980-as következő olajválság idején, akik viszont nem alkalmazkodtak, később komoly nehézségbe ütköztek, hogy megújítsák az államadósságot.

Hangsúlyozta: véleménye szerint sokáig fog tartani a háború, fennmaradnak a szankciók, és nem fog visszamenni a háború előtti szintre a földgáz ára, tehát a magasabb energiaárakhoz kell alkalmazkodni.