„A legjobb kockázatmentes, kamatadómentes, értékálló, forint alapú befektetési lehetőségek nálunk vannak"

Szeptember 29-től a lakosság már megvásárolhatja az újra forgalomba hozott Bónusz Magyar Állampapírt (BMÁP), amelynek induló kamata évi 11,32 százalék, valamint a megújított Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) sorozatokat, amelyek induló kamata 11,75 százalék. Mi indokolta a BMÁP ismételt bevezetését, illetve az inflációkövető PMÁP feltételeinek módosítását?

A Prémium Magyar Állampapír aktuális kamata mindig az előző évi átlagos inflációból és egy kamatprémiumból áll. Ez a prémium a rövidebb futamidejű papírnál 0,75 százalék, míg a hosszabbnál 1,50 százalék.

Az előző évi átlagos inflációt január második felében tudjuk meg, emiatt több befektető megvárhatja a tényadatot. Ugyanakkor a negyedik negyedévben a legmagasabb a megtakarítási ráta.

A PMÁP feltételeinek módosításával, vagyis egy vonzó, előre ismert induló hozam meghatározásával próbálunk minél több potenciális lakossági ügyfelet megszólítani.

Másrészről az egyes sorozatok lejárati koncentrációját kívántuk a döntéssel csökkenteni. A kezdeti fix kamatozás után a PMÁP konstrukció újra előző évi inflációt és kamatprémiumot fizet.

A Bónusz Magyar Állampapírra alapvetően azért volt szükség, mert megnövekedett a kereslet a diszkontkincstárjegyek iránt a bankoknál és a Kincstárnál. A 3 éves futamidejű BMÁP kamatozása a három hónapos diszkontkincstárjegyhez van kötve, amihez további egy százalékos kamatprémium társul.

A papír ráadásul három havonta fizet kamatot, vagyis sokkal gyakrabban, mint a tipikus lakossági állampapírok. Emellett a futamideje rövidebb a PMÁP futamidejénél, így a rövidebb időhorizonttal rendelkező befektetők számára is vonzó konstrukció.

Mekkora érdeklődést vár az BMÁP és a PMÁP sorozatok esetében? Mekkora állománnyal számolnak az Államadósság Kezelő Központnál az idén és jövőre?

Teljesen új helyzetben vagyunk, mind a kamatok, mind az infláció tekintetében. Egy év alatt gyakorlatilag 10 évnyi hozamcsökkenést dolgozott le a világgazdaság. Jelenleg olyan hozamszinteken vagyunk, mint 2008-2010 magasságában. A 10 éves futamidejű amerikai államkötvények 4 százalékos hozamot fizetnek, amire 2008-ban volt utoljára példa. Emiatt nehezebb előre tervezni.

Azt szeretnénk, hogy minél többen megtakarítsanak. Emiatt levittük a papírok névértékét egy forintra, illetve ingyenessé tettük a Kincstári számlanyitást és számlavezetést. A számlákhoz online hozzá lehet férni. A papírok továbbá kamatadómentesek, alacsony a belépési korlátjuk és magas kamatot fizetnek.

Azt gondoljuk, hogy a BMÁP és a PMÁP napjaink két legversenyképesebb terméke.

E két papír a legjobb kockázatmentes, kamatadómentes, értékálló, forint alapú befektetési lehetőség a piacon. Ennek tükrében nagy sikerre számítunk az értékesítés terén.

A PMÁP iránt hatalmas a kereslet, az állomány már meghaladja a 3660 milliárd forintot. A növekedés.hu-nak adott interjújában júniusban azt mondta, akkor kell elgondolkodniuk, hogy megváltoztatják-e az inflációkövető, változó kamatozású PMÁP feltételeit, amikor a fix kamatozású állampapírok aránya az államadósságon belül közel kerül a minimális 70 százalékos szinthez. Mennyire vagyunk közel jelenleg e szinthez, illetve várható-e további módosítás a lakossági állampapír portfólióban?

Közelebb kerültünk a 70 százalékos minimális benchmark szinthez. A forintadósság esetében 73 százalékon állunk, míg a devizaadósság esetében 87 százalék felett van ez a szám. A teljes adósságportfólió esetében tehát továbbra is jelentős mozgásterünk van.

A következő évi finanszírozási terv elkészítése előtt modellszámításokat végzünk, mellyel optimalizáljuk az adósságportfóliót. A modellel meghatározzuk az ideális fix-változó arányt a hozamgörbe szintje, a piaci volatilitás és az árfolyamok függvényében.

Egy olyan helyzetben, amikor közel van az infláció tetőzésének a pontja globális, európai és hazai szinten egyaránt, akkor adósságkezelői szempontból bölcsebb dolog változó kamatozású állampapírokat kibocsátani.

Indít-e újabb lakossági állampapírt az Államadósság Kezelő Központ a későbbiekben?

Nem hiszem, hogy jelenleg szükség lenne új lakossági papírra. Lesz azonban egy pont, amikor az infláció már meggyőzően csökkenő pályára kerül, melyet kamatcsökkenések kísérnek. Ekkor el kell majd gondolkodnunk egy lakossági fix kamatozású terméken.

Varga Mihály pénzügyminiszter a Közgazdász-vándorgyűlésen elmondta, az idei államháztartási hiány 6,1 százalék lehet az Eurostat módszertana szerint az új gázbeszerzések miatt. Mindez hogyan érinti az Államadósság Kezelő Központot, kell-e többlet forrást bevonni a piacról?

A stratégiai gázkészlethez szükséges finanszírozás már rendelkezésre áll. Emiatt nem merül fel addicionális finanszírozási igény.

Jelentős különbség van a pénzforgalmi és az eredményszemléletű hiány között. Az ÁKK a pénzforgalmi hiány alapján bocsát ki állampapírokat.

Magyarország több lábon áll az adósságkezelés terén. Jelen vagyunk a lakosság piacon, valamint az intézményi piacon viszonylag hosszú hozamgörbével. Az intézményi oldalon dollár, euró, japán jen és kínai jüan devizakötvényeket is kibocsátottunk.

Alapvetően ezekkel a piacokkal kell dolgoznunk felismerve azt, hogy az adósságfinanszírozás költsége jelentősen megemelkedett mind forintban mind devizában.

A magas folyó fizetési mérleg és költségvetési hiány következtében lesz-e új devizakötvény kibocsátás Magyarországon?

A nagy összegű devizakibocsátásoknál továbbra is az a stratégia van érvényben, hogy a piacra lépéskor jelentjük be a kibocsátást. A finanszírozási tervben publikusan látható, hogy az idei évben kínai zöld kötvények kibocsátására kerül sor.

Az államadósság lejárati szerkezetéből adódó devizaigény alapján jövő év előtt nem kell feltétlenül megjelennünk a devizapiacon. Ettől függetlenül készen állunk arra, hogy kedvező piaci helyzetben likviditást és finanszírozási mozgásteret teremtsünk.

Milyen szinten alakulhat az idén és jövőre az államadósság devizaaránya?

A devizaarány alapvetően két dologtól függ. Egyrészt a jövőbeni devizakötvény kibocsátásoktól, másrészt az euró/forint árfolyam alakulásától. A többi devizaárfolyam döntően nem számít, hiszen minden le van fedezve euróra.

Jelenleg 23,5 százalék az államadósság devizaaránya. Nem gondolom, hogy a 25 százalékos szint fölé érdemes tartósan menni, de mérlegelni kell a költségszempontokat és a hitelminősítői szempontokat is.

A hitelminősítő intézetek nem feltétlenül szeretik a magas devizaarányt az államadósságon belül.

Arra kell törekednünk, hogy kiegyensúlyozott, minél diverzifikáltabb portfóliót tartsunk.

Mekkora a külföldi kézen lévő államadósság aránya?

A forint államadósság esetében nem változott érdemben a külföldiek kezén lévő államadósság, mely 21-23 százalék között mozog, így a devizaadóssággal együtt az államadósság egyharmada van külföldi – döntően angolszász, európai és kisebb részben ázsiai – befektetők tulajdonában.

A nagybani piacon tervezik-e erősíteni a változó kamatozású államkötvényeket akár új sorozatokkal vagy konstrukciókkal?

Új konstrukciókkal biztosan nem, de egy új, hosszabb futamidejű sorozat elképzelhető. Jelenleg két változó kamatozású államkötvény van forgalomban, a 2027/B és a 2029/B.

Utóbbi állománya már bőven meghaladja az 1000 milliárd forintot. A 2027/B állománya kisebb, mint 1000 milliárd.

Úgy látjuk, hogy már van igény újabb sorozatra, mely BUBOR alapú. Ezen termékeket alapvetően a hazai bankok veszik, külföldiek ebben a kategóriában jellemzően nincsenek jelen. Azt gondolom, hogy a bankoknak ezek vonzó termékek.

Az inflációkövető papírok esetében ellenben óvatosnak kell lenni. Az inflációs kockázatvállalási hajlandóságunkat inkább a lakosságnak tartogatnánk. Nem szeretnénk e tekintetben túl nagy kockázatot vállalni.

Az intézményi inflációkövető termékeknél ráadásul továbbra sem vagyok meggyőzve arról, hogy kellő kereslet lenne rá, és ezáltal kellően likvid tudna lenni.

Virág Barnabás bejelentette, hogy az MNB jelentős likviditásszűkítést hajt végre a magyar pénzügyi rendszerben, ezáltal a kamatok az egyes részpiacokon jobban alkalmazkodnak a 13 százalékon álló alapkamathoz. Ez mennyiben érinti az ÁKK stratégiáját?

Az infláció elleni küzdelem jegyében a jegybank  szűkíti a likviditást, párhuzamosan azzal, hogy az Európai Unióban a legmagasabb szintre emelte az alapkamatot.

A hazai lakossági állampapírpiac messze a legnagyobb Európában a teljes adósság állományán belül, a világon pedig a második legnagyobb (Banglades után). A kamatpiaci folyamatokat ezáltal le kell követnünk.

Erre nagyon jó instrumentum mind a Prémium Magyar Állampapír mind a Bónusz Magyar Állampapír. Ezen papírok az inflációhoz, illetve a diszkontkincstárjegy hozamokhoz kötött változó kamatozású termékek.

Tapasztalataink szerint az infláció és a kamatszint befolyásolja a legjobban a lakosság megtakarítási hajlandóságát. E két termék leköveti az aktuális inflációt és a piaci folyamatokat, ezáltal rendkívül versenyképesek. Esetükben nem az Államadósság Kezelő Központ határoz meg egy fix kamatot.

Az intézményi piacon a jegybank által végrehajtott likviditásszűkítés befolyásolja a diszkontkincstárjegyek keresletét és árazását. A három hónapos diszkontkincstárjegy van futamidőben a legközelebb a jegybanki alapkamathoz és az egyhetes betéthez.

A 3 és 6 hónapos diszkontkincstárjegyeknél nem látunk semmilyen gondot a kereslettel ahhoz képest, hogy mekkora összegben tervezünk kincstárjegyet kibocsátani.

Az egyéves diszkontkincstárjegyeknél viszont egyértelműen látszik a kamatemelések és likviditásszűkítés miatti  befektetői keresletkiesés. Részben emiatt is kötöttük az egyéves helyett a három hónapos diszkontkincstárjegyhez a Bónusz Magyar Állampapír kamatozását. Ilyen szempontból tehát van hatása a pénzpolitika szigorodásának.

Fontos, hogy a monetáris politika és a gazdaságpolitika ebben az inflációs környezetben konzisztens tudjon maradni és a transzmisszió megvalósuljon.

Nőtt-e azok aránya az elmúlt időszakban, akik a Kincstárnál nyitottak számlát és vásároltak lakossági állampapírokat, szemben azokkal, akik a bankoknál vásárolnak?

A Kincstár nagyon jól teljesít, növeli a piaci részesedését. Az év elején, a háború kitörésekor kiáramlás volt megfigyelhető a bankokrendszerben a lakossági állampapírokból. A Kincstárnál azonban beáramlást láthattunk.

Online térben már sokkal nagyobb a Kincstár részesedése az értékesítéseken belül, mint a bankrendszeré.

Hagyományosan a Kincstár a bruttó értékesítések egyharmadát fedte le, míg a bankok hozták a másik kétharmadot. Az elmúlt hónapokban ez a Kincstár javára változott, jelenleg az új termék-értékesítések vonatkozásában már megközelíti a kétharmadot!

A Kincstár határozottan jön fel, mi pedig teljes szinkronban vagyunk velük a tekintetben, hogy javítjuk a szolgáltatások minőségét és növeljük az ügyfelek számát a Kincstárban. Ezáltal a bankokat versenyre ösztönözzük. Remélem, a bankok továbbra is hajlandóak lesznek versenyezni a lakossági állampapírok értékesítése terén.

Az új lakossági állampapírok esetében január 1-től értékesítési korlátot vezet be az Államadósság Kezelő Központ. Mi indokolta a lépést?

Ez a nemzetközi gyakorlat, amihez szeretnénk közeledni. Január 1-től a forgalmazóknál 250 millió forintban korlátozzuk az egy ügyfél részére értékesíthető állampapír állományt sorozatonként.

Az intézkedéstől azt reméljük, hogy az egy-egy nagy ügyféllel szembeni kitettség csökken. Ezáltal a vásárlási, visszaváltási és likviditási kockázatok mérséklődnek.

Viszonylag kicsi ugyanis a lakossági állampapírok árfolyamkockázata. Ha valaki ki szeretne szállni a lakossági állampapírokból, akkor azt minimális árfolyamveszteséggel azonnal megteheti. Ráadásul az intézményi piacon is magasak már a hozamok, így van más alternatívájuk a lakossági nagybefektetőknek.

A fentieken túl az ügyfélszám növelését is célozza az intézkedés. Szeretnénk elérni, hogy minél több megtakarító, kis és közepes méretű befektető jöjjön és fedezze fel a lakossági állampapírok előnyeit.