A magyar gazdaság legnagyobb kockázatai

Elemzések2019. júl 5.Harsányi Péter

Az UniCredit, az ING és az MKB Bank vezető elemzőit kérdeztük, hogy jelenleg mi okozza a legnagyobb veszélyforrást a magyar gazdasági növekedésére nézve. Mutatjuk a részleteket.

MKB Elemzési Központ, Kuti Ákos

A magyar gazdaság számára jelenleg a legnagyobb kihívást és kockázatot a versenyképességi csomagok végrehajtása jelenti.

Ebben a tekintetben nagyon fontos mérföldkő az MNB 330 pontos versenyképességi programja, illetve a Kormányzat Versenyképesebb Magyarországért című programja; amelyek kijelölik az irányt a versenyképesség növelése kapcsán. Mindez ugyanis a vállalatok, vállalkozások számára a meglévő termelési folyamatok újragondolását, a szolgáltatáspaletta átalakítását, fejlesztését teszik szükségessé, amelyek addicionális forrásigénnyel járhatnak. Finanszírozási szempontból a mostani környezet nagyon kedvező a vállalatok számára, azonban érdemes szem előtt tartani, hogy a magyar gazdaság a növekedés érett szakaszában van.

Ebből fakadóan a gazdasági növekedés lassulására lehet számítani, amely a vállalkozások szempontjából ezen addicionális beruházások, lépések késleltetését vagy akár elhalasztását eredményezhetik. Mindezek azt eredményezhetik, hogy a KKV-k és a külföldi tulajdonú vállalatok termelékenysége közötti olló nem tud szűkülni.

Hosszabb távon jelentős kihívást jelent a népességszám alakulása, a népességfogyás megállítása, amelynek munkaerőpiaci vetületei is vannak. Ugyan rövid távon a szülőkorú nők kiesése a munkaerőpiacról a gyermekvállalás miatt tovább feszíti a munkaerőpiacot, ugyanakkor hosszabb távon egy magasabb lélekszám az egész gazdaság potenciális kibocsátását növeli.

Pont ezért fontos, hogy a kormányzat részéről számos olyan többletösztönző jelent meg az elmúlt években (pl. kedvezményes SZJA, CSOK, Babaváró hitel) amelyek a családalapítást, illetve a gyermekvállalást ösztönzik, ezáltal a jövőben pozitívan járulhatnak hozzá a demográfiai folyamatokhoz.

Az első két tényezővel szorosan összefügg az innováció, a kutatás-fejlesztés támogatása. A versenyképességi programok fontos diagnózist adnak ebben a témában, ugyanakkor fontos lenne, hogy a KKV-k esetében az innovációs tevékenység nagyobb vonzerővel bírjon, amelyben rövid távon is jelentős előrelépést jelenthetnek a kormányzati ösztönzők.

Pont ennek időzítése szempontjából kiemelkedően fontos tényezőt jelentenek az EU-s források a 2021-2027 közötti ciklusban, amelyek jelentősebb része fordítható majd gazdaságfejlesztési célokra.

UniCredit Bank, Halász Ágnes

Fontosabb kockázatok: munkaerőhiány, ár-bér spirál, forintgyengülés, „Trump-faktor” és a kereskedelmi háború

A tavalyi rekordot követően idén a magyar gazdaság teljesítménye a legfrissebb prognózisunk szerint további 4,4 százalékkal növekedhet, ami nagyon erős dinamikát takar. Ennek részben az is oka, hogy az alacsony pénzpiaci reálhozamok és forrásköltségek, az uniós támogatásokkal megvalósuló projektek, a családi támogatások, a növekvő vásárlóerő és az emelkedő ingatlanárak a gyors ütemben hízó rendelkezésre álló jövedelmeket a reál javak piaca felé terelik.

Az így generált építőipari boom pedig tartós növekedési hajtóerőt fejt ki a gazdaság szinte minden szegletére. A tartósan magas fordulatszámon pörgő gazdaság hatására pedig a munkaerőhiány problémája összességében fenn fog maradni, komoly kockázatot jelentve ezzel a vállalati szektor számára. Noha 1-1 ágazatban már megmutatkoznak az enyhülés jelei, azaz már nem nő tovább az üres álláshelyek aránya, de az építőiparban például a tetőzés ezután jöhet.

A munkaerőhiánnyal, a túlpörgő gazdasággal, a minimálbér-emelésekkel összefüggésben tapasztalható és immáron harmadik éve folyamatosan kétszámjegyű növekedést mutató bérdinamika egyelőre nem jelez érdemi enyhülést.

Miközben a hazai reálbérek 2006 és 2018 között 34 százalékkal növekedtek, a termelékenység javulása mindeközben csupán 6 százalék volt nemzetgazdasági szinten. A termelékenységnövekedés nélkül lezajló béremelkedéssel részben az a probléma, hogy rontja az ország nemzetközi versenyképességét és tőkevonzó képességét. Másrészt pedig tartósan alacsony kamatkörnyezet mellett könnyen öngerjesztő ár-bér spirálba torkollhat. Bár az importtermékek által generált verseny ideig-óráig képes fékezni a növekvő bérköltségekből fakadó áremelési nyomást a hazai vállalati szektorban, hosszú távon azonban elkerülhetetlenné válik az áremelés.

Tehát, ha termelékenységjavulás nem következik be, illetve a munkaerőhiány és a béremelkedés nem enyhül érdemben, egy ár-bér spirál kialakulásának a kockázata nem elhanyagolható. Meg kell jegyezni, hogy a makroszinten kimutatott termelékenységet javíthatja a vállalkozások munkaerő-piaci versenye, amely egy tartós konszolidációs folyamaton keresztül a nagyobb, jobb fizetést kínáló, termelékenyebb, így versenyképesebb cégek javára rendezné át a vállalati struktúrát.

További kockázat, hogy az erős belső kereslet hatására romló külső egyensúly, valamint az alacsony hozamkörnyezettel párosuló magas infláció egyre sérülékenyebbé teszi a hazai eszközöket.

Így, a vártnál tartósan magasabb inflációs pálya megvalósulása esetén a régiós szinten már most is rekord alacsonynak számító magyar reálhozamok tovább süllyednének, ami forintgyengülést és a hosszú hozamok emelkedését eredményezheti.

Végül, de nem utolsósorban, a „Trump-faktor” és a kereskedelmi háború, illetve az ehhez kapcsolódó gazdasági bizonytalanság mostanra állandósult kockázatot jelentenek.

A protekcionizmus erősödése és további vámtarifák negatív hatása a romló külkereskedelemi dinamikán keresztül a magyar exporton is érezhető lenne.

ING Bank, Virovácz Péter

Fontosabb kockázatok: külső környezet alakulása, kereskedelmi háború, a költségvetés és a lakossági állampapírok fogyasztást szűkítő hatása.

A romló külső konjunktúra kedvezőtlen hazánkra nézve. A német gazdaság továbbra sem teljesít túl jól, a feldolgozóiparban lévő visszaesés fokozatosan átgyűrűzhet a szolgáltató szektorba. Németország esetleges nagyobb mértékű lassulását pedig a magyar gazdaság is megérezné, illetve ennek jelei már látszódni fognak a második félévben. Magyarország egy kis nyitott gazdaság, így a külső hatások hatványozottan érintenek minket. A külső környezet befolyásolja a magyar export iránti keresletet, valamint a nemzetközi nagyvállalatok magyarországi leányvállalatainak tevékenységét.

A következő, egyben legnagyobb potenciális hatású kockázat a magyar gazdaságra egy, az Egyesült Államok és az eurózóna között kibontakozó kereskedelmi háború lenne.

Tavasszal ugyan Donald Trump elhalasztotta 6 hónappal az autóipari védővámok kivetését, azonban vélhetően ezzel még nem ért véget a történet.

Trump elnöksége alatt jellemzően gyorsan változik a politikai álláspont. Nem is kellett sokat várni, nemrégiben 5 milliárd dollár értékű védővámot szabott ki az amerikai elnök az eurózóna vámáruira. A lépést vélhetően csak figyelmeztetésnek szánta Trump, de ez jól mutatja, hogy továbbra is az asztalon van a kérdés. Összehasonlításképpen Kína esetében 300 milliárd dollár értékű vámárú megadóztatásáról beszélhetünk.

A magyar gazdaság egyik alappillére az autóipar, illetve az azt övező beszállítói hálózat. A kitettség tekintetében jellemzően Németországon keresztül vagyunk érintettek, bár az autóipari exportunk 10 százaléka közvetlenül az Egyesült Államokba áramlik.

Az igazi problémát egy adok-kapok okozna az EU és az USA között. Nagyobb mértékű autóipari védővámok esetén fél százalékponttal lassulhatna a magyar GDP, míg a helyzet elmérgesedése során ennél jóval nagyobb növekedési áldozatról beszélhetnénk.

Egy ilyen forgatókönyv szerencsére kisebb valószínűséggel következhet be, viszont annál nagyobb hatású lenne.

Végezetül a szigorodó költségvetési politika, és a lakossági állampapírok felfutása együttesen akár a vártnál nagyobb mértékben is visszavethetik a fogyasztást. 2020-ban egy százalékos hiánnyal és egy százalékos tartalékkal rendelkezhet a költségvetés, ami elméletben egy nullás költségvetést takar. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag erőforrást von ki az állam a gazdaságból elővigyázatosságból. Nem tudni jelenleg, hogy a mérsékeltebb állami költekezésnek mekkora lesz a hatása, de könnyen lehet, hogy a kormányzati elképzelésekhez képest jóval nagyobb fékezőerővel bír.

Ezzel párhuzamosan a MÁP Pluszt heves érdeklődés övezi, rövid idő alatt 500 milliárd forint értékben értékesítettek belőle, miközben az egész éves kibocsátási terv 800 milliárd forint volt.

Ha túlhúzzák a megtakarítási rátát a MÁP Plusszal, akkor az akár érezhetően is fékezheti a gazdasági növekedést. Az új MÁP Plusz a szigorú fiskális politikával együtt a vártnál jobban csökkentheti ugyanis a fogyasztást.

Jelenleg a GDP nagyságrendileg felét teszi ki a fogyasztási ráta, ami azt jelenti, ha a fogyasztás növekedési üteme 1 százalékponttal lassulna, akkor a GDP növekedési ütem megközelítőleg fél százalékponttal mérséklődne.

Bizonytalanság övezi továbbá azt is, hogy egyelőre nem látni, mekkora lesz középtávon a kereslet a MÁP Plusz irányába, illetőleg mit lép az Államadósság Kezelő Központ, amennyiben továbbra sem csökkenne a lakossági állampapírok iránt a kereslet.