A magyar és az európai versenyképesség jövője is múlik a jól átgondolt és módszeresen végrehajtott innovációpolitikán

Mielőtt a Nemzeti Innovációs Ügynökség feladatait vennénk számba, beszéljünk röviden az innováció helyzetéről hazánkban. Hol állunk most az innovációban és milyen célokat tűztek ki ezen a területen?

Ahhoz, hogy megértsük a magyar innováció helyzetét és kihívásait, értenünk kell azt a globális kontextust, amelybe a magyar innovációs ökoszisztéma is beágyazódik. Az adatok alapján sajnos azt látjuk, hogy az Európai Unió az innováció területén súlyos lemaradásban van globális versenytársaihoz viszonyítva: az USA már évtizedek óta előttünk jár, az elmúlt 20 évben azonban Kína és a kelet-ázsiai régió többi fejlett országa is (mint Szingapúr, Dél-Korea vagy Japán) lehagyott minket az innovációban és - jelentős részben ebből fakadóan - a gazdasági versenyképességben.

Csak hogy néhány számot említsünk: a globális szabadalmi bejelentések 47%-a már Kínából származik, 17%-a az Egyesült Államokból és mindössze 5%-a az EU-ból.

Az innovációfinanszírozásban meghatározó szerepet játszó globális kockázatitőke-befektetések esetében még továbbra is az USA vezet (41 milliárd USD 2020-ban), őket követi Ázsia (22 milliárd USD), az EU pedig bőven lemaradva utánuk jön csak (9 milliárd USD). A legértékesebb startupok (az ún. unikornisok) 45%-a ma már Ázsiából jön, 43%-a az USA-ból és mindössze 10%-a az EU-ból. De ha a számokon túl nézünk sem túl fényes a kép: valamennyi világvezető technológiai cég vagy amerikai vagy kínai eredetű, nem találunk közöttük egy európait sem.

A lemaradásnak számos oka van. A McKinsey globális tanácsadó cég 5 okot azonosított be az USA-hoz viszonyított európai lemaradás okaként az innovációban: 1) töredezett piac, 2) kulturális különbségek, amely elsősorban a kudarctűrő képesség hiányát jelenti Európában, 3) kockázati tőkeforrások korlátozottsága, 4) tehetségvonzó képesség hiánya, 5) innovációs hubok ritkasága.

Meg kell állapítanunk: az Európai Unió nem foglalkozott eleget az elmúlt évtizedekben a globális innovációs képességek megerősítésével, ami a hosszútávú gazdasági versenyképesség hajtóereje.

A technológiai versenyben való lemaradás hosszútávon gazdasági lemaradást jelent. Annak ellenére igaz ez az EU-ra, hogy - bár ezen a területen is csökken az európai előny, de - a tudományos képességek továbbra is erősek az EU-ban, ami az innováció magját képezi.

Nem vagyunk azonban elég jók a technológiák piacravitelében és globális értelemben erős és vezető technológiai vállalatok felépítésében.

Bódis László, innovációért felelős helyettes államtitkár, a NIÜ vezérigazgatója - Kép forrása: Nemzeti Innovációs Ügynökség 

Mit tud tenni akkor ezen a téren és hogyan teljesít Magyarország az innovációban?

A fenti helyzetkép üzenete, hogy amikor a magyar innováció kihívásairól beszélünk, akkor döntő részben európai kihívásokról beszélünk.

A magyar innovációs teljesítmény a világban a 33., az EU-n belül a 21., ami az EU-átlag 70%-ának megfelelő teljesítményt jelez. Fontos azonban, hogy ennek is értsük a szerkezetét: a magyar gazdaság duális gazdaság, a hazai hozzáadott érték 42%-át és az exportunk 80%-át a hazánkban működő multinacionális vállalatok termelik, és az ő teljesítményük az innovációs eredményekben is erőteljesen megjelenik.

A gazdasági növekedést a következő években elsősorban a termelékenység növekedése tudja húzni: ehhez azonban jól működő innovációs ökoszisztémára, és annak részeként kiválóan teljesítő egyetemekre, kutatóintézetekre és technikumokra van szükség.

Az innovációpolitikában az elsődleges célunk a magyar tulajdonú vállalati szektor nemzetközi versenyképességének erősítése. Ezért két fő célt tűztünk ki: az egyik, hogy minden második kis- és középvállalkozás innováljon (ma minden harmadikra igaz csak ez), hiszen termék- és üzletifolyamat-innováció nélkül nem tud versenyképes maradni a magyar gazdaság gerincét képező KKV-szektor.

A másik, hogy jöjjön létre 300-500 nemzetközileg is kiemelkedően versenyképes, magyar tulajdonú innovatív vállalkozás, amely innovatív vállalati szektor a magyar gazdaság motorja lehet.

Ez utóbbihoz - többek között - az szükséges, hogy az egyetemeinken és kutatóintézeteinkben születő tudományos eredményekből évente legalább 50-80 mélytechnológiai (ún. deeptech) startup vállalkozás szülessen és jusson a külpiacokra. Ma ennek a 10-15%-ánál tartunk.

 Tavaly fogadta el az Országgyűlés a Neumann János Programot (NJP), Magyarország innovációs stratégiáját - ebben határozták meg a fenti célokat? Mik az eszközök a célok eléréséhez?

Így van, a Neumann János Programban azt a víziót vázoltuk fel, hogy 2040-re kerüljön Magyarország a világ legjobb 10 innovátor országa közé.

Ehhez három tényező következetes alkalmazása szükséges az innovációpolitikában: egyrészt az együttműködések (asszociációk) erősítése az ökoszisztéma szereplői, azaz a tehetségek, az egyetemek és kutatóintézetek, a gazdasági szereplők, valamint a finanszírozók között; másrészt a hatás középpontba állítása valamennyi intézkedésünk esetében - a kutatási és innovációs befektetéseknek társadalmi és gazdasági hatást kell létrehozniuk, harmadrészt pedig adatalapon mérnünk szükséges az intézkedéseink hatásosságát.

Mik a konkrét intézkedések?

Az NJP intézkedései két nagy csoportra bonthatók.

Az első a kutatási ökoszisztéma megerősítése és az innováció irányába történő elmozdítása.

A sikeres egyetemi modellváltást követően a Magyar Kutatási Hálózatban (HUN-REN) is erőteljesebben szükséges kialakítani az innovációs képességeket, a Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus által vezetett Kutatási Kiválósági Tanács jelentőset lépett előre a vonzó kutatói életpálya kialakításában a kiválósági alapú kutatási támogatások (az ún. OTKA program) nemzetközi sztenderdeknek megfelelő, teljesítményalapú megújításával, valamint számos intézkedést hoztunk a doktori képzések népszerűsítése érdekében - pl. növekvő kiválósági ösztöndíjak és adókedvezmények, innovációs szempontok megjelenítése a doktori képzésekben), aminek már látszanak is az első eredményei, hiszen tavaly ősszel több mint ezerrel többen (összesen 3600-an) kezdték meg a doktori képzésüket. Ezeken túl dedikált támogatási programot indítottunk a legkiválóbb külföldi kutatók Magyarországra csábítására.

A második intézkedéscsoport azt célozza, hogy minél több sikeres magyar innováció tudjon megjelenni a hazai és a külpiacokon. Ennek érdekében stratégiai lépés volt, hogy a globális megatrendek, valamint a hazai képesség alapján 3+1 területre fókuszáltuk az innovációs befektetéseinket (digitalizáció, egészséges élet, zöld átállás, biztonság és védelem), és az innovációs támogatások esetében erőteljes gazdasági elvárásokat fogalmaztunk meg (új technológia, termék, szolgáltatás kifejlesztése, ennek megvédése szabadalommal, valamint árbevétel realizálása).

Az innovációtámogatási rendszerünkben valamennyi innovatív projekt megtalálja a finanszírozást: a teljes startup életutat lefedő támogatási rendszert alakítottunk ki egészen a projekt fázistól a nagyvállalatokig.

Több, a startup ökoszisztéma szereplői által kért szabályozásmódosítást vittünk végig a Magyar Nemzeti Bank szakértőinek támogatásával, amelyek eredményeként olyan, a nemzetközi startup világban jól ismert finanszírozási és ösztönzési mechanizmusok jelenhetnek meg Magyarországon is, mint a tőkévé konvertálható kölcsön (convertable note), valamint az egyszerű munkavállalói részvényösztönzés (ESOP). Ezeken túl olcsóbbá tettük a szabadalmak bejelentését és fenntartását a magánszemélyek mellett az egyetemek, a kutatóintézetek és a KKV-k számára is. Végül, de nem utolsósorban megalapítottuk a Nemzeti Innovációs Ügynökséget, amelynek missziója a magyar innovációs teljesítmény megemelése az ökoszisztéma szereplőkkel szoros együttműködésben.

Minden stratégia azonban csak annyit ér, amennyit képesek vagyunk belőle megvalósítani. Ehhez erőteljes implementációs képességre van szükség, ami a Kulturális és Innovációs Minisztériumban, a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatalban és a Nemzeti Innovációs Ügynökségben is rendelkezésre áll.

Mik az idei év kiemelt feladatai?

Az innovációfinanszírozás megújítása sikeres volt a tavalyi évben, hiszen fókuszáltabbá és teljesítményorientáltabbá vált a pályázati rendszer. A beavatkozásaink fókuszában a KKV-szektor áll, de a magyar tulajdonú nagyvállalatok innovációs képességeinek erősítése is kiemelt célunk, ezért idén 15 milliárd forintot szánunk a nagyvállalati fejlesztések - egyetemekkel, kutatóintézetekkel közös - támogatására.

A következő időszak stratégiai feladata, hogy az innovációfinanszírozást a jelenlegi vissza nem térítendő támogatások irányából minél erőteljesebben a piaci finanszírozási formák irányába - elsősorban piaci kockázatitőke- finanszírozás irányába mozdítsuk.

Emellett hatalmas potenciált látunk az innovációs célú közbeszerzések erőteljesebb alkalmazásában is.

A kutatás területén stratégiai célunk olyan kutatástámogatási rendszer kialakítása, amely vonzóvá teszi a kutatói életpályát a tehetségek előtt, a legkiválóbb kutatókat nemzetközi színvonalon támogatja a kutatásaikban, és a teljes kutatási rendszert a magyar közösség számára kiemelkedően fontos társadalmi kihívások megoldásának, valamint a vállalati innováció támogatásának irányába fordítja. Az NJP-vel nagy lépést tettünk ennek érdekében, ezt szükséges idén kiteljesítenünk.

A legkiválóbb magyar kutatók számára nemzetközi kutatási feltételeket szükséges teremtenünk, ezt a megújított OTKA program fogja biztosítani, valamint hosszútávú jövőképet szükséges felvázolnunk a misszióvezérelt kutatási programunk, a Nemzeti Laboratóriumok programban sikeresen teljesítő laborok számára.

A 2025 utáni új szakaszban a legkiválóbban teljesítő laborokat tervezzük támogatni úgy, hogy egyértelműen meghatározott, a magyar közösség számára égető kihívások megoldását várjuk majd el tőlük.

A kutatási szektor és a vállalati szektor erőteljesebb összekapcsolása érdekében 5 egyetemmel dolgozunk közösen a technológia transzfer cégeik felépítésén, valamint elindítottuk a Science Park címpályázatot, hiszen ezek a tudományos és innovációs parkok válhatnak a jövőben az akadémiai és a versenyszféra együttműködésének elsőszámú fizikai tereivé.

A szabályozási oldalon pedig tovább dolgozunk annak érdekében, hogy a magyar startupok számára versenyképes szabályozói környezetet alakítsunk ki - itt olyan nemzetközi példákat vizsgálunk, amelyek egyszerű működési környezetet biztosítanak a startupok számára, mint például az osztrák FlexCo vállalkozási forma.

A fentiek mellett pedig dolgozunk tovább a Nemzeti Innovációs Ügynökség szolgáltatásportóliójának felépítésén és kiterjesztésén.

Milyen szerepet tölt be a NIÜ az innovációs ökoszisztémában, miben látják a szerepét?

A NIÜ célja az innovációs ökoszisztéma dinamizálása és a magyar innovációs teljesítmény megemelése. Ehhez olyan programokat valósítunk meg, amelyekre az ökoszisztéma szereplőknek ugyan szükségük van, de pénzügyileg nem feltétlenül éri meg ezeket piaci alapon megcsinálni.

Persze az ügynökségnél nem a piaci szereplők helyét akarjuk átvenni, hanem velük együttműködve, az ő igényeiket figyelembe véve dolgozunk.

A Neumann program megalkotásakor felismertük, hogy sok innovátornak elsősorban nem feltétlenül pénzre van szüksége, hanem olyan tudásra és támogatásra, amely eligazítja őket az innovációs ökoszisztémában és segít nekik innovációs elképzeléseik megvalósításában.

A NIÜ tevékenysége ezek szellemében három cél köré szerveződik: az innovatív vállalkozói és kutatói utánpótlás erősítése; az innovatív projektek hazai- és külpiacra segítése, valamint az innováció kultúrájának elterjesztése és a hazai ökoszisztéma nemzetközi láthatóságának erősítése.

Kifejtené ezeket részletesebben?

Az ökoszisztéma hosszútávú erősítésében kulcsfontosságú a vállalkozói és kutatói utánpótlás biztosítása.

Az a célunk, hogy minél több piacképes, innovatív vállalkozás legyen Magyarországon, ehhez pedig arra van szükség, hogy minél nagyobb számban legyenek olyan fiatalok, akik nyitottak innovatív vállalkozás elindítására.

Ennek erősítését szolgálja a Hungarian Startup University Program (HSUP), amelynek keretében felhívjuk a hallgatók figyelmét arra, hogy az egyetemi évek alatt (vagy a tanulmányok befejezését követően) igenis vonzó életpálya startup alapításba kezdeni. Az elmúlt 4 évben már több mint 15 ezer hallgató vett részt a programban – ez egy szabadon választható kurzus 33 egyetemen, amely két féléves: az első félévben e-learning tananyagon keresztül sajátítják el az innováció, a startup-alapítás alapgondolatait, a második félév pedig gyakorlatiasabb, amely során csapatokat szervezhetnek és elkezdhetnek kidolgozni egy innovatív projektet. Ez végül úgy zárul, hogy a legjobb csapatok egy úgynevezett Demo Dayen vesznek részt, ahol befektetők előtt pitchelnek.

A Selye János Diáklabor Hálózat létrehozása is a kutatói utánpótlás ösztönzésére jött létre?

Pontosan így van. Magyarországon jelenleg 1 millió főre 6500 kutató-fejlesztő jut, míg a vezető európai országok esetében ez a szám 9-10 ezer. Hogy 2030-ra Magyarországon is megközelítsük ezt az arányt, fontos, hogy felkeltsük az általános és középiskolás diákok érdeklődését is a természettudományos, műszaki, informatikai pályák iránt.

Míg ma minden 3. hallgató választja a műszaki-természettudományos szakokat, 2030-ra elérhetjük, hogy ez már minden 2. hallgatóra igaz legyen.

A diáklabor program általános és középiskolákban segít fejleszteni laborokat, ahol a gyerekek iskolaidőn kívül is foglalkozhatnak érdekes kísérletekkel. Már ebben az életkorban érdemes felkelteni az érdeklődést a természettudományos és műszaki tudományok iránt, hiszen az innovációk, a startupok elsősorban ezekről a területekről szoktak elindulni.

Bódis László, innovációért felelős helyettes államtitkár, a NIÜ vezérigazgatója - Kép forrása: Nemzeti Innovációs Ügynökség 

És mi a helyzet a már meglévő, innovatív vállalkozásokkal, startupokkal?

Nekik abban segítünk, hogy megmutatjuk, elképzeléseikkel hová forduljanak például kezdő befektetésért (pl. a Startup Factory programunk keretében támogatott inkubátorokhoz, üzleti angyalokhoz, vagy kockázati tőkealapkezelőkhöz), vagy hogyan fejlesszék a cégüket szakmailag jól körbehatárolt elképzeléseik alapján. A NIÜ szakértői segítenek az innovátoroknak, cégeknek eligazodni az elmúlt években kialakult magyar ökoszisztémában azért, hogy gyorsabban piacra tudjanak lépni – akár itthon, akár nemzetközi szinten.

A külföldi piacra lépést az áprilisban indult XPAND programunk segíti, ahol a vállalkozások több lépcsőben szerezhetik meg az ehhez szükséges tudást: megtudhatják, jelenleg hol tartanak és milyen feladatokat kell elvégezniük a nemzetközi piacra lépéshez, valós gyakorlati és módszertani ismeretekre tehetnek szert, illetve konkrét célpiacokkal kapcsolatos tudást is elsajátíthatnak.

De nemcsak a már létező projektekkel és vállalkozásokkal foglalkozunk: külön igazgatóság dolgozik a NIÜ-n belül azon, hogy az egyetemeken és kutatóintézetekben keletkező kutatási eredmények piacravitele minél nagyobb arányban valósuljon meg, hiszen ezek a deeptech startupok kiemelt jelentőséggel bírnak a hazai ökoszisztéma sikerességében.

Hogyan segítik elő az említett innovációs légkör megteremtését és hogyan lesz nemzetközileg láthatóbb a magyar innovációs ökoszisztéma?

Jó látni, hogy egyre tudatosabbak a hazai szereplők, akarnak és tudnak fejlődni, felismerik a korlátaikat, összefognak és ezzel egyre inkább láthatóvá válnak a hazai szereplők. Azon dolgozunk, hogy központi és közérhető téma legyen az innováció (főleg a fiatalok körében), és ehhez igyekszünk minél több nemzetközi és hazai rendezvényt szervezni, kiadványokat, elemzéseket készíteni, hogy az innovációs ökoszisztéma eredményeit megismerjék itthon és külföldön is.

A közelmúltban elindított NIÜ Insights – a közösségi média platformjainkon és a honlapunkon is elérhető – például rövid, közérthető elemzésekkel, adatokkal, grafikonokkal mutatja be, milyen folyamatok zajlanak a magyar és a nemzetközi kutatási és innovációs térben. Emellett a Dealroom-mal közös együttműködésünk eredményeként létrehoztuk a hazai innovációs ökoszisztéma elsőszámú és egyetlen átfogó és kereshető adatbázisát, amely a NIÜ honlapján keresztül érhető el - természetesen angol nyelven. Az adatokból és elemzésekből kiderül, hogy Magyarország hol áll az innovációban nemzetközi összehasonlításban, miként fejlődik a hazai startup ökoszisztéma vagy hogy melyek a magyar innovatív vállalatok, hányan vannak és mi jellemzi őket.

Célunk, hogy elérjük, hogy az innováció mindenki számára egyértelmű és vonzó közeg legyen, ehhez viszont számos területen szükség van szemléletformálásra, a gondolkodásmód megváltoztatására.

Itthon például még mindig sokan félnek attól, hogy vállalkozásuk elbukik. Pedig az Egyesült Államokban ez egy olyan pillanat, amelyből a vállalkozók tanulnak és tudják, legközelebb másképp kell csinálniuk. Az lenne az ideális, ha Európában, Magyarországon pedig különösen a fejlődés egyik állomásaként gondolnánk a gazdasági kudarcra. Ezért is kell az innovációs ökoszisztéma szereplőinek közösen fellépniük, hogy ez a hozzáállás megváltozzon.

Mik az idei fejlesztési tervek a NIÜ-ben?

A vállalati szolgáltatásaink között hamarosan elérhető lesz például a projektfejlesztési, innovációs, iparjogvédelmi, valamint üzletfejlesztési, tőkebevonási és piacra lépési szakmai támogatás is.

Emellett a terveink szerint kora ősztől innovációs voucher programot is indítunk, amelynek keretében az innovatív vállalkozások a legkiválóbb piaci szereplőktől vehetnek igénybe innovációs tanácsadási szolgáltatásokat, valamint újraélesztjük a Területi Innovációs Platformok hálózatát is, ezzel erősítve az innovációpolitika regionális jellegét.

A nyáron érkezik az első Hungarian Innovation Report, amelyet a magyar innovációs ökoszisztéma elsődleges éves kiadványának szánunk, szeptember végén hagyományteremtő jelleggel megszervezzük a Hungary Innovation Weeket, amelynek keretében az ökoszisztéma szereplőkkel közösen számos nemzetközi konferenciát szervezünk az innováció témája köré. Szintén szeptembertől megújított, angol nyelvű tananyaggal és arculattal indul a HSUP, valamint útjára indítjuk a HSUP Advanced programunkat is, ami a kutatási eredmények piacravitelében fogja segíteni a fiatal kutatókat, Van tehát feladat az idei évre is.

Vannak már látható eredményei a NIÜ működésének?

Fontos lépés volt a közelmúltban, hogy partnerséget kötöttünk az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) Health hálózatával, amely fontos mérföldkövet jelent az egészségügyi innovációval foglalkozó magyar vállalkozások számára, hiszen ez kaput nyit számukra az európai partnerekhez és rajtuk keresztül az európai és nemzetközi piacokhoz is. Emellett partnerségben állunk a globális startup ökoszisztéma meghatározó elemzőházaival: a Dealroommal, a Startup Genome-mal, valamint a PitchBook-kal is.

A munka elején járunk, de már a HSUP kapcsán is vannak már sikertörténetek, hiszen a programban résztvevő csapatok közül szép számban értek el sikereket a startupok.

A HoloSapiens az orvos- és egészségtudományi, egyetemi hallgatók számára interaktív, az emberi anatómiát 3D-ben bemutató alkalmazással, a Refilamer a 3D nyomtatáshoz használatos alapanyag, a filament előállítására szolgáló berendezést készített. Vagy említhetem még a NitroGreen startupot is, akik organikus nitrogénpótló készítményt gyártanak öko- és biogazdaságok, egészségtudatos kiskertek számára.