A magyarság teljesen kihalhat – Még ennyi évünk lehet hátra

A magyar kormány sokat tett azért az utóbbi 10 évben, hogy megállítsa a lakosság fogyását. A családvédelmi akcióterv, az otthonteremtési támogatás és a Babaváró Hitel is igyekezett több gyermekáldást hozni az országba.

A termékenységi mutató pedig meg is ugrott. Ma már, ha állandósulnának a mostani állapotok átlagosan 1,56 gyereket vállalnának a magyar nők. Pedig 2010-ben ez az adat még 1,25-ön állt. A fejlődés különösen annak fényében szép, hogy így cirka 10 év alatt európai sereghajtókból éllovasok lettünk. Ma már az európai átlagot és Németországot is előzzük, a termékenységi mutató terén.

De ez még mindig kevés ahhoz, hogy a népességfogyás leálljon. Mivel nálunk nincs nagyfokú bevándorlás ezért benne vagyunk abban a 15 országban, ahol az egész világon a leggyorsabban apad a populáció.

15 ország, ahol várhatóan a leggyorsabban csökkenhet a lakosság 2020 és 2050 között

Forrás: ENSZ

Hogy mindez hova fog vezetni, arra már van többféle baljóslatú előrejelzés is. A KSH oldalán például található egy interaktív grafikon, ahol meg lehet nézni, hogy 2070-ig az egyes esztendőkben miként fog felépülni nemek és korosztályok szerint a magyar társadalom. Eszerint 48 év múlva 8,2 millió ember fog itt lakni, az újszülöttek száma pedig csak 69 ezer lesz, majdnem harmadával kevesebb mint most.

A legnépesebb korcsoportot a 74 évesek adják majd, akik még 1995-ben születtek.

Minél távolabbi időpontról van szó, annál nagyobb a szórása az előrejelzéseknek. Hogy 2100-ban mennyien leszünk arra vannak egész biztató, meg ijesztő becslések is. Az Eurostat például azzal számol, hogy nálunk 7,8 millióan fognak élni az új évszázad hajnalán. De az ENSZ például úgy kalkulál, hogy úgy 80 év múlva már 7 milliónál is kevesebben leszünk itt a Kárpát-medence ölében.

Ha a negatív trendek nem állnak meg akkor egy idő után persze ki is halhatunk.

Mindez azonban roppant homályos terület már csak azért is, mert igen csak távlati problémáról van szó: valamivel kevesebb mint 500 év kéne ahhoz, hogy az ország a jelenlegi tendenciák mellett kipusztuljon.

Persze ha beindulna egy demográfiai összeomlás akkor maga az ország ennél jóval előbb kimúlna. A történelemben van is erre példa. Az ókori Spártában azután, hogy a katonai szellem megerősödött, elkezdett vészesen csökkenni a populáció. Úgy száz év alatt a teljes jogú spártai állampolgárok száma a nyolcadára esett. Egyes történészek szerint részben azért, mert a katonai pályára kényszerített férfiak túl későn vágtak bele a gyerekvállalásba.

Végül Spárta elvesztette korábbi politikai jelentőségét.

De mielőtt nemzet szinten magunkra húznánk a koporsófedelet azért érdemes figyelembe venni, hogy a demográfiai mutatókat rengeteg tényező akár pozitív irányba is eltérítheti. Ehhez elég ha megváltoznak a gyerekvállalási szokások, a migrációs trendek vagy az állami szabályozások. De mondunk egy merészebb ötletet: jelenleg például zsákszámra öntik a pénzt nyugaton az olyan fejlesztésekbe, amelyek jelentősen kitolnák az életkort.  

Nem tíz-húsz évekről, hanem száz évekről beszélünk. Amerikában az ezzel foglalkozó biotechnológiai cégek között van amelyiket maga Jeff Bezos, a világ egyik leggazdagabb embere pénzeli. A cél szinte képtelenségnek hat, de végülis ez minden forradalmi találmány velejárója. Előzetesen hihetetlennek tűnnek.

Ha a következő évszázadban vagy valamivel azután rájön az emberiség, hogy miként kell matuzsálemi kort megélni akkor aligha jelent majd problémát a kihalás. Ezért sincs értelme ennyire messzire jósolni.

Teljesen valószínűtlen, hogy akár száz év múlva hasonló lenne a társadalmi berendezkedés, mint napjainkban.

Mi lesz ha a leendő politikai vezetés párszáz év múlva rákényszeríti a családokat hogy legalább 4-5 gyereket vállaljanak? Elméletben egy hasonló lehetőséget nem lehet kizárni, de a jövőre vonatkozó előrejelzésekbe ilyen drasztikus változásokat nehéz bekalkulálni.

A társadalmi fordulatokat nem láttjuk előre.

Azt viszont sejtjük, hogy a globális felmelegedés például sosem látott vándorlási hullámot is beindíthat, amely megint csak átrajzolhatja az európai országok összetételét.

A lakosság gyors fogyása mindenesetre nem csak minket aggaszt. Japánban is rendre téma a kihalás, amely a számításaik szerint úgy ezer év múlva jöhet el. Míg Dél-Koreában azzal kalkulálnak, hogy a 9 milliós Szöul akár 2505-re már szellemvárossá válhat.

A COVID pár évre felgyorsította a fogyást

Ha csak az utóbbi két esztendőt nézzük, akkor a koronavírus miatt sajnos sokat romlottak a demográfiai mutatóink. Pedig a járvány elején még ment a viccelődés, hogy a bezárások valóságos "baby boom"-hoz fognak vezet. A párok nagy unalmukban, jobb híján majd családot alapítanak. Legalábbis így szólt az elmélet. A valóság ettől roppant messze volt.

A gyerekvállalások egy része elmaradt. Volt hogy azért, mert a párok féltek, hogy a vakcina rossz hatással lesz a babára.

Közben a demográfiai mutatókat más tényezők is elkezdték lehúzni. A leterhelt egészségügy nehezebben tudta kezelni a betegeket, miközben a koronavírus tízezreket vitt el. A határok részleges lezárása miatt pedig a bevándorlás is lelassult. Mindemiatt az utóbbi két évben a szokottnál jóval gyorsabban zsugorodott a magyar lakosság.

Míg 2017 és 2019 között bő 20 ezer fővel lettünk kevesebben, addig 2020 óta az előzetes becslések alapján a számunk több mint 80 ezerrel apadt.

Hasonló cipőben jár szinte az egész világ: az USA-ban azt számolják, hogy a COVID miatt náluk 300 ezer csecsemő születése maradhatott el.