Rettegett fegyvert vethet be Oroszország - Luhanszk megye szinte teljesen orosz kézre került - térképen a háború

Bosszút áll Oroszország

Az elmúlt héten újabb lendületet vett Oroszország Ukrajna ellen folytatott háborúja.

Ukrajna több kisebb támadást is végrehajtott a Luhanszki Népköztársaság ellen, illetve nyugatról kapott Neptun rakétákkal elsüllyesztette az orosz flotta fekete-tengeri zászlóshajóját, a Moszkvát. (Korábban ez a hajó támadta meg a Kígyó-szigetet, melnyek védőiről elterjedt, hogy életüket vesztették a támadásban. Azóta azonban kiderült, hogy élnek, és orosz hadifogságba estek.)

Oroszország a Moszkva elsüllyesztése miatt bosszúból újra elkezdte bombázni Kijevet és környékét, illetve Lembereget (Lviv) is. Kijevben ismét kijárási tilalmat rendeltek el a hatóságok. Az orosz légitámadások során Kijev mellett egy Brovari nevű falu közelében megsemmisítettek egy ukrán lőszergyárat. Odessza felett pedig lelőttek egy ukrán repülőt, ami az oroszok állítása szerint nyugati hadianyagot szállít.

Az orosz légi- és rakétatámadások intenzitása az utóbbi időben épp aláhagyott, ám Húsvét hétvégéjén újra rengeteg ukrán városban szóltak a légvédelmi szirénák.

Hatalmas pusztításról számoltak be

Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője egyébként nemrég arról számolt be, hogy eddig 68 katonai objektumot semmisített meg az orosz légierő és több mint 800 célpontot likvidált az orosz tüzérség.

Konasenkov ismertette, hogy Oroszország a háború kitörése óta 2290 harckocsit és harcjárművet, 2166 katonai járművet, 992 tüzérségi eszközt, 470 drónt 254 ukrán rakéta-sorozatvetőt, 249 légvédelmi rakétarendszert, valamint 134 repülőgépet semmisített meg.

Félrevezető adatok

Ezek a számok azonban nehezen bizonyíthatóak. A BBC például egészen más adatokat közölt nemrég. A brit híroldal összeállításában a képek vagy videók segítségével bizonyítható veszteségeket szedte össze. Ez alapján Oroszország jóval nagyobb veszteségeket szenvedett el eddig, mint Ukrajna.

A BBC összeállítása a következőképp alakul:

Az igazság valószínűleg valahol a két állítás között lehet. A háború során nagyon erős az információs hadviselés is. Mindkét fél a saját eredményeit próbálja felnagyítani, miközben csökkenteni igyekszik a kommunikációjában a veszteségei súlyát.

Az orosz veszteség minden bizonnyal jelentős, sőt a háború logikája alapján (a támadókat általában több veszteség éri, mint a védőket) meg is haladhatja az ukrán veszteségeket, de valószínűleg Ukrajna is rengeteg haditechnikát elveszíthetett eddig.

Olyan intenzív támadások érték Ukrajnát, amiben komplett városok váltak a földdel egyenlővé. Oroszország lassan két hónapja légitámadások és rakétatámadások tömkelegét hajtja végre ukrán területeken, nem beszélve arról, hogy nyilvánvalóan az orosz szárazföldi erők is sok ukrán egységet megsemmisítettek. Valószínűleg nem reális, hogy az ukránok kevesebb mint száz harckocsit veszítettek, vagy alig 20 önjáró löveget. Ha ez így lenne, akkor az ukrán hadsereg haditechnikai eszközeinek a nagyrésze jelenleg is sértetlen lenne, hiszen a háború előtt Ukrajna több mint 2000 harckocsit, és 785 önjáró löveget birtokolt.

Ha ezekből az eszközökből csak annyi hiányozna, amennyi a fenti összeállításban szerepel Ukrajna sokkal intenzívebb ellenállást tudna kifejteni. Mindez ráadásul ellentétben áll azzal, hogy Volodimir Zelenszkij épp most kért nehéztüzérséget és katonai repülőgépeket, illetve harcjárműveket a nyugattól, hogy megvédhesse az országát. Ha csak 20 önjáró löveget veszítettek eddig, akkor például jelenleg is körülbelül 765 önjáró löveggel kéne bírniuk. Ez nyilvánvalóan nem így van.

Ezzel szemben, ha az orosz állításokat vesszük figyelembe, Ukrajnának mostanra gyakorlatilag minden katonai eszközét megsemmisítették, és se harckocsija, se tüzérsége se semmijen más eszköze nincs Ukrajnának egy darab sem. Ez az állítás is nyilvánvalóan nagyon túlzó. Ha ez így volna, akkor az orosz hadseregnek ellenállás hiányában már valahol Nyugat-Ukrajnában kéne járnia, de ehelyett épp április elején vonultak ki Kijev térségéből és délen is minden egyes kilométer elfoglalt területért meg kell küzdeniük az ukránokkal.

A valóság valószínűleg az lehet, hogy Oroszország elég súlyos veszteségeket szenvedett, amiket nem szeretne nyilvánosságra hozni, de vélhetően Ukrajna eközben egyre komolyabb eszközhiányban szenved, a bevallottnál szintén jóval jelentősebb veszteségek miatt. Erre utal az is, hogy Ukrajna folyamatosan fegyvereket kér a nyugati országoktól, valamint

hatalmas segélycsomagot kért Kijev a G7 csoporttól, hogy tudják fedezni a háború költségeit.

Az idei költségvetési hiány pótlására 50 milliárd dollárt kértek, jelezve, hogy az újjáépítés költsége elérheti az ezer milliárd dollárt is - írja a Reuters.

Ukrajna fegyverhiánnyal küzdhet

Komoly különbséget jelent azonban a két ország között, hogy Oroszország továbbra is óriási tartalékokkal rendelkezik és képes rá, hogy új eszközöket vessen be, míg Ukrajna önerőből már nem tud új fegyvereket előhúzni a kalapból, már csak azért sem, mert Oroszország módszeresen semmisítette meg az ukrán hadiipart. Ukrajna épp ezért fegyver utánpótlás terén gyakorlatilag csak a nyugatra számíthat, ezért is kér szinte minden nap újabb és újabb fegyvereket Zelenszkij. Nyugatról egyébként már eddig is jelentős katonai támogatást kapott Ukrajna. Az amerikai és brit páncéltörő rakéták, vagy az amerikai Stinger vállról indítható légvédelmi rakéták nélkül sokkal nehezebb helyzetben lenne a támadás alatt álló ország, fontos azonban kiemelni, hogy harckocsikat eddig csak Csehország küldött. Igaz ők is csak öreg nem modernizált T-72-es harckocsikat. Emellett most Szlovákia tervezi átadni az Sz-300-as légvédelmi rendszerét Ukrajnának.

Ukrajna tehát fegyverek terén valószínűleg nehéz helyzetben van jelenleg. Oroszország viszont jelentős csapatösszevonásokat hajtott végre Dél-Ukrajna közelében és vélhetően újabb egységeket fog küldeni a frontvonalra. Ukrán hírforrások alapján a már korábban az oroszok által elfoglalt, a Donyec partján fekvő Izyum közelében 22 zászlóalj taktikai harccsoportot vontak össze az oroszok erősítésként vasárnapra.

Luhanszk megye szinte teljesen orosz kézen

Jelenleg egyébként épp a Donyec folyó mentén zajlanak a legintenzívebb csaták. A Donyec folyótól keletre eső területek nagy részét Oroszország mostanra vagy az irányítása alá vonta, vagy folyamatosan támadja.

Luhanszk megye teljes elfoglalásához már nem hiányzik sok az oroszok számára. Szeverodonyeck eleste után gyakorlatilag a teljes megye orosz kézre kerülhet. Szeverodonyeckről viszonylag kevés szó esik, de az ukrán nagyváros brutális ostrom alatt áll. Az épületek 70 százaléka megsemmisült, vagy súlyosan megsérült az onnan érkező hírek alapján. A településen pedig az alapvető közműszolgáltatások egyáltalán nem működnek.

Donyeck megyében ezzel szemben még nem értek el átütő sikereket. A megye területének nagy részén továbbra is tartják magukat az ukránok, sőt az ukrán tüzérség még támadni is tudta innen a szomszédos szakadár köztársaságok területét. Az orosz offenzíva épp ezért most erre a területre fog fókuszálni. Oroszország két legújabb célpontja Szlavjanszk és Kramatorszk. A két ukrán városra valószínűleg nagyon nehéz időszak vár.

Térkép az Ukrajnában zajló háborúról és a hozzá tartozó jelmagyarázat

Rettegett fegyvert vethet be Oroszország

Az Azovi-tenger parvidékén eközben Oroszország nagyon közel került a céljai megvalósításához. Mariupol szinte teljes területét megszállták és arról számoltak be, hogy csak az Azovstal acélművek területén tartja magát az iparterület föld alatti létesítményeiben kis számú ukrán védő.

Az oroszok vasárnap felszólították az Azovstal területére visszahúzódott ukrán erőket a megadásra, de azok visszautasították az ultimátumot. Az orosz fél arról beszélt, hogy a várható jelentős veszteségek miatt nem tervez katonákat beküldeni a gyár területére, ehelyett termobárikus fegyverekkel tervezik elpusztítani az ukrán védőket. Az oroszok valószínűleg a TOS-1A termobárikus fegyver bevetésére gondolnak. Ezek a fegyverek a levegő oxigénjét használják fel egy kétlépcső robbanás során a hagyományos bombákénál magasabb hőmérsékletű robbanás létrehozásához. A bomba működése során első lépcsőben valamilyen éghető aeroszol jut a levegőbe, majd működésbe lép a második töltet, ami begyújtja ezt az aeroszolt. Ennek hatására egy tűzgömb, majd egy gyorsan terjedő robbanáshullám alakul ki, ami felperzseli a robbanás környezetét, miközben vákuum keletkezik azáltal, hogy a robbanás elszívja a környező levegőből az oxigént.

A termobárikus fegyverek keltette robbanáshullám tovább tart, mint a hagyományos bombáké, és azoknál jóval nagyobb pusztítást képesek véghezvinni. Ezt a fegyvert már az ukrajnai háború előtt is alkalmasnak tartották védelmi állások és alagútkomplexumok megsemmisítésére, mivel az említett vákuum hatására az alagutak beomlanak ha termobárikus fegyverrel támadják azokat. Sokan úgy vélik, hogy az atomtöltettel nem bíró bombák közül a termobárikus bombák a legerősebbek.

Az ukrán katonák egyébként néhány napja április 11-én éjjel megkíséreltek kitörni a gyár területéről, de az akció nem járt sikerrel és életét vesztette annak során egy magas rangú ukrán tiszt, Voldimir Baranyuk ezredes, a 36. tengerészgyalogos dandár parancsnoka. (A háború során számos magasrangú orosz tiszt is életét vesztette. Legutóbb épp április 17-én vasárnap Vlagyimir Frolov vezérőrnagy, a nyolcadik orosz hadsereg parancsnokhelyettese.)

Volodimir Zelenszkij úgy reagált az orosz tervekre, hogy abban az esetben, amennyiben Oroszország megsemmisíti az ukrán védőket nem lesz helye további tárgyalásoknak a békéről. Emellett segítséget kért a nyugati országoktól, hogy azok küldjenek nehézfegyvereket, amik segítségével felmentést tudnak küldeni az acélművekben rekedt katonák számára.

Az Azovstal területén valószínűleg az ukrán hadsereghez csatlakozott külföldi állampolgárok is vannak.

Harkovot rakétákkal lövik

Eközben a háború kezdete óta ostrom alatt álló Harkovnál is intenzíven zajlanak a harcok. Oroszország a hétvégén folyamatos rakétatámadásokat hajtott végre a város ellen.

A brit védelmi minisztérium információi alapján egyébként egy olyan fronton is intenzívebbé válhatnak a harcok, ahol már hosszú ideje nem történt elmozdulás. A Krímből kiinduló csapatmozgásokra számítanak a korábban megszállt Herszon és Nova Kakhovka, illetve északra Zaporizzsja irányába. A cél Zaporizzsja és Mykolaiv megszállása lehet.