A nagyvárosaink elsorvadnak, de azért vannak kivételek – ezeken a helyeken egyre többen laknak
ElemzésekAz agglomerációs térségek a vármegyeszékhelyek körül egyre népszerűbbek.
Ünnepek idején a szokottnál is több a jármű Miskolc utcáin. Már csak azért is, mert sokan, akik elköltöztek Nyugat-Magyarországra vagy a fővárosba, ilyenkor jönnek meglátogatni a rokonokat. A hosszú hétvégéken a külföldi rendszámú autók is megsokasodnak. A régi miskolciak közül jó páran Németországból és más nyugat-európai országokból jönnek felkeresni az ismerősöket.
Mivel a természetes szaporulat, mint minden fejlett országban nálunk is alacsony, a népességfogyás szerte hazánkban jól ismert jelenség.
Ám ez a sajnálatos trend egyik nagyvárosunkat se érintette olyan nagy léptékben, mint Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye központját. Miskolcon még 1980-ban 208 ezernél is többen laktak. Mára a helyiek száma 147 ezerre apadt le. Ha csak az új évezredet nézzük, akkoris azt látni, hogy a lakosok több mint 35 ezerrel lettek kevesebben.
Sokan részben a helyi ipar összeomlása miatt költöztek el.
Bár szinte minden nagyvárosunk zsugorodik, a költözők száma pedig egyre csak duzzad, újabban nem mindenki megy messzire: jó páran csak a közeli falvakba és kisvárosokba. Az agglomerációs térségek nem csak Budapesten, hanem vidéken is egyre népszerűbbek. Már csak azért is mert a kisebb településeken barátibbak az ingatlanárak.
Ez a jelenség leginkább Győrön érhető tetten, ahol 2020 után hiába volt COVID-járvány, a város vonzáskörzete így is nőtt. Még ha csak szerény mértékben is: két év alatt közel két ezer fővel. Győrben és a város agglomerációjában 245 ezren laknak.
A térségben a népszerű települések között találjuk Győrújbarátot, Győrújfalut és Vámosszabadit is.
Agglomerációk és településegyüttesek Magyarországon
Forrás: Magyarország településhálózata 1.; KSH kiadvány
Amikor azt kell megvizsgálni, hogy egy településen hányan élnek, többféle mérőszámot is elő lehet venni. Az „állandó lakosságszám” például csak azt mutatja meg, hogy az adott helyen hány embernek van állandó lakcíme.
Ebbe a körbe értelemszerűen nincsenek beszámítva mindazok, akik a napjaik nagy részét az adott településen töltik, viszont valamelyik közeli faluban vagy kisvárosban van az otthonuk.
Azt, hogy hányan „használják” az adott várost, a „nappali népesség” mutatja meg.
Ez a mérőszám Győr esetében egy korábbi becslés szerint, mely a Kisalföldben jelent meg, elérheti a 180 ezret is. A lakosságszámnál ez majdnem 50 ezerrel nagyobb.
Legnagyobb agglomerációs régiók és nagyvárosi településegyüttesek az országban (ezer fő)
| Központ lakónépessége (2020) | Térség lakónépessége (2020) | Központ lakónépessége (2022) | Térség lakónépessége (2022) | |
| Budapesti agglomeráció | 1750,2 | 2630,2 | 1706,8 | 2609,7 |
| Debreceni településegyüttes | 201,1 | 265,4 | 199,7 | 265,4 |
| Győri agglomeráció | 133,9 | 243,3 | 132,1 | 245,1 |
| Miskolci agglomeráció | 152,9 | 241,9 | 147,4 | 237,1 |
| Szegedi településegyüttes | 160,2 | 204,3 | 157,3 | 202,1 |
| Pécsi agglomeráció | 141,8 | 177,7 | 138,4 | 175,3 |
| Székesfehérvári településegyüttes | 96,5 | 165,9 | 94,8 | 165,4 |
| Balatoni agglomerálódó térség | - | 149,2 | - | 154,8 |
| Nyíregyházi településegyüttes | 116,8 | 146,6 | 115,5 | 145,6 |
Forrás: KSH
A nagyvárosaink között Érd helyzete a legsajátosabb: a pest megyei településen a második világháború után még csak 16 ezren laktak. Az 50-es évektől azonban megindult egy óriási beköltözési hullám, amely igazán azóta se ért véget.
Bár egy budapesti agglomerációs településről van szó, Érd mára akkorára nőtt, hogy bekerült az ország 11 legnépesebb városa közé.
Az évek folyamán olyan településeket előzött meg a lakosságszám terén mint Veszprém, Békéscsaba, Kaposvár, Sopron vagy Tatabánya.
Két véglet - Miskolc (bal oldali grafikon) és Érd (jobb oldali grafikon) lakosságszámváltozása
