A négynapos munkahét bevezetése elkerülhetetlennek tűnik

Még mindig meg kell csípnem magam, amikor csütörtökön elhagyom az irodát és ráébredek, hogy már kezdődik is a hétvégém – mondja Ian Gifford, aki tervezőként dolgozik egy brit fintech cégnél az Atom Banknál. Az egyik olyan társaságnál, amely már átállt a négynapos munkahétre.

Az érzéseivel nincs egyedül. „A szellemi egészségre roppant jó hatással van [a négynapos munkarend]. Teljesen feltölt energiával” – mondja Julieanne Cotter, aki egy ír fejvadász cégnél dolgozik menedzserként.

A négynapos munkahét gondolata nem újdonság.

Egy Juliet Schor nevű szociológus már a 90-es években is írt róla könyvet. De akkor az efféle ötletek nem tudták felkelteni a döntéshozók figyelmét. A cégvezetők meg voltak róla győződve, hogy a társaságuk megfeneklene, ha kivezetnék az egyik heti munkanapot.

Aztán jött a COVID járvány és kiderült, hogy csak azért, mert a berögzült munkamenetet maguk mögött hagyták, a cégek hatékonysága még nem feltétlenül esett vissza. A menedzserek ezután nyitottabbak lettek az újfajta megoldásokra.

Az persze senkit nem lep meg, hogy a munkavállalók túlnyomó része örül, ha egy héten csak négy napot kell dolgozni.

Amikor tavaly indult egy felmérés, amelynek során az USA-ban és Írországban 33 cég 900 dolgozója kipróbálta milyen a négynapos munkahét, aligha lepett meg bárkit is, hogy a munkavállalók elsöprő többsége – egész pontosan a 97 százaléka – nem akart visszatérni a hagyományos munkarendhez.

Ami viszont igazán meglepő, hogy a tapasztalatok szerint a hatékonyság nem hogy csökken, de sok esetben még nő is a négynapos munkahétnél. Az említett amerikai és ír próba-projekteknél kiderült: az érintett cégek forgalma átlagosan 8 százalékkal nőtt. Összességében 37 százalékkal nagyobb ütemben bővültek mint egy évvel korábban.

Ez még úgy is biztató, hogy az adatokat torzíthatta, hogy a 2022-es bővülést a járvány-sújtotta 2021-es esztendőhöz hasonlították.

Jellemző, hogy amikor Japánban a Microsoft kipróbálta miként működik a 32 órás munkahét, kiderült, hogy a dolgozók produktivitása 40 százalékkal megugrott.

Egy oxfordi PR cégnél a Search Intelligence-nél azt mondták: 2022 május előtt amikor még heti öt napot dolgoztak, hiába várták el a kezdő alkalmazottaktól, hogy havi három sikeres PR kampányt összehozzanak, az elvárt szintet kevesen érték el.

Ám azóta, hogy csak négy napot kell dolgozni egy héten, mindenki teljesíti az elvárásokat – árulta el a tulajdonos Fery Kaszoni, aki szerint jót tett, hogy az új rendszerben megszabadultak a fölösleges meetingektől. Összességében a hatékonyságuk 25-30 százalékkal nőtt.

Bár egyelőre a négynapos munkahétre többségében kisebb méretű cégek álltak át, már megjelentek az első fecskék a nagyvállalatok körében is.

A világ egyik legnagyobb közösségi finanszírozással foglalkozó platformjánál a Kickstarternél és a japán elektronikai óriásnál a Panasonic-nál is váltottak.

Itthon a Magyar Telekom vágott bele a 4 napos munkahét tesztelésébe. Először még tavaly 150 fővel indították a tesztet október végéig, amelybe az ügyfélszolgálati-, műszaki hibaelhárítással, technológiai értékesítés támogatással, és SAP rendszerekkel foglalkozó területeket vonták be.

Mint a Telekomnál elárulták a növekedés.hu-nak:

azt láttuk, hogy a négy napos munkahét nemcsak az egyéni teljesítményre van jó hatással, hanem katalizálja a kultúra és a működés fejlesztését is. Például kevesebb, de hatékonyabb meeting, folyamatok egyszerűsítése.

A kollégák hangulatát hetente mérték. Ennek eredményeképpen azt látták, hogy a négy napos munkahét pilotban dolgozó kollégák elégedettsége a tesztidőszakban átlagosan 94 százalék volt. 92 százalékuk úgy érzi, hogy munkája mellett elegendő ideje van a magánéletére.

A pilot időszak végén 90 százalékuk válaszolta azt, hogy folytatná a 4 napos munkahétben való munkát.

A sikeres pilot után elindult a teszt második szakasza idén februárban. Ezúttal megdupláztuk a kísérletben résztvevők számát. A második fázisban 4 x 9 órás modellt tesztelik.

Nem mindenhol működik?

A négynapos munkahét nem csodafegyver. Vannak ágazatuk, ahol a bevezetése roppant körülményes lenne: tipikusan ilyen a vendéglátóipar és a kiskereskedelem, de persze idetartozik az egészségügyi szektor is.

Lehetnek hátulütői is: Utah államban például azután, hogy bevezették a kormányzati szektor egy részében megnőtt a panaszok száma, mivel az emberek nem örültek, hogy péntekenként nem tudnak ügyet intézni.

Ám ahogy egyre több adat gyűlik össze a négynapos munkahétről egyre világosabbnak látszik, hogy mindez már jóval több egy jól hangzó ötletnél.

Azoknak a köre akik alkalmazzák gyorsan nő és óriási szakember-mágnessé válhat. Hamar eljöhet azaz idő, amikor munkakeresésnél fontos szemponttá lép elő, hogy hol kell csak heti négy napot dolgozni.

A váltást egyre több helyen az állam is igyekszik támogatni. Belgiumban például egy munkaügyi reform keretében tavaly lehetővé tették, hogy a 38 órás munkahetet öt nap helyett négy nap alatt is lehessen teljesíteni.

Közben a tengerentúlon Kaliforniában egy terv szerint állami szinten levinnék a heti 40 órás munkahetet 32 órára.

Bár mai fejjel nehéz belegondolni, hogy a négynapos munkahét akár belátható időn belül széles körben is elterjedhet, érdemes belegondolni: itt Magyarországon az ötnapos munkahét is viszonylag új jelenség. Csak 1981-ben vezették be. Előtte hetente hat napot kellett ledolgozni.