Az adatok időállapota: késletetett. | Jogi nyilatkozat

A négynapos munkahetet kipróbálók legszívesebben sosem térnének vissza a régi rendszerhez

HR2022. dec. 18.Növekedés.hu

A négynapos munkahetet kipróbálok szinte kivétel nélkül pozitív tapasztalatokkal gazdagodtak egy felmérés során. Néhányan egyenesen azt mondják, nem tudnának annyit fizetni nekik, hogy visszatérjenek az ötnapos munkahéthez.

Az Egyesült Államokban és Írországban 33 vállalat több mint 900 dolgozója tesztelte idén a négynapos munkahetet, és majdhogynem egyikük sem tér vissza az ötnapos modellhez - derül ki a világ egyik legnagyobb, a rövidített munkahetet tesztelő kísérletének adataiból.

A hat hónapos program, amely a legtöbb vállalat esetében áprilistól októberig tartott, a „100-80-100 modell” alapján működött: a dolgozók az idő 80 százalékában a fizetésük 100 százalékát kapták, és 100 százalékos termelékenységet tartottak fent.

Nem meglepő módon a munkavállalók túlnyomórészt élvezték, hogy egy plusz napot magukra fordíthattak, 97 százalékuk folytatná a rövidített munkarendet.

Azt is elmondták, hogy

  • a teljesítményük emelkedett,
  • kevésbé érezték magukat fáradtnak,
  • jobban tudták ellenőrizni az időbeosztásukat,
  • és heti egy órát spóroltak az ingázással.

Átlagosan alkalmazottanként körülbelül heti 41 óráról 35 órára csökkentették a munkaórákat.

Bár nem minden vállalkozásnak volt könnyű az átállás, a kísérlet végén visszajelzést adó 27 vállalat közül 18 azt mondta, hogy mindenképpen így folytatja, hét pedig tervezi a folytatást.

A kísérletben részt vevő munkavállalók többsége a szabadidejét tényleg szabadidős tevékenységekre, házimunkára és a mentális egészség fejlesztésére fordította, de volt, aki önkénteskedett is.

A dolgozók 42 százalékának 26 - 50 százalékos fizetésemelésre lenne szüksége ahhoz, hogy újra hétfőtől péntekig dolgozzon; 13 százalékuk pedig azt állítja, nem tudnának annyit fizetni, hogy visszatérjenek az 5 napos munkahéthez.

A felmérésben részt vevő cégvezetők szerint mindez a munkáltatók és a munkavállalók közötti bizalomról is szól.

Nagyobb hatalmat adunk az embereknek az időbeosztásuk és a kollégákkal való munkavégzésük módja felett, a szervezet nevében. Ha megbízunk az emberekben, ők is bebizonyítják, hogy megbízhatóak.