A Netflixen ezeket a látványfilmeket már most nézheti is

Törvényen kívüli király

A skót függetlenségi harcoknak már a Rettenthetetlen is emléket állított, ám Mel Gibson filmje Robert the Bruce-t, aki a szabadságharc miatt lett Skócia királya egy pipogya, gyáva alaknak mutatta be. A történelmi tényeknek mindez nem igazán felel meg.

A Netflix mozija igyekszik korrigálni a képen: Robert itt hős vezetőként bukkan fel.

Persze bátor felkelőkről és aljas elnyomókról már forgattak pár tucat filmet. Amiben a Törvényen kívüli király kiemelkedik a sorból az a történelmi hitelesség, nomeg az ütközetek. Minden túlzás nélkül állítható, hogy a filmvégi csata az egyik leglátványosabb középkori ütközet, amelyet vászonra álmodtak.

Szerelem és szörnyek

A Netflix időről időre igyekszik előrukkolni egy-egy mutatós kalandfilmmel, amelyben a látványos akciókat keverik a humorral. Ebbe a kategóriába tartozik például a nemrég debütált Adam-projekt vagy a tavalyi Különösen veszélyes bűnözők is.

De többnyire ezek roppant felejthetők és ha nézés közben bealszunk 10-20 percre, az ég adta világon semmit nem veszítünk.

A Szerelem és szörnyek ezért ritka tünemény. Ez egy bájos kaland-vígjáték, amit jó eséllyel nem fogunk rögtön elfelejteni azután, hogy lefutott a stáblista. Köszönhetően annak, hogy egy igazán emlékezetes világot kanyarítottak a sztori köré: a történet egy fiúról szól, aki igyekszik rátalálni a szerelmére, a dolgát azonban megnehezíti, hogy egy poszt-apokaliptikus világban él, amely teli van különféle szörnyetegekkel.

A rémségek kitalálásánál pedig igazán kitettek magukért az alkotók.

Ready Player One

Steven Spielberg készített már háborús drámától, a horroron át a musicalig már szinte mindent. Mindig olyan mintha két énje lenne: van egy komoly oldala, amely kellő érzékenységgel tud beszélni a holokausztról (Schindler listája) a rabszolgaságról (Amistad) vagy a sajtó fontosságáról is (The Post).

De van egy gyermeki oldala is, amely kitörő lelkesedéssel viszi vászonra az embereket üldöző dinókat (Jurassic Park), vagy idézi meg a régi idők matinéfilmjeit (Indiana Jones). A Ready Player One-ben ez a gyermeki Spielberg teljesen elszabadult: óriásrobotok, King Kong, súlytalansággal működő disco, robbanásokat kerülgető autók…. van itt minden, mint a búcsúban.

A sztori a jövőben játszódik, amikor már minden annyira komor, hogy az emberek inkább egy virtuális valóságba menekülnek.

Bár a Metaverzum bejelentése óta ez már nem is tűnik annyira sci-finek, azért van egy képtelen csavar a dologban: miután a digitális világ alkotója meghal, kiderül, hogy az örökli a vagyonát, aki a virtuális térben megtalál egy rejtett kincset.

Liza, a rókatündér

A magyar filmipar az utóbbi bő 10 évben a reneszánszát éli. Több Oscar-díjat is kaptak a magyar filmesek, ráadásul a pénztáraknál is egyre jobban muzsikálnak a hazai darabok. De még mindig ritkaságszámba megy, ha egy magyar filmnek megkapó, sajátos látványvilága van.

A Liza, a rókatündér ilyen szempontból más.

Ugyan a rendező Ujj Mészáros Károly láthatóan sokat merít a külföldi mesterektől, de főleg Wes Andersontól, mégis felüdülés a filmje képeire ránézni.

A film a magyar főváros kicsavart verziójában Csudapesten játszódik, ahol egy ápolónő azt képzeli magáról, hogy ő valójában a japán mitológia egyik teremtménye: egy rókatündér.

1917

A meglepő megvalósítás itt egy komoly drámával jár kéz a kézben. Sam Mendes ezt az első világháborús filmet úgy vette fel, mintha egyetlen felvétel lenne az egész. Nincsenek különböző kameraállások vagy vágások. Folyamatosan egy nézetből követjük az eseményeket.

Az ötlet persze nem egyedi. Alfred Hitchcock már 1948-ban forgatott egy krimit hasonló megközelítéssel.

Az utóbbi években pedig több díjnyertes alkotás is hanyagolta a vágásokat. A példákhoz nem is kell messzire mennünk. Az olyan európai fesztiválsikerek mellett, mint a Victoria, vagy a norvég tömegmészárlást megelevenítő Utoya, július 22. mellett a Saul fiát is dirigáló Nemes Jeles László rövidfilmje a Türelem is egyetlen felvételből állt.

Amiben az 1917 más, hogy itt hol beszűkül, hol pedig kitárul a tér. Olykor belsőséges drámai pillanatokat láttunk, viszont van hogy a kamera egy nagyszabású ütközeten vonul át. Az 1917 valóságos technikai bravúr. Néha olyan mintha egy bűvészmutatványt néznénk. A néző rendre elgondolkodik, hogy mégis hogy hozták tető alá ezt az egészet.

A film hangulata viszont van annyira erős, hogy a gondolataink csak ritkán tudnak így elkalandozni.