A "nyári Davost" már Kínában tartották

Június 24-26 között több, mint 90 országból, több, mint 1700 résztvevővel, köztük 150 állam- és kormányfővel és az innovatív szektor szereplőivel zajlott az úgynevezett „nyári davosi konferencia” Kínában, Tiencsinben.

A rendezvény központi témája a vállalkozószellem fontossága korunk változó világában volt. (Címe: Enterpreneurship for a New Era).

Az egyik legfontosabb megállapítás szerint a gyors változások közepette csak a megújulásra képes gazdaságok és cégek maradnak felszínen, a többieket pedig a lecsúszás fenyegeti.

A másik általánosan hangsúlyozott gondolat, hogy a fejlődéshez konfrontáció helyett, együttműködésre van szükség. Központi kérdés volt az is, hogy az innováció sikeréhez támogató állami politikára és ösztönző gazdasági-társadalmi környezetre van szükség. De üzentek a konferencia előadói az innovátoroknak is: ne csak saját sikereikre, gazdagodásukra figyeljenek, legyen céljuk az is, hogy pozitív hatást gyakoroljanak a környezetükre, a társadalom fejlődésére, gyarapodására. Mintha Kölcseyt hallottuk volna: „Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derül!” 

Az előadók szerint, az új generációk nemcsak innovatívabbak, vállalkozó szelleműbbek, de a társadalommal és a környezettel szemben is felelősen gondolkodnak. Erre az irányra a vevők is egyre inkább ráerősítenek. A társadalmilag és környezetileg felelőtlenül viselkedő cégeket megbüntetik, nem vásárolnak tőlük.

Ezt az érvelést erősíti a Világgazdasági Fórum (WEF) versenyképességi tanulmánya is, amely a konferenciával egyidőben jelent meg. A tanulmány több lehetséges jövőt vázol fel, és bemutatja, hogy hogyan lehet országos és céges szinten versenyképesnek maradni a gyorsan változó környezetben. (Global Economic Futures: Competitiveness in 2030. White Paper. June 2025.)

A tanulmány szerzői így fogalmaznak: a versenyképesség már nemcsak a gazdasági alapoktól függ. Legalább annyira fontosak azok a vezetési és intézményi képességek, amelyek lehetővé teszik az egyre bonyolultabb és széttöredező világban való kiigazodást, a veszélyek elkerülését és a lehetőségek kihasználását, mindezt etikusan és környezeti felelősségvállalással, rövidtávú kapkodás helyett előretekintéssel, stratégiaalkotással. Hiszen a versenyképesség nem „végcél”, hanem a folyamatos fejlődés, az életszínvonal és életminőség javítás eszköze.Mindez szemléletváltozást is igényel, a fontossági sorrendek újragondolását. Ehhez kapcsolódik, hogy a bizonytalan körülmények között nem szabad visszafelé tekintve, védekező álláspontra berendezkedni, a korábbi, mára helytelennek bizonyult döntéseket védeni.

Az innovációk ugyanis éppen akkor születnek meg, ha a változásokat lehetőségeknek, ösztönzésnek tekintjük.

Erre a gondolatra a plenáris előadások is visszatértek. Az első előadó, a Világgazdasági Fórum igazgatója, Gim Huay Neo úgy fogalmazott, hogy sosem volt nagyobb szerepe a jó vezetésnek, mint korunkban.

A plenáris szekció fő előadója Li Csiang kínai kormányfő volt. Előadásában kiállt a globális gazdaság, a szabadkereskedelem, az együttműködés, a kölcsönös tisztelet, a harmónia keresése, a „mindenki nyerjen” (win-win) elvek és gyakorlat fenntartása mellett.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a fejlődést jobban segíti a hosszabb távú gondolkodás, mint az „ad hoc” döntések és a protekcionalizimus. Megemlítette, hogy miközben egyes országok a protekcionizmust élesztik újra, erős regionális együttműködések is születnek. Ilyen a BRICS is és általában a „globális dél” felemelkedése, amely piaci és együttműködési lehetőségeket kínál. Végül felhívta a figyelmet a vállalkozók, a kreatív emberek megbecsülésének fontosságára, de egyben, hasonlóan a korábbi felvetésekhez, a vállalkozókat felelős viselkedésre is kérte.

A plenáris előadásokat több, mint 200 szekció követte. Foglalkoztak például az előadók a mesterséges intelligencia kínálta lehetőségekkel, de a vele járó veszélyekkel is. Szóba kerültek az energia problémák, a klímaváltozásra való felkészülés, a munkaerő továbbképzésével kapcsolatos feladatok, a fintech jövője, az új technológiák finanszírozásának kérdései és az iparban zajló változások. Az előadók között láthattuk – mások mellett – Vietnam, Szingapúr és Szenegál miniszterelnökét, Sri Lanka ipari miniszterét, de Szerbia bel- és külkereskedelmi miniszterét és a vállalkozásokért felelős olasz miniszterhelyettest is. Szerepelt továbbá Tony Blair is, aki 1997-2007 között Nagy-Britannia miniszterelnöke volt.

Meglepő volt azonban, hogy az olasz előadón kívül nem volt más uniós előadó, és régiónkat is csak Szerbia képviselte előadóval. Pedig nagyon komoly témák kerültek napirendre, amelyekről feltehetően az EU-ban is vannak formálódó gondolatok, vélemények, elemzések.

Tekintettel az egyre szorosabb kínai-magyar gazdasági kapcsolatokra magyar előadót is szívesen láttunk volna a programban. 

A szerző közgazdász, egyetemi kutatóprofesszor.