Az Oscar felé vezető út- Mit hoz a jövő a magyar filmiparnak?
ElemzésekA magyar filmipar jelentős szakmai és infrastrukturális fejlődésen ment keresztül a nemzetközi szervizprodukciók által. Ugyanakkor a hazai alkotások és a munkakultúra fejlesztése gyakran háttérbe szorul. A szervizszektorban felhalmozott tudás hasznosításának lehetőségeit, valamint a hazai filmipar munkaerőpiaci kihívásait vitatták meg a szakértők a Magyar Közgazdasági Társaság konferenciáján.
Az elmúlt húsz évben Magyarország a nemzetközi filmipar egyik kedvelt forgatási helyszínévé vált. A 2004-es „Filmtörvény” és az azt követő adókedvezmények nyomán beinduló stúdiófejlesztések kiemelkedő növekedést eredményeztek.
A magyar filmipari költés éves szinten már eléri az 1 milliárd dollárt, amelynek túlnyomó része a szervizprodukciókhoz kapcsolódik.
A szervizprodukciók nemcsak jelentős gazdasági hozadékkal járnak, mint az infrastruktúra-fejlesztés, turizmus, országimázs és munkahelyteremtés, hanem a tudástranszfer révén a hazai szakembergárda fejlődését is elősegítik.
Egyre több magyar szakember kap helyet a nemzetközi forgatócsoportokban, ráadásul egyre magasabb pozíciókat töltenek be. Az elmúlt években Sipos Zsuzsanna és Mihalek Zsuzsa Oscar-díjai is azt bizonyítják, hogy a magyar szervizmunka nemzetközileg is elismertté vált.
Ugyanakkor a kritikus hangok szerint Magyarország filmipara kezd hasonlóvá válni az autó- és akkumulátorgyártásban ismert „összeszerelő üzem” modellhez. Az alacsony hozzáadott értékű, alárendelt munkák túlsúlya, a munkavállalói érdekképviselet gyengesége, és a bérfeszültségek hosszú távon fenntarthatatlanná teszik a fejlődést.
-hívta fel a figyelmet a szervizmunkákban rejlő csapdákra Varga Balázs az ELTE Művészetelméleti és Médiakutatási Intézetének egyetemi docense, a Metropolis szakfolyóirat szerkesztője.
Perifériás médiafőváros vagy független tartalomgyártó?
Budapest és Prága, hasonlóan például Torontóhoz, vagy Johannesburghoz, „perifériás médiafővárosként” működik. Ezek a központok bár nem tartoznak a globális médiaipar hagyományos centrumai közé, mégis jelentős szerepet játszanak regionális és nemzetközi szinten is.
-idézte Timothy Havens médiakutató elemzését Varga Balázs.
Budapest esetében különösen érdekes a kettőség. Míg a nemzetközi filmiparban komoly szereplővé váltunk, a hazai filmgyártást sokszor még mindig az alacsony hozzáadott értékű, kisebb volumenű munkák jellemzik.
A történelmi presztízsfilmek árnyékában
A szervizprodukciók mellett az elmúlt évek másik trendje a kiemelkedő költségvetésű hazai történelmi filmek megjelenése volt, mint a Most vagy soha!, vagy a Hunyadi.
Ezek a produkciók nem tudatos iparpolitikai stratégiaként, hanem párhuzamosan, ám a szervizszektortól függetlenül, alakultak ki. Azonban, a szervizmunkák révén felhalmozott tudás és infrastruktúra nélkül ezek létre sem jöhettek volna létre.
-hangsúlyozta a szervizmunkák jelentőségét Varga Balázs.
A filmiparról szóló teljes konferenciát az alábbi linken tekintheti meg.
