A nyugdíjakkal itt nagy bajok lehetnek – Ez lehet a megoldás
ElemzésekA nyugdíjkorhatár már nem csak Európában számít forró témának. Az öregedő társadalom miatt többek közt Kína is kénytelen megváltoztatni a szociális szolgáltatási rendszerét.
Minden egyes eltelt nappal a nyugdíjasok száma a világon úgy 37 ezerrel emelkedik. Ebből a bővülésből Ázsia veszi ki a legjobban a részét, mivel a 65 év feletti lakosság a keleti kontinensen növekszik a leggyorsabban.
Kínában például a jelenlegi szabályok alapján 2040-re 402 millió ember kaphat nyugdíjat. Csak hogy lássuk a nagyságrendet: az Egyesült Államokban ennyi ember összesen nem fog élni a következő évtized végére.
A 65 év fölötti lakosság számának várható alakulása a világban
Mivel a nyugdíjak előteremtése egyre nagyobb terhet ró az állami büdzsékre Kínában még idén el is indult egy 15 éves terv, amelynek értelmében fokozatosan emelik meg a nyugdíjkorhatárt. A nyugati országokhoz képest még így is viszonylag alacsonyak a célszámok: hisz a férfiak esetében 60-ról 65 évre, a fizikai munkát végző nők esetében 50-ről 55 évre, az irodai munkát végzőknél pedig 55-ről 58 évre emelik a korhatárt. Közben Spanyolországban vagy Hollandiában már most is csak 66 évesen lehet nyugdíjba menni.
Kínában a rendszer átalakítását már nem lehetett halogatni hisz a gyors gazdasági fejlődés miatt az utóbbi időben óriásit nőtt az országban a várható élettartam. Az 1950-es években úgy 40 évről indultunk, azóta ez a mutató 78 évre nőtt, vagyis elérték az Egyesült Államok szintjét is.
Kínában összesen már most is 297 millió 60 év feletti ember él, szemben a 2000. évi 126 millióval.
Közben az 1980-tól bevezetett drasztikus egygyermekes politikának súlyos hatása volt a születések számára. Hiába törölték el 2016-ban: a gyerekvállalások száma nem emelkedett vissza. Sőt, épp úgy, mint Európában, beindult a társadalom elöregedése, ami miatt már két egymást követő évben is csökkent a népesség.
Jelenleg a tervek szerint a nyugdíjkorhatár emelése mellett 2030-tól kezdődően 15-ről 20 évre emelik a nyugdíjhoz szükséges minimális ledolgozott évek számát, amely évente további hat hónappal fog növekedni. Mint látható a számok nem túl magasak. Dániában például jelenleg ahhoz, hogy valaki megkapja a teljes nyugdíjat 40 év munkát kell felmutatnia az országban.
A kínai szabályok inkább a bevándorolt munkavállalókat érinthetik érzékenyen, akik a munkás éveik jelentős részét máshol dolgozták le.
A fiatalok aggódnak
A Le Monde elemzése szerint sokan attól tartanak, hogy a fiatal munkanélküliség, ami eleve magas Kínában, még jobban nőni fog, ha az idősek később vonulnak vissza.
A fiatal munkanélküliség a csúcson még 2023 derekán járt: ekkor mintegy 21 százalékon volt. Ezután fél évig inkább nem is publikálták a friss adatokat. Jelenleg a kérdéses mutató úgy 17 százalékra csökkenhetett.
Mivel a felsőoktatásban egyre többen vesznek részt, Kínában rohamosan nő a diplomások aránya. Az egyetemekről kikerülő sokaság főleg irodai munkákat keres, viszont a toborzóvásárokon nehezen találják meg a kívánt állásokat. A gyári dolgozók azonban továbbra is könnyen el tudnak helyezkedni.
Évek óta készülnek rá
Senki sem szereti a nyugdíjreformokat. Ez Kínában is így van - ez frusztrációt szül, de a fő érv az, hogy nincs más választás
- mondta Stuart Gietel-Basten, a Hong Kong-i Tudományos és Technológiai Egyetem professzora, aki az ázsiai öregedő társadalmakkal foglalkozik.
Hogy a nyugdíj reformokat milyen nehéz keresztülvinni Kínában azt jól mutatja, hogy a kormányzat már 2013 decemberében is bejelentette, hogy a törvényes nyugdíjkorhatár „fokozatos” eltolása a cél. Majd 2015-ben az illetékes minisztérium azt ígérte, hogy a reformot még abban az évben megfogalmazzák, és öt év alatt végrehajtják. De végül a reform indulása egész mostanáig húzódott.
