A szélsőségesen negatív kamat lehet a kiút a válságból?

A válságkezelő csomagok kapcsán ismét felmerült a negatív kamatok szerepe: bár a bankok és a megtakarítások számára kedvezőtlen, de végső soron a fogyasztást ösztönzi. Kenneth Rogoff közgazdász-professzor szerint semelyik korábbi válsághoz nem fogható a mostani krízis, amelybe a koronavírus-járvány rántotta bele a világot, ezért a szélsőségesen negatív kamatoktól sem szabad visszariadni. Több ország most komoly eladósodás árán is vállalja a gazdaság ösztönzését fiskális és monetáris élénkítő lépésekkel egyaránt, a Harvard Egyetem közgazdász professzora azonban attól tart, hogy a segítség nem jut el elég gyorsan és hatékonyan minden bajba jutott vállalathoz.

Kenneth Rogoff

Hiába nyújtanak a jegybankok hitelgaranciákat vagy likviditási segélyt a bankrendszernek, nem biztos, hogy ez a pénz hitel formájában széles körben ki is kerül a gazdaságba.

Főleg, ha bankok is megijednek, és félteni kezdik a tőkéjüket a potenciális hitelezési veszteségektől, amennyiben sokáig tartanak a vírus miatt lezárások és karanténok, vagyis az egyes gazdaságok leállása. A Nemzetközi Valutaalap volt főközgazdásza abból indul ki, hogy a járvány lecsengése után nem tér vissza minden a régi kerékvágásba, a most tapasztalható válságjelenségek még velünk maradnak egy ideig, és a gazdaságban sem lesz gyors felpattanás. – Mi lesz, ha évekbe telik, mire az amerikai és a világgazdaság újra eléri a 2019-es szintet? – teszi fel a kérdést a szakember a Project Syndicate-en közölt írásában. Ebben az esetben a vállalkozások egy része nem éli túl ezt az időszakot, és elképzelhető, hogy egyes kormányok is fizetésképtelenné válnak.

Rogoff szerint azonban – legalábbis részben – el lehetne hárítani ezeket a problémákat, ha a jegybankok a negatív kamatlábak politikáját (ilyenkor a megtakarító fizet azért, hogy kölcsönadhatja a pénzét) tartanák fenn mindaddig, amíg vissza nem tér az infláció és a magasabb kamatok kora.

Az amerikai jegybank szerepét ellátó Fed az új koronavírus okozta járvány gazdasági hatásainak enyhítése céljából legutóbb 1 százalékponttal, 0 és 0,25 százalék közötti sávba csökkentette irányadó kamatlábát. Rogoff szerint azonban tovább kellene lépni, és negatív kamattal ösztönözni az amerikai vállalatok és háztartások hitelfelvételét. Mint emlékeztet, Európában és Japánban már beléptek a negatív kamatok világába. Az Európai Központi Bank is nemrég mínusz 0,5 százalékon hagyta a betéti kamatot. 

Rogoff nemcsak azt javasolja a központi bankoknak, hogy bátran csökkentsék a kamatot negatív tartományba, hanem meg is nevezi az általa kívánatosnak tartott szintet: ez mínusz 3 százalék, de még ez alá is lehet menni.

Szerinte ez a lépés számos céget, államot és várost mentene meg a csődtől. Ha jól csinálják, a negatív kamatláb élénkíti a keresletet és növeli a foglalkoztatást, vagyis ilyen válságos időben pont úgy funkcionál, mint a hagyományos monetáris eszközök. 

Amenyiben a fejlett országok kellőképpen mélyre mennek a negatív kamattal, akkor a zuhanó nyersanyagárakkal, menekülő tőkével, magas adóssággal, gyenge valutával és kezdődő járványhelyzettel küzdő fejlődő országok helyzete is könnyebb lehet – teszi hozzá. Még így is számolni kell azzal, hogy egyes országok adósság-törlesztését fel kell függeszteni vagy át kell ütemezni.

Rogoff már korábban is figyelmeztetett arra, hogy a feltörekvő országokat – amelyek között olyan óriások vannak, mint Brazília és India – kilátástalan helyzetbe hozza a koronavírus-járvány és az ahhoz kapcsolódó gazdasági összeomlás. 

Rogoff szerint úgy lehet igazán hatékony a negatív kamat alkalmazása, ha a központi bankok olyan intézkedéseket hoznak, melyek révén meg lehet akadályozni a pénzügyi cégeket, nyugdíjalapokat és biztosítótársaságokat abban, hogy ráüljenek a pénzre. Mint hozzáteszi, tudatában van annak, hogy sok szakértő ellenzi a negatív kamatokat. Ez a hozzáállás a Fedre is jellemző, a döntéshozók 2019-ben még csak meg sem kívánták tárgyalni a negatív kamateszköz használatát. 

Persze ez nem oldja meg egy csapásra az összes problémát, de a kormányoknak és a jegybankoknak érdemes lenne ezen elgondolkodniuk, amíg nem tér vissza az infláció.

Amire előbb-utóbb sor kerül, már csak azért is, mert a koronavírus zavarja, elvágja a globális ellátási láncokat, és nagyon úgy tűnik, hogy egy ideig nem lehet annyira sokat és olyan olcsón termelni, mint eddig. Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy ebben az új helyzetben az importáruk ára felfelé megy majd. Az infláció visszatéréséről írt Matolcsy György, az MNB elnöke lapunkban: szerinte egyfelől semmi sem indokolja, hogy jövőre is alacsonyak maradnak az olajárak, ugyanakkor amíg a vírus visszatérhet, addig nem igazán lehet visszavonni a kormányzati, jegybanki lazításokat.