A történelem során soha nem kellett még annyi oltóanyag, mint a mostani járványban

Elemzések2021. feb. 23.Haiman Éva

A gyártókapacitások szűkössége és a gazdagabb országok nagy mennyiségű előrendelése miatt lehetséges, hogy 2021-ben világszerte több milliárd ember nem fér hozzá semmilyen Covid-vakcinához. Ez összességében meghosszabbíthatja a pandémiát, és növelheti a vírus további mutációinak megjelenési kockázatát, ami alááshatja a meglévő vakcinák hatékonyságát – egyebek mellett erre is rámutat a Lancet átfogó tanulmánya.

Az emberiség csak a vakcinákkal lesz képes legyőzni a koronavírust, de csak akkor, ha a gyártók képesek azt elegendő mennyiségben, megfizethető áron és mindenki számára hozzáférhetővé tenni – derül ki abból a Lancet tudományos folyóirat átfogó tanulmányából.

A szerzők a WHO adatbázisa alapján összefoglalták a 26 vezető oltóanyag főbb jellemzőit. Táblázatukban a jelzőlámpának megfelelő színekkel utaltak az egyes vakcinák potenciális hozzájárulására a globális immunitás eléréséhez: a piros jelzi a nagy kockázatot, a sárga a közepeset, a zöld pedig azt, ha alig vagy egyáltalán nincs rizikó. A pandémia során ezek természetesen változhatnak, jelenleg azonban ez a helyzet a Covid-vakcinákkal:

Legalább 10 milliárd dollár támogatást kaptak a cégek

A 2021. február 3-ig fejlesztés alatt állt 289 kísérleti Covid-ellenes vakcinából 66 volt a klinikai teszt különböző fázisaiban, köztük 20 a 3. fázisban. Ebből a 66 oltásból csak ötöt engedélyeztek a WHO szigorú kritériuma szerint a szakhatóságok, vagy maga az Egészségügyi Világszervezet: az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem, a Pfizer és a BioNTech, a Gamaleya, a Moderna és a Sinopharm/Pekingi Intézet oltóanyagát.

További öt vakcina kapott még jóváhagyást más ügynökségnél sürgősségi felhasználásra Kínából, Indiából, Kazahsztánból és Oroszországból. Várható, hogy a Novavax és a Johnson & Johnson is zöld utat kap a klinikai kísérletek 3. fázisának pozitív időközi eredményei alapján. Számos vakcina magas hatékonyságot (azaz több mint 70 százalékot) mutatott a klinikai vizsgálatok során, bár nem minden fejlesztő tette közzé eredményeit. 

Az engedélyezett vakcinák többsége bizonyítottan erős védelmet nyújt a COVID-19 miatti kórházi ápolás és halálesetek ellen.

Az oltóanyag-fejlesztéseket, a klinikai vizsgálatokat kormányok és nonprofit szervezetek finanszírozták, befektetve egyúttal gyártóhelyek építésébe és bővítésébe, valamint szerződéses gyártási és forgalmazási hálózatokat hoztak létre a sikeres oltások gyors bevezetésének lehetővé tétele érdekében.

Összességében a fejlesztők körülbelül 10 milliárd dollár állami és nonprofit támogatást kaptak, bár ez az összeg vélhetően alulbecsült, tekintettel arra, hogy nem minden projekttámogatás nyilvános. Az első öt vállalat a megismerhető adatok szerint 957 és 2,1 milliárd dollár közötti finanszírozási kötelezettségvállalást kapott, főként az Egyesült Államok kormányától és a nemzetközi járványellenes koalíciótól (CEPI). A kínai és az orosz kormány is számos vakcinajelöltbe fektetett be.

Több milliárdnyi oltóanyag kell, a lehető leggyorsabban

A világnak most egyszerre több adag vakcinára van szüksége, mint eddig a a történelemben bármikor, hogy elegendő embert beoltasson a globális immunitáshoz – emlékeztetnek a Lancet szerzői.

A figyelem ezért most a gyártási kapacitások bővítésére irányul, ami monumentális kihívás. Egyelőre nagyon eltérőek a kapacitások, amelyekről a potenciális oltóanyaggal rendelkező vállalatok 2021 végéig vállalni tudnak. Kilenc vakcinafejlesztő nyilatkozta azt, hogy évente legfeljebb 700 millió adagot képes előállítani, tíz másik gyártó azonban 1 milliárdnyi vagy annál is több dózis oltóanyag előállítását célozza meg.  De jelenleg egyetlen vállalat sem képes annyi Covid-ellenes vakcinát előállítani, amivel el lehet látni a Föld összes országát, még akkor sem, ha képesek lennének teljesíteni becsléseiket.

A termelés növelése a globális kereslet kielégítése érdekében monumentális kihívás.

A világjárvány előtt nem volt a vezető cégeknek olyan gyártási hálózata, amelyek a most kifejlesztett új technológiákat alkalmazták volna, beleértve az mRNS alapú vakcinákat. Ezenkívül a globális ellátáshoz hihetetlen mennyiségű üvegcse, fecskendők és stabilizátor is kell.

A globális oltóanyag-gyártási kapacitás erősen koncentrált, a Covid-vakcinák tömeggyártását ezen felül a vezető fejlesztők és a szerződéses gyártók közötti kapcsolatok is befolyásolják. A szűk gyártási keresztmetszet feloldásához valószínűleg széleskörű technológiaátadásra lenne szükség – mutatnak rá az elemzők. Hozzáteszik: jelenleg kevés ország rendelkezik hazai kapacitással a koronavírus-oltóanyagok gyors önálló előállításához, ezért szükség lesz rá, hogy a fejelsztők megosszák meg az ismereteket, a technológiát és az adatokat az egyes hazai gyártókkal.

A vakcinafejlesztők egy része már együttműködési megállapodást kötött a közepes jövedelmű országok gyártóival: az AstraZeneca az Indiai Szérum Intézettel, a brazil Fiocruzzal, az argentin mAbxience Buenos Aires-szel és a thaiföldi Siam Bioscience-vel; a Johnson & Johnson a dél-afrikai Aspen Pharmacare céggel; a Novavax az Indiai Szérum Intézettel. Ezeknek a megállapodásoknak a feltételei azonban szintén nem ismertek, így az sem világos, hogy a gyártók köthetnek-e saját megállapodásokat az oltóanyagokra az egyes országokkal.

A vakcinabeszerzéseknél az ár is 

Az utóbbi időben fokozatosan kiderült, milyen áron veszik meg a különböző oltóanyagokat az egyes országok, és a legalacsonyabb beszerzési árban bizony jelentős eltérések mutatkoznak. Néhány cég, mint az AstraZeneca és a Johnson & Johnson, amelyek jelentős hasznot húznak az állami szektor beruházásaiból, ígéretet tettek arra, hogy oltóanyagukat világszerte alacsony áron értékesítik. Mindkét vállalat elkötelezte magát ezen árak fenntartása mellett a világjárvány idején. Azt ugyanakkor nem tudni, hogyan állapítják meg a járvány végét, és azt sem, hogy milyen árképzést alkalmaznak majd azt követően.

Más vállalatok viszont a legmagasabb áron adják a vakcinát, és olyan tervekről is hallani, hogy felár ellenében értékesítik az oltóanyagukat a magánpiacokon olyan országokban, mint Banglades, Brazília és India.

Mindez alapvetően kihat az oltási kampányok tartósságára, különösen akkor, ha évente kell ismételni az oltásokat, és

aggodalomra ad okot, hogy ezekben az országokban a gazdagabb betegek gyorsabban juthatnak oltásokhoz, mint a szegényebbek. Ráadásul az alacsony jövedelmű és közepes jövedelmű országok nem rendelkeznek a megfelelő mennyiségű oltás megvásárlásához szükséges forrásokkal – holott ilyen helyeken él a világ népességének körülbelül 85 százaléka.

A vakcinaárak a hatalmas mennyiségek miatt különösen fontosak. Minden ország arra törekszik, hogy a lehető legszélesebb körnek biztosítson vakcinát a nyájimmunitás érdekében. Az oltások azonban a jelenlegi árakon sok kormány számára megfizethetetlenek. Attól függően pedig, hogy meddig védenek majd az egyes oltások, illetve, hogy kellenek-e újak a mutációk miatt, a vakcinabeszerzések állandó kiadásokat jelenthetnek.

Videók ajánlása vagy bármi