A végítélet napja – Világháború esetén ez történne!

Elemzések2019. júl. 6.D.P.

Egy elképzelt globális atomháborúban Oroszország, Európa, Észak-Amerika és talán Kína jelentős része is megsemmisülne. Hogy a világ többi tájékán hosszabb távon maradnának-e túlélők, erősen vitatott kérdés. Mindenesetre az oroszok felkészültek.

Az oroszok elkészítették a Végítélet Napja (más néven a Halott Kéz) fegyverét, a Poszeidón robot-tengeralattjárót. Ez mintegy 20 méter hosszú, túlméretezett torpedóra hasonlító fegyver, amely a világ legnagyobb termonukleáris (hidrogén) bombáját hordozhatná.

A Poszeidónt úgy programoznák be, hogy még akkor is teljesítse küldetését, ha irányítói, az emberek, rég elhamvadtak a nukleáris világégésben. Hónapokat, sőt talán éveket tölthet olyan mélységekben rejtőzve, ahová az ember vezette tengeralattjárók már nem merészkednek le.

Elektromotorja, amit egy kisméretű atomreaktor látna el energiával, szinte korlátlan hatótávolságot biztosítana. És amikor a számítógéprendszere – bizonyos eseménysorozat hatására – aktivizálná a programot, elindulna a kiszemelt célpont irányába.

Feltételezések szerint valamelyik amerikai keleti parti nagyváros (New York) lenne a célpont.

A Poszeidón megközelítené a megapolist és a kikötő bejárata előtt, akár a tengerfenékhez simulva, hogy a lökéshullámot a tengerfenék sziklái is a megfelelő irányba tereljék, működésbe hozná termonukleáris bombáját. Ennek a bombának a romboló ereje elérhetné, vagy meghaladhatná ötven-száz millió tonna (50-100 megatonna) hagyományos robbanószerét.

Nagyjából Ilyen romboló erejű bombát, amit nyugaton Cár Bombának, a szovjeteknél a fenyegetéssel felérő Kuzkin jó anyukájának neveztek el, a Szovjetunió, a Nyugatot megfélemlítendő, már 1961 őszén felrobbantott Novaja Zemlja szigetén. A lökéshullám az egész világot megkerülte, a robbanást csaknem ezer kilométerre is érezni-hallani lehetett. 

A Poszeidón bombája nyomán kialakuló szökőár-hullám nem csak New Yorkot, ha még a város akkor egyáltalán létezne, hanem a környező, többezer négyzetkilométernyi területet is letarolná.

Orosz források szerint jelenleg nem létezik hatásos védelem a Poszeidónok ellen. Mérnökök az amerikai popularmechanics.com műszaki megvalósíthatósági kérdésekkel foglalkozó portálon vitáznak, vajon az orosz fenyegetés, a Poszeidón valós, vagy csak olyan blöff, mint amilyen Ronald Reagan amerikai elnök a nyolcvanas évek elején bedobott csillagháborús terve. 

Elfogulatlan műszakiak szerint a Poszeidón kivitelezhető, semmilyen lényeges, ismeretlen technikai újdonságot nem tartalmaz, pusztán ismert komponensek összerakásáról van szó. Ugyanakkor semmit sem lehet kizárni, hiszen a megtévesztések, a hamis hírek (fake news), az ezeken alapuló hibrid hadviselés korát éljük.

A Poszeidónról négy esztendeje tudni, makettjének képét kiszivárogtatták a sajtónak.

Az első robottengeralattjáró hordozót, a Szevmas nagyvállalat gyártotta Projekt-09852 atommeghajtású K-329-es Bjelgorodot idén tavasszal bocsátották vízre Szeverodvinszkben. 

Vlagyimir Putyin, az Orosz Föderáció elnöke idén februárban bejelentette, hogy a Poszeidónt hordozó („anya”) tengeralattjárókat állítanak hamarosan szolgálatba. Egy hordozó-tengeralattjáró hat-nyolc Poszeidónt képes szállítani-indítani. A világ legnagyobb tengeralattjárója, a 30,000 tonnás Bjelgorod várhatóan jövőre áll szolgálatba az Orosz Föderáció Haditengerészeténél. Különféle nyugati források (köztük vélhetően olyanok is, amelyeket keletről pénzelnek-irányítanak) azt állítják, a Bjelgorod afféle univerzális karbantartó-logisztikai tengeralattjáró lesz, nemcsak a Poszeidónokkal a fedélzetén. 

Útjai során feltölti az oroszok tenger alatti, katonai célú bója-szonár-szenzorrendszerének, a Selfnek az akkumulátorait, kiszolgálja-feltölti a Nyelma (Projekt 18510) atommeghajtású mélytengeri kutató-felderítő tengeralattjárók készleteit, indítja a Klaveszin-2R-PM mélytengeri robot-tengeralattjárót, amely az orosz védelmi minisztérium és a tudományos akadémia óceanográfiai kutatásaiba is bekapcsolódik.

Az Egyesült Államok, legalábbis a nyílt források szerint, Oroszország mögé szorult a stratégiai drón-tengeralattjárók kidolgozásában. Az USA 2019 elején – az oroszokhoz képes legalább egy félévtizednyi késéssel - jelentette be egy hasonló program indítását.

A Boeinget bízták meg egy Poszeidón-méretű amerikai robot-tengeralattjáró kidolgozásával. Egyelőre a több mint hétszáz milliárd dolláros idei amerikai katonai költségvetéshez képest aprópénzt költenek a projektre. 

Az Amerikai Haditengerészeti Intézet (USNI) éveleji közlése szerint a Boeing 43 millió dolláros szerződést írt alá a Pentagonnal négy dízel-elektromos robot-tengeralattjáró (Orca XLUUV) építésére. Ezeket a partról indítanák és többféle feladatot is ellátnának. A Brit Királyi Haditengerészet is elindított 2019 elején egy hasonló programot, de még csak a lehetséges változatok vizsgálatánál tartanak.