Óriási problémákkal küzd a világ harmadik legnagyobb gazdasága
HírekAz elöregedő társadalom ellátása, az eladósodottság, a munkaerőhiány és Kína felemelkedése – ezek Japán legnagyobb kihívásai Abe Sinzó kormányfő tanácsadója, Tomohiko Tanigucsi professzor szerint.
Az Abe Sinzó miniszterelnökről elnevezett Abenomics gazdaságpolitikáról, és Japán legfőbb gazdasági és társadalmi problémáiról tartott előadásokat Budapesten Tomohiko Tanigucsi, a japán miniszterelnök külgazdasági tanácsadója és beszédírója.
A Corvinus Egyetemen és a Pallas Athén Innovációs és Geopolitikai Alapítvány Kutatóintézetében elhangzott előadásokon a világ harmadik legnagyobb gazdaságának számító Japán nehézségeit és az Abenomics sikereit taglalva Tomohiko Tanigucsi professzor több problémakört is érintett.
Elnyomják a fiatalokat a szociális kiadások
Elsőként az alacsony születésszámot és az elöregedő társadalmat említette, amely hatalmas terheket ró a japán társadalombiztosításra és az egész szociális rendszerre. A 60 év felettiek arányának növekedése azért is kirívóan magas, mert Japánban sokkal hosszabb az élettartam.
A szociális kiadások évente 120 ezer milliárd jent emésztenek fel, amely közel ezer milliárd dollárnak felel meg. A professzor hangsúlyozta, hogy
ez az összeg összehasonlításképp az amerikai, a kínai, az orosz, a szaúdi és a francia hadikiadások együttvéve.
A japán állam adóssága meghaladja a GDP 252 százalékát, amivel arányaiban a legeladósodottabb országnak számítanak az egész világon, az adósság kezelésének pozitívuma, hogy az államkötvények döntő része japán kézben van. A költségvetési hiány is négy százalék felett alakult,
miközben a gazdasági növekedés nem érte el az egy százalékot sem tavaly.
A közel 127 millió fős országban a csökkenő létszámú fiatalok számára egyre nagyobb teher az idősek ellátása, annak ellenére, hogy 65 év felett is kifejezetten nagy arányban dolgoznak a japánok.
Az úgynevezett második élet 65 év felett, nyugdíj melletti munkavállalással kezdődik, erre specializálódott a munkaerőpiac jelentős része. A szociális kiadások emelkedése miatt várhatóan nő az aktív korosztályok terheit, hogy a nyugdíjat és az egészségügyi ellátást finanszírozni lehessen.
Kevés nő dolgozik
A második jelentős problémakör a munkaerőhiány, melyet két főforrásból próbálnak megoldani: a nők minél magasabb számú munkavállalásával, illetve a vendégmunkások számának növelésével.
Az első terv az úgynevezett Womenomics, amely a nők számára segíti a gyermekvállalás melletti munkavégzést, és célja, hogy jövő év végére a nők foglalkoztatottsági aránya 30 százalék körül alakuljon.
A vendégmunkások, illetve a bevándorlás egyik nehezítő tényezője a japánok angol nyelvtudásának alacsony szintje, a külföldiek japán tudásának hiánya, illetve a sokak számára nehezen megszokható kulturális és társadalmi különbségek. Jelenleg a legtöbb külföldi vendégmunkás Kínából érkezett a szigetországba, számuk 750 ezerre tehető, Dél-Koreából 450 ezren, Vietnamból pedig 290 ezren érkeztek. A vendégmunkások száma 2006-ban két millióra rúgott, tavaly 2,5 millió volt, ami a szigetország lakosságához és a két százalék körüli munkanélküliséghez képest kifejezetten alacsony.
Kína elleni védekezés szabadkereskedelmi megállapodásokkal
A harmadik legnagyobb problémakört Kína felemelkedése jelenti: Japánban kifejezetten tartanak Peking terjeszkedésétől. Többek között ennek is köszönhető, hogy Tokió szorgalmazta az Európai Unióval létrejövő szabadkereskedelmi egyezményt, amely idén lépett hatályba.
Ez ma a világ legnagyobb szabadkereskedelmi övezete, amely mintegy 635 millió főt köt össze, és a világ GDP-jének egyharmadát adja.
Ezzel párhuzamosan az úgynevezett Csendes-óceáni Szabadkereskedelmi Partnerség (TPP) is Japán alapvető érdeke, annak ellenére, hogy az USA Donald Trump elnökségének elején kilépett belőle, arra hivatkozva, hogy az egyezmény hátrányos Washingon számára.
A szabadkereskedelmi övezet az USA kihagyásával végül tavaly létrejött, tagjai Japánon kívül: Ausztrália, Brunei, Kanada, Chile, Malaysia, Új-Zéland, Peru, Szingapúr, és Vietnam. Japán legnagyobb kereskedelmi partnere ma már Kína, ezért jó viszonyra törekszik a nagyhatalommal: a professzor úgy fogalmazott, hogy az új Selyemút infrastrukturális kezdeményezés (Egy Övezet, Egy Út) jó, és részt vesznek benne japán vállalatok is.
