Adósságba menekülünk a válság elől

Az elmúlt egy évben több, mint 4500 milliárd forinttal nőtt az ország adóssága, és a harmadik negyedév végén megközelítette a 35000 milliárd forintot, ami a GDP 73,8 százalékát jelenti. Ez azonban várhatóan tovább fog növekedni a gazdaság visszaesése és a járvány elleni védekezés számlájának növekedése miatt.

Az eddig publikált előrejelzések szerint akár a GDP 80 százalékáig is emelkedhet annak értéke, vagyis egyetlen év alatt a koronavírus-válság miatt elveszhet egy egész évtized munkája.

Ennek nagy része abból fakad, hogy a GDP 6,5 százalékra becsült idei visszaesése már önmagában is megemeli az eladósodási arányt.

Ezzel párhuzamosan a lakosság is 20 éve nem látott mennyiségű hitelt vett fel november elejéig, összesen 1600 milliárd forintot, amelynek jelentős része azonban családtámogatási hitel. (A három legnépszerűbb kölcsönből – lakáshitel, személyi kölcsön és babaváró támogatás – összesen több mint 1583 milliárd forintra szerződtek a bankok az év első tíz hónapjában.)

A következő három évben a lakossági hitelfelvétel mintegy 7-12 százalékkal emelkedhet, míg a vállalatoknál 6-9 százalékos lehet az emelkedés - derül ki az MNB legfrissebb előrejelzéséből.

A három legfontosabb különbség a 2004-2009-es eladósodáshoz képest az azóta bevezetett adósságplafon, illetve az, hogy az új hitelek forintban denomináltak, és fix kamatozásúak.

A GDP-hez viszonyított adósság globális szinten ennél még gyorsabban emelkedő tendenciát mutat – olvasható ki a visualcapitalist.com ábráiból. Reményt adhat ugyan a jövőre vonatkozóan, hogy hamarosan megkezdődhetnek a koronavírus elleni oltások világszerte, a gazdasági helyzet viszont csak lassan javulhat.

A recesszió és vírus elleni védekezés által felemésztett vagyonok miatt mintegy 20 ezer milliárd dollárral emelkedett a globális adósság 2019 harmadik negyede óta, és szakértők arra számítanak, hogy az idei év végére annak nagysága eléri a 277 ezer milliárd dollárt, vagyis a globális GDP 365 százalékát. A fejlett világ eladósodottságát jól jellemzi, hogy ötből négy ország, ahol a legnagyobb a GDP-arányos eladósodottság növekedése, ebből a régióból kerül ki. De globálisan is hasonló tendenciák figyelhetők meg.

Amíg a fejlett országok adóssága az elmúlt egy évben nyolc százalékkal, 181.800 milliárd dollárról 196.300 milliárd dollárra emelkedett, addig a feltörekvő országok esetében 7,7 százalékos a növekedés: 70.900 milliárd dollárról 76.400 ezer milliárd dollárra nőtt az adósságállomány.

Bár ezek a számok is rémisztőek, komolyabb támpontot ad a baj nagyságára vonatkozóan, ha az eladósodottság mértékét a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyítjuk.

A Világbank szakértői úgy vélik, hogy addig nincs különösebb baj, amig a GDP-hez viszonyított adósság mértéke meg nem haladja a 77 százalékot. Efölött azonban minden százalékpontos növekedés 0,017 százalékponttal csökkenti a gazdasági növekedést.Érdemes megvizsgálni, hogy az eladósodottság hogyan oszlott meg a különböző szektorok között. A fejlett országokban – ahol hatalmas összeget költöttek a koronavírus-járvány okozta egészségügyi és gazdasági hatások ellensúlyozására – az állam GDP arányos eladósodottsága nőtt ijesztő mértékben 21 százalékponttal.

Ezzel szemben a nem pénzügyi vállalkozások esetében ugyanez a szám 11 százalékpont, a lakosság esetében pedig alig hat százalékpont. A feltörekvő piacokon egészen más a kép: a nem pénzügyi vállalkozások vezetik a listát 11 százalékpontos növekedéssel, majd a kormányzati szektor következik hét százalékponttal, a lakosság esetében pedig alig négy százalékponttal emelkedett a bruttó hazai termékhez viszonyított adósság.

Ha a legrosszabbul teljesítő országokat nézzük, akkor az tűnik szembe, hogy

Kanada adósságszintje nőtt a leggyorsabban, csaknem 80 százalékkal, ami a legmagasabb érték a fejlett világban.

Ez elsősorban annak köszönhető, hogy az állam havi 1500 dollár támogatást adott a bajba kerülteknek, aminek összege 60 milliárd dollár összes kiadást jelentett. De nem ez volt az egyetlen oka az eladósodottság drasztikus növekedésének, ahhoz hozzájárult az is, hogy az ország bruttó hazai termékének értéke a második negyedévben 38 százalékkal zuhant.

A másik kiugró számot Ausztrália szolgáltatta, ahol a lakossági eladósodottság öt százalékkal csökkent.

A meglepő adat mögött az állhat, hogy a nyugdíj megtakarításokhoz hozzáférők hatvan százaléka ehhez az összeghez nyúlt, hogy fedezze mindennapi kiadásait. Szakértők úgy vélik, a 2,6 millió ausztrálból legalább félmillióan vannak, akik teljesen kiürítették nyugdíjszámlájukat ebben az évben.

Amennyiben megkezdődik a lakosság átoltása, minden bizonnyal vége az egészségügyi válságnak, és záros határidőn belül megindul a talpraállás. Az biztos, hogy ismét növekvő pályára áll a gazdaság, azonban nem tudni, ezzel párhuzamosan lelassul-e a hitelfelvétel tempója.

A 2008 óta tartó hitelfelvételi boom okozta eladósodottságot a folyamatosan alacsony kamatok mellett nem jelentett gondot kezelni. Azt azonban nem tudni, hogy vajon ez a kedvező kamatkörnyezet fenntartható-e, illetve ha igen, akkor meddig.