Afrika leggazdagabb országa egy nagy fegyverraktárrá vált - Fotók!

Amikor 1956-ban elvégezték Líbiában az első fúrásokat, még valószínűleg nem gondolták, hogy az országhoz tartozik az afrikai kontinens kitermelhető kőolaj mennyiségének majdnem 40 százaléka, vagyis a kotinens egyik legnagyobb olajkincsével rendelkeznek.

Az idő előrehaladtával az ország GDP-jének kétharmada már kizárólag a kőolajból származik, az exportjának több mint 95%-át teszi ki a fekete arany, melyet leginkább Olaszországba, Spanyolországba, Németországba, Kínába és az Egyesült Államokba értékesít.

Római romok Líbiában (Fotó: Halász András)

Az ország több évtizede teljesen mértékben függ az olajipartól, az olaj iránti kereslet alakulása és az olajárak mozgása lekövethető a líbiai GDP alakulásán,de a nyersolaj mellett kőolajgázt, finomított kőolajat, illetve aranyat is exportál.

Ez alapján a régió egyik legélhetőbb országa lehetne. Összehasonlítva a térség nemzeteinek egy főre jutó GDP-jét jól látható, hogy Líbia gazdaságilag kimagaslóan teljesít. Idén 26 527 dollárra nőhet az egy főre jutó GDP (vásárlóerő-paritáson számítva), amivel Líbia a leggazdagabb ország az afrikai kontinensen az IMF becslései szerint.

Az egyik helyi piacon karácsonyfa is kapható (Fotó: Halász András)

Az egy főre eső GDP-t nézve Egyiptomhoz képest a különbség 40 százalék, Tunéziához képest pedig 90 százalék - Líbia javára, ami főként az alacsony lélekszámnak (6,9 millió fő) tudható be.

Az IMF országjelentése kiemeli, hogy Líbia hatalmas, a GDP 200 százakékát bőven meghaladó devizatartalékkal is rendelkezik.

A központi bank devizatartaléka a GDP arányában (IMF)

A devizakivitel szigorítása miatt is magas készletek révén sikerült túlélni az olajár korábbi zuhanását, illetve a háború miatti olajkitermelés kieséseket.

Ennek ellenére az ország mégis élhetetlen az idestova 13 éve zajló folyamatos konfliktusok, belháborúk, délen pedig a teljes káosz - fegyver, és drogkereskedelem, embercsempészet, stb. - miatt. Az IMF becslése szerint idén 7,8 százalékos gazdasági bővülés várható - nyilván az olaj iránti kereslet emelkedése és a magas olajárak miatt.

A GDP-változás (pirossal) és az infláció (kékkel) alakulása (forrás: IMF)

Líbia politikai helyzete rendkívül összetett: az ország és a térség történelmében is meghatározó esemény volt a 42 éven keresztül diktátorként uralkodó Moammer Kadhafi 2011-es megbuktatása óta eltelt két polgárháború.

Kadhafi egykori palotájának a romjai (Fotó: Halász András)

Erős központi kormányzás hiányában különböző fegyveres csoportok és milíciák határokon kívülről érkező támogatása jelentős elmozdulásokat okozott a helyi erőviszonyokban, melyek napjainkban is hátráltatják a békefolyamatot.

A törzsi szinten is zajló konfliktusok miatt Líbia a kontinens egyik legnagyobb fegyverraktárává vált, sőt, az országba sok zsoldos is érkezett az elmúlt évtizedben: Törökországból, Szíriából, Oroszországból és Franciaországból.

Az Iszlám Állam térnyerését ugyan mára sikerült megakadályozni, de 2014-15-ben komoly pozíciókat sikerült kialakítaniuk az ország egyes területein.

Jelenleg egy átmeneti kormány irányítja Líbiát, az országnak azonban csak egy részét tartják valójában kontroll alatt: összességében tehát sem nemzeti (még a nemzet kialakulási folyamat sem zajlott le teljesen Líbiában), sem pedig egységesnek nem mondható a kormányzás. 

Angol katonai temető Líbiában (Fotó: Halász András)

A folyamatos konfliktusok súlyosan érintik a társadalom helyzetét, és a mindennapi életet: nincs megszervezett tömegközlekedés, rengeteg az illegális fegyver, rossz a közbiztonság, gyakoriak az áramkimaradások, és a vízellátás sem mindenhol megoldott.

A Human Rights Watch összegzése szerint a tavalyi évben körülbelül 170 ezer helyi lakos kényszerült elhagyni lakhelyét a városok lerombolása, a közszolgáltatások hiánya, valamint súlyos természeti katasztrófák miatt.

(Fotó: Halász András)

Az erősen hiányos közbiztonság mellett az országnak rendkívül rossz egészségügyi ellátása és a tömegközlekedése is. 

Ezek alapján érthető, hogy sokan megpróbálják elhagyni az országot, de ennél még nagyobb lélekszámot jelent, hogysokan Líbiát használják tranzitálllomásnak - az alig őrzött partok  miatt.Az ENSZ Nemzetközi Migrációs Szervezetének (IOM) adatai alapján 2023. január és november között 947 embert találtak holtan, és több mint 1256 ember tűnt el. Líbia helyzete továbbra is kilátástalan.

Szabrátha régészeti helyszíne Líbiában (Fotó: Halász András)

Az ország bővelkedik ókori látnivalókban, a rossz közbiztonság miatt azonban a magyar Külügyminisztérium is úgy véli, utazásra nem ajánlott Líbia.