Így változott az állami vagyon 2010 óta: a gyarapodást felvásárlások és a meglévő vagyonérték emelkedése magyarázza

Részletes elemzést tett ma közzé az Oeconomus Gazdaságkutató az állami vagyon helyzetéről. Eszerint 2010 és 2024 között Magyarországon az állami vagyon jelentős nominális növekedést mutatott, amely mögött részben stratégiai felvásárlások, részben pedig a vagyonelemek értékének általános emelkedése állt.A stratégiai szektorokban, különösen a közlekedési, a telekom-, az energia- és a bankszektorban a kormány törekedett az állami, illetve a hazai magántulajdon részarányának növelésére az ország szuverenitásának erősítése érdekében.

2010-ben az állami vagyon könyv szerinti értéke több mint 10 ezer milliárd forintot tett ki, 2024-ben pedig több mint 24 ezer milliárd forintot.  A 2010-es és a 2024-es állami vagyon értékének érdemi összevetéséhez azt kell meghatározni, hogy mennyit érne a 2010-es vagyon 2024-ben. A jelenérték-számításhoz a kumulált beruházásiár-indexet használták a gazdaságkutató elemzői. Mindkét évben az ingatlanvagyonra és a vállalati részesedések értékére vonatkozóan állnak rendelkezésre adatok, ezek összegével számoltak az elemzésben. 2024-ben ebbe a két kategóriába az állami vagyon értékének 95%-a, az eszközök kategóriába mindössze 5%-a tartozott.

Ezek szerint az állami vagyon 2024-es árakon számított értéke 2010 és 2024 között több mint 4%-kal, mintegy 930 milliárd forinttal nőtt.

Az állami vagyon gyarapodása mögött álló jelentős bevásárlások:

• Az időszak első nagy tranzakciója a MOL 21,2%-os részvénycsomagjának megvásárlása az orosz Szurgutnyeftegaztól 2011-ben.
• Az állami tulajdonú MVM 2013-ban vásárolta meg a német E.ON-tól a magyarországi földgáztárolókat és a földgáz-nagykereskedelmi üzletágat.
• Nagy telekom céggel 2023-ban bővülhetett az állami vagyonportfólió. A Vodafone hazai leányvállalata került eladósorba, a részvények 49%-a került állami tulajdonba. A többségi tulajdonrészt a 4iG szerezte meg. Ez az üzlet volt a rendszerváltoztatás utáni időszak addigi legnagyobb vállalati felvásárlása Magyarországon. Még ugyanebben az évben egy eszközcsere révén az állam részesedése a Vodafone-ban 24,5%-ra csökkent, miközben a szektor stratégiai infrastruktúra kezelését végző vállalatában, az Antenna Hungáriában 19,5%-os tulajdonrészt szerzett.
• A közlekedési szektorban a legjelentősebb állami vagyongyarapodást a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér visszavásárlása jelentette. 2024 nyarán a Budapest Airport Zrt. 80%-a került ismét magyar állami tulajdonba. A budapesti repteret működtető cég többségi tulajdonrészét 2005-ben privatizálta a Gyurcsány-kormány külföldi érdekeltségű befektetőknek.

Jelentős értékesítések a vizsgált időszakban:

• Az időszak legnagyobb volumenű vagyonértékesítése nem klasszikus eladás, hanem ingyenes vagyonátadás volt a létrehozott közérdekű vagyonkezelő alapítványok számára. A magyar felsőoktatás 2019-ben megkezdett strukturális reformjának alapja a fenntartói rendszer decentralizálása volt. Az állam a campusok ingatlanjait, stratégiai jelentőségű vállalatok (pl. MOL, Richter) részvénycsomagjait, illetve a fejlesztések finanszírozására szolgáló egyszeri készpénz- és tőkejuttatást adott át a modellváltó egyetemek fenntartói és tulajdonosi szerepét megkapó alapítványok számára. 
• Az állam jelentős mennyiségű termőföldet értékesített árveréseken 2015-2016-ban, a „Földet a gazdáknak” program keretében. Összesen nagyjából 200 ezer hektár állami földterület került mintegy 30 ezer családi gazdaság tulajdonába a program megvalósítási időszakában.

Az elmúlt másfél évtizedben tehát az állami vagyonkategóriák közül különösen a vállalati részesedések értékében figyelhető meg dinamikus bővülés, ami az állam gazdasági szerepvállalásának erősödésére utal. Reálértéken vizsgálva a vagyonnövekedés mérsékelt, ami azt jelzi, hogy a nominális bővülés nagyobb része az árhatással magyarázható. Az állami vagyonról szóló teljes elemzés itt olvasható.