Jól startolt 2026-ban a lízingpiac

Az idei első negyedévben tovább bővült a hazai lízingpiac: az új finanszírozások összege elérte a 221,9 milliárd forintot, ami éves alapon 6 százalékos növekedést jelent. A szerződések száma 19 019-re emelkedett, ez 2,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. A tranzakciók 82 százaléka új eszközökhöz kapcsolódott. A teljes portfólió értéke 7 százalékkal, 2 440 milliárd forintra nőtt, miközben az állományban lévő szerződések száma 1 százalékkal, 308 507-re mérséklődött.

A vállalati ügyfelek továbbra is dominálják a finanszírozási piacot

A piacot továbbra is a vállalati ügyfelek határozzák meg: az új finanszírozások 90 százaléka, mintegy 200 milliárd forint kapcsolódott ehhez a körhöz. Ezen belül a kis- és középvállalkozások adták a finanszírozások háromnegyedét, míg a nagyvállalatok részesedése 25 százalék volt. A lakossági finanszírozás szintén erősödött, volumene 20,7 milliárd forintot tett ki, ami a teljes piac 9,5 százalékának felel meg. A szerződésszám alapján a lakossági ügyfelek részesedése már meghaladta a 20 százalékot.

A személyautó-finanszírozási piacon 10 939 szerződésből 3 461 kapcsolódott lakossági ügyfelekhez, vagyis több mint minden harmadik szerződést magánszemély kötött. Az állami és egyéb nem lakossági szereplők részesedése továbbra is minimális maradt

– hangsúlyozta Kőszegi László.

A finanszírozási formák közül az első negyedévben is a pénzügyi lízing dominált, amely az összes ügylet 83 százalékát adta. Ebből 125 milliárd forint zárt végű, további 60 milliárd forint pedig nyílt végű pénzügyi lízing volt. Az állami- és európai uniós támogatott konstrukciókhoz kapcsolódó kölcsönfinanszírozás is emelkedett: az első negyedévben 11,5 milliárd forintot tett ki, ami a piac 5 százalékának felel meg. A növekedést jelentősen segítették a Közös Agrárpolitika keretében elérhető állami támogatások.

Az operatív lízing volumene 25 milliárd forint volt, így a piac 11 százalékát képviselte. Ezek az ügyletek döntően személyautókhoz és kishaszonjárművekhez kapcsolódtak, elsősorban flottakezelő cégek révén.

A devizaalapú finanszírozások aránya - az előző évhez hasonlóan - továbbra is magas maradt: az új finanszírozási volumen 30 százaléka, a szerződések 15,4 százaléka euróalapú volt.

A személyautó- és kisteherautó-finanszírozásban kisebb a devizás ügyletek súlya, ugyanakkor a nagyhaszonjárművek piacán hagyományosan meghatározó az eurófinanszírozás, és az egyéb gépek esetében is jelentős arányt képvisel

– mondta Kőszegi László.

Még mindig fontosak a támogatott konstrukciók

A jelenlegi kamatkörnyezetben továbbra is kiemelt szerep jut az államilag támogatott konstrukcióknak, különösen a kis- és középvállalkozásoknál, ahol a lízing teljes egészében beruházásra fordul.

Az első negyedévben ezekben a programokban 50,6 milliárd forint értékű finanszírozás valósult meg 3 022 szerződéssel. Ez összegében közel 50 százalékos, szerződésszámban pedig 30 százalékos bővülést jelentett éves összevetésben.

A Széchenyi Lízing Kártya Program tovább erősödött: 36,2 milliárd forintnyi új finanszírozás és 2 560 szerződés kapcsolódott hozzá. Az Eximbank Demján-programja szintén növekedni tudott az idei keretemelésnek köszönhetően: a konstrukcióban 14,3 milliárd forintnyi ügylet jött létre 486 szerződéssel.

A személyautó-finanszírozás maradt a legnagyobb szegmens

Az eszközkategóriák közül továbbra is a személyautó-, kishaszonjármű- és motorkerékpár-finanszírozás képviselte a legnagyobb súlyt.

A szegmensben 143 milliárd forintnyi új finanszírozás valósult meg, ami a teljes piac több mint 64 százalékát adta, és 8 százalékkal haladta meg az előző év első negyedéves teljesítményét. A szerződések száma 2,5 százalékkal nőtt, összesen 16 160 ügylet született.

A növekedést részben az autópiaci folyamatok támogatták: az új személygépkocsi-forgalomba helyezések 10,8 százalékkal emelkedtek éves alapon. A kishaszonjárművek piacán ugyanakkor közel 10 százalékos visszaesés volt tapasztalható. A pénzügyi lízing penetrációja az új személyautóknál enyhén csökkent, 24 százalékra, míg a kishaszonjárművek esetében 31 százalékra emelkedett.

Az autófinanszírozásokon belül a flottakezelők is növekedni tudtak finanszírozott összegben, +7%-kal, ami 26,6 Mrd-ot tett ki, viszont darabszámban ez 2%-os csökkenést jelentett, 2367 db szerződés született.

Visszaesett a nagyhaszonjárművek piaca

A nagyhaszonjármű-piacon továbbra is magas a lízing szerepe, ugyanakkor a kereslet visszafogottabb

– emelte ki Kőszegi László

A második legnagyobb szegmens továbbra is a nagyhaszonjármű-finanszírozás maradt, ugyanakkor itt visszafogottabb teljesítmény látszott. Az új tehergépkocsik forgalomba helyezése éves alapon 1,4 százalékkal, 2024-hez képest pedig 23,6 százalékkal csökkent. Az első negyedévben összesen 1 057 új tehergépkocsit helyeztek forgalomba.

Ez a lízingpiacon is megjelent: az új finanszírozás volumene 10 százalékkal, 36,2 milliárd forintra csökkent, miközben a szerződésszám szintén 10 százalékkal, 1 310-re esett vissza. A lízingpenetráció ugyanakkor továbbra is meghaladta az 50 százalékot az új járműveknél. Ezt a képet ugyanakkor árnyalja, hogy ez az arány 10 százalékos csökkenés éves bázison.

Erősödött a mezőgazdasági és gépfinanszírozási piac

A lízingcégek számára stratégiai jelentőségű mezőgazdasági gépfinanszírozás továbbra is kedvezően alakult.

Az első negyedévben a finanszírozott összeg 30 százalékkal nőtt, így elérte a 20,5 milliárd forintot. A szerződések száma még ennél is gyorsabban, 46 százalékkal emelkedett, összesen 800 ügyletre.

Az egyéb gépek finanszírozása az elmúlt évek visszaesése után ismét növekedési pályára állt: az új finanszírozás volumene 14,7 milliárd forint volt, ami 74 százalékos bővülést jelentett. A szerződésszám 27 százalékkal, 460-ra emelkedett.

Az építőipari gépek piacán megtört a korábbi növekedési trend.

Az első negyedévben a finanszírozott összeg 33 százalékkal, 25,4 milliárd forintra csökkent, miközben a szerződések száma 31,5 százalékos visszaeséssel 254-re mérséklődött.