Állatról emberre is terjedhetnek: 2050-re emiatt halhatnak meg a legtöbben a világon

Egyre nagyobb fenyegetést jelent az egész világ számára, hogy a kórokozók ellenállóvá válnak az ellenük alkalmazott gyógyászati készítményekkel – leginkább az antibiotikumokkal – szemben,

így az egészségügyi kezelések kisebb hatásfokúvá válnak, vagy teljesen hatástalanok maradnak.

Antibiotikum-rezisztenciáról (ABR) beszélhetünk, ha az ellenállóképesség baktériumokban fejlődik ki, míg az antimikrobiális rezisztencia a vírusoknál és az élősködőknél kialakuló eseteket is magába foglalja, tehát tágabb kategóriát jelöl, amelyen belül azonban a baktériumok játsszák a meghatározó szerepet.

Az AMR természetes folyamatnak tekinthető, de létrejöttét a szakszerűtlen antibiotikum-felhasználás jelentősen gyorsítja. A folyamat lényege, hogy az antibiotikumok nem pusztítanak el minden baktériumot.

A „legrátermettebbek” túlélik a kezeléseket, és a későbbiekben ezek szaporodhatnak el, és okozhatnak betegségeket.

Valójában minden antibiotikumos kezelés hozzájárul ahhoz, hogy az adott hatóanyagra már kevésbé vagy egyáltalán nem érzékeny baktériumtörzsek válogatódjanak ki, így minden beavatkozás ront valamennyit az antibiotikumok hatékonyságán.

Az AMR-nek az utóbbi időszakban világszinten évi 700-800 ezer, az EU-ban 25-30 ezer haláleset volt tulajdonítható, de a következő évtizedekben jelentősen romolhat a helyzet, és

egyes prognózisok szerint az antimikrobiális rezisztencia 2050-re a világon vezető halálokká válhat.

Ez azt jelentheti, hogy addigra az AMR miatt

világszerte 10 millióan halhatnak meg évente, az unión belül pedig a halálos áldozatok száma megközelítheti az évi 400 ezret.

Az antibiotikum-használat az emberi orvoslásban és az állategészségügyben is komoly kockázatokat okoz, de

a veszélyforrások kapcsán az állattartás felelőssége ma már egyre komolyabban vetődik fel.

Egyrészt fennál a lehetősége annak, hogy az alkalmazott állatgyógyászati készítmények szermaradékai közvetlenül is bekerülhetnek az élelmiszerekbe, ezért ezek megengedhető mennyiségeit szigorú határértékekhez kötik.

Még nagyobb gond azonban, hogy a kórokozók állatokról állatokra, illetve állatokról emberekre is terjedhetnek, így antibiotikum-rezisztens típusaik kialakulása beláthatatlan következményekkel járhat.

Az állattenyésztésben elsősorban mérhetetlen gazdasági károkkal – egyes számítások szerint dollártrilliókban mérhető veszteségekkel – kellene szembenézni,

ha az állatokat pusztító kórokozók elleni védekezés hatástalan maradna. Az pedig a humánegészségügyet is óriási kihívások elé állítaná, ha

az állattartásban emberekre is veszélyes, antibiotikum-rezisztens kórokozók jönnének létre,

majd ezek okoznának humánmegbetegedéseket és -járványokat.

Állattenyésztési szempontból ma azért is aggasztó a helyzet, mert a gazdaságokban sok helyen az antibiotikumokat

nem a betegségek tényleges kezelésére alkalmazzák, hanem a haszonállatoknak megelőző jelleggel adagolják azokat,

hogy – az esetek jelentős részében - ellensúlyozzák az egyes tartástechnológiai hibákat. Antibiotikumokat általában véve minden haszonállat fajnál alkalmazhatnak, de

a legtöbbet a sertés- és a baromfitartásban használják fel.

Az antibiotikumok visszaszorítására már az utóbbi időszakban is történtek jelentős lépések, így az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) adatai szerint

az állatgyógyászatban alkalmazott szerek éves eladása a 2011-2021 közötti tíz évben átlagosan 47 százalékkal csökkent.  

Emellett 2022-től az egész EU-ban egységes és szigorú szabályok léptek életbe az antibiotikum-használattal, -nyilvántartással és nyomon követéssel kapcsolatban.

További intézkedésként olyan új uniós szabályokat fogadtak el, amelyek

megtiltják az emberi gyógyászatban alapvető fontosságú egyes antimikrobiális szerek állatgyógyászati használatát,

hogy azok humán vonalon továbbra is hatékonyan alkalmazhatók legyenek. Az Európai Unió pedig az úgynevezett Termőföldtől az asztalig (F2F) stratégiája részeként

az állattenyésztési antibiotikum-használat további legalább 50 százalékos visszafogását tűzte célul 2030-ig,

amelyből egyes kimutatások szerint a tagállamok 2018-2021. között 18 százalékot már teljesítettek is.

Magyarország az állattartásban alkalmazott antibiotikumokkal kapcsolatban Európán belül nem áll túl jól, mert

2010 óta az állategységre vetített antimikrobiális szereladásokat összegző statisztikákban az 1-5. helyeket foglalja el.

A hazai vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a rezisztencia jelensége számos baktériumfaj és antibiotikum esetében nálunk a legelterjedtebb.

A leggyakrabban használt hatóanyagok a tetraciklinek és a penicillinek.

Az úgynevezett kritikusan fontos antibiotikumok itthoni mennyisége, amelyek humánegészségügyi jelentőségük miatt a WHO szerint a kímélendő kategóriába tartoznak, minden hatóanyagcsoportban meghaladja az EU-s átlagot.

A riasztóan magas eladott gyógyszermennyiségek és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriumi és monitoringvizsgálati eredményei is egyre inkább azt mutatják, hogy

a rezisztencia csökkentése érdekében átfogóbb stratégia végrehajtására van szükség.

Az Agrárminisztérium és a Nébih a nemzetközi erőfeszítések, illetve a Magyarországra vonatkozó szerfelhasználási adatok alapján

2018-ban dolgozta ki az antimikrobiális rezisztencia csökkentésére irányuló állategészségügyi intézkedési tervet, amelynek megvalósítása azóta is tart.

Az egyik leglényegesebb közelmúltbeli változtatás, hogy 2022 elejétől

az állatorvosoknak havi rendszerességgel adatokat kell szolgáltatniuk a Nébih számára az általuk felügyelt haszonállatoknál felhasznált antibiotikumokról.

A bejelentéseknek többök között az állattartó telepek tenyészetkódjára, a felhasznált állatgyógyászati készítmények pontos megnevezésére, kiszerelési egységére, felhasznált mennyiségére, a kezelt állatok fajára, egyedszámára és életkorára kell kiterjednie. Ha az állatorvosok az előírásokat nem teljesítik, az érintett ügyekben 

közigazgatási szankció alkalmazhatók és élelmiszerlánc-felügyeleti bírságok szabhatók ki.

Az agrártárca indoklása szerint a szigorítások egyértelműen azt a célt szolgálják, hogy

az állattenyésztési antibiotikum-felhasználást okszerű és fenntartható szintre lehessen legyen szorítani.

Ezzel összefüggésben döntés született arról is, hogy a fertőző állatbetegségek és az antimikrobiális rezisztencia vizsgálatára nemzeti laboratórium jön létre. Nemzetgazdasági jelentősége mellett

a laboratóriumnak kiemelt népegészségügyi szerepe is lehet,

ezért tevékenységeivel az „Egy egészség” nemzetközi elv jegyében a hazai fogyasztók egészségvédelmét is célul tűzték ki.