Nőtt, mégis megroggyant a hazai agrárium

Folytatódott tavaly a hazai mezőgazdaság teljesítményének látványos növekedése, legalábbis ami a folyó áras számlarendszerben szereplő adatokat illeti.

Az agrárium kibocsátása a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kimutatásai szerint tavaly elérte a 3950 milliárd forintot,

és ez 15 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. Így a növekedési ütem fennmaradt, hiszen az ágazat teljesítménye 2021-ben is 16 százalékkal bővült 2020-hoz viszonyítva.

Az értékben kifejezett növekedés minden főbb szektorra jellemző volt, így

a növénytermelés és a kertészet összességében 2231 milliárd, az állattenyésztés és az állati termékelőállítás 1480 milliárd, a mezőgazdasági szolgáltatási szféra 190 milliárd forintos eredményt mondhatott magáénak.

Ennek megfelelően a teljes kibocsátáson belül 57 százalékos aránnyal továbbra is a növénytermelés maradt fölényben, míg az állattenyésztés 37 százalékos, a szolgáltatási terület 6 százalékos részarányt ért el.

Egészen más kép rajzolódik ki azonban akkor, ha a termelés mennyiségi mutatóit vesszük alapul. Ezek ugyanis azt tükrözik, hogy

a mezőgazdaság termelési volumene a megelőző évhez képest drasztikusan, csaknem 20 százalékkal csökkent 2022-ben.

Elképesztő mértékű, csaknem 30 százalékos visszaesés következett be a növénytermelésben, míg az állattenyésztés volumenindexe 6,1 százalékkal zsugorodott (miközben a szolgáltatási szféra egyszázalékos növekedéssel zárta az évet). Még nagyobb probléma, hogy

a mezőgazdaság mennyiségi termelése 2018 óta folyamatosan csökken, az elmúlt év azonban e tendencián belül is negatív rekordot hozott.

A meghatározó haszonállatfajok közül – a szinten maradt juh- és a kecsketartástás kivételével – a termelés mindenhol csökkent, de a legdurvább változások egyes szántóföldi növényfajoknál érhetők tetten.

Hatalmas, csaknem 60 százalékos volt a visszaesés a takarmánykukoricánál, de a betakarított termés a búzánál is csaknem 20 százalékkal zsugorodott,

így a nagy súllyal bíró gabonafélék volumenindexe összességében 36-37 százalékkal esett 2022-ben.

Ilyen mértékű visszaesés mellett az értékben kifejezett mezőgazdasági kibocsátás csak úgy növekedhetett, hogy a mezőgazdasági termékeknél is tapasztalható piaci áremelkedések a termeléscsökkenést jóval felülmúlták. Ezt tükrözik a KSH adatai is, amelyek szerint

a mezőgazdasági árak az elmúlt évben drasztikusan, 42 százalékkal nőttek.

Ennek következtében az agrárvállalkozások a kevesebb termékért is jóval többet kaptak,

bár közben költségeik is hasonló mértékben nőttek, így a termelés visszaesése sokuknál komoly jövedelmezőségi gondokat okozott,

illetve gazdálkodásukat veszteségessé tette, vagy irreális gazdasági döntések meghozatalára késztette őket.

Egyértelműen a durva költségnövekedés következménye, hogy a termeléshez felhasznált inputanyagok mennyisége 5,7 százalékkal csökkent 2022-ben. A szolgáltatási díjakon kívül valamennyi ráfordítás volumene visszaesett, és

a legnagyobb – 15 százalékos – szűkülés a műtrágyázásban következett be.

A kigazdálkodhatatlannak tartott, csillagászati árak ahhoz vezethetnek, hogy a műtrágyázás visszafogása az idén is folytatódik,

ez pedig a termőföldekben lévő tápanyagtartalékok rohamos kimerüléséhez

és a várható terméseredmények további romlásához vezethet.

A mezőgazdasági árak és költségek ugrásszerű, már 2021-ben elkezdődött növekedéséhez

előbb a világméretű Covid-járvány, majd a 2022 elején kirobbant orosz-ukrán háború hatásai járultak hozzá.

Tavaly azonban a hazai agrárium fő ellenségévé lépett elő az aszály is, amely

Magyarországon a XXI. század eddigi legnagyobb mezőgazdasági kártételeit okozta.  

A szárazság az ország egyes területein – elsősorban az alföldi régióban – akkora károkat okozott, hogy a növénykultúrák, ezek között is a csapadékhiánynak leghosszabban kitett takarmánykukorica-táblák teljesen kiégtek.

A durva aszálykárok ismét középpontba állították azokat az elképzeléseket, amelyek szerint

minél rövidebb idő alatt a lehető legnagyobb mértékben bővíteni kell az öntözhető mezőgazdasági területeket

E koncepciók tehát azzal számolnak, hogy a klímaváltozás miatt a súlyos csapadékhiányos időszakok Magyarországon is gyakoribbá és szélsőségesebbé válnak, és ez a mezőgazdasági termelés kockázatait is jelentősen növelheti. Mint a Növekedés.hu beszámolt róla, e félelmeknek tulajdonítható, hogy egyre többen vetik fel kifejezett mezőgazdasági vízellátást célzó víztározók létesítését a Tisza-mentén, illetve duzzasztó megépítését a Dunán, hogy

az országon átfolyó, öntözésre felhasználható vízmennyiséget vissza lehessen tartani.

A növénytermelés sújtó kedvezőtlen változások másik következménye, hogy az állattenyésztési ágazatok is komoly jövedelmezőségi válságba sodródnak.

Ez az állatállományok újabb kivágási hullámához vezethet, amelynek megfordítása – elsősorban a hosszabb reprodukciós idejű haszonállatfajoknál – rendkívül elhúzódó és nehézkes folyamat lehet.

A KSH adatok mindenesetre azt tükrözik, hogy az állatállomány leépülése ismét megindult, és eddig különösen  a kisebb gazdaságok kényszerülnek arra, hogy átmenetileg vagy végleg felhagyjanak az állattartással.

Az agrárszereplők aggodalmai szerint még egy nehéz, a tavalyihoz hasonló évet nem bírna ki a hazai agrárium, ezért most

mindenki abban reménykedik, hogy a súlyos aszály az idén nem ismétlődik meg.

Ha így lenne, a növénytermelők a kedvezőtlen gazdasági körülmények ellenére is jobb helyzetbe kerülnének, és ez pozitívan hatna az állattenyésztő ágazatokra, illetve végső soron a belföldi élelmiszerellátás biztonságára is. A drasztikusan átalakuló gazdasági-piaci viszonyok és a klímaváltozás egyre markánsabb jelei azonban azt sugallják, hogy

az agrárvállalkozásoknak hosszabb távon is sokkal kiélezettebb feltételeknek kell majd megfelelniük, ha gazdálkodásukkal versenyképesek akarnak maradni.