Az egész világ fegyverkezik – De Kína nagyon

Áll a bál a szaúd-arábiai királyi házban. Kiderült, hogy a gigászi összegekkel, amelyeket az elmúlt fél évtizedben fegyvervásárlásra – elsősorban amerikai fegyverrendszerek beszerzésére – fordítottak, nem sokra mentek. Úgy megtámadták nemrégi olajfinomítójukat a jemeniek, hogy csak néztek, mint a moziban a legkomolyabb védelmi fegyvereik ellenére. Jemenben az irániak proxyjai (segédjei) ellen vívott háborúban a katonailag vezető szaúdi erők roppant gyengén szerepelnek.

Pedig mindenük megvan, ami csak kell, a legújabb, nyugati gyártmányú fegyverrendszerek, a legjobb amerikai kiképzők, fegyvertechnikusok. És ez idő szerint Szaúd-Arábia a világ legnagyobb fegyvervásárlója. Mindezekről lesújtó véleménye van Dr. Jack Watlingnak, a szárazföldi fegyverzetek (Land Forces) szakértőjének. Watling a brit hírszerzéssel, a hivatalos nevén SIS-el (a közvélemény a James Bond filmek alapján MI-6-ként ismeri) együttműködő Királyi Összfegyvernemi Intézetnél, a RUSI-nál dolgozik. A RUSI egyébként a világ legrégebben működő katonai elemző intézménye, think-tankja.

A szaúdiaknak van egy csomó roppant korszerű légvédelmi rendszere. Ha Jemenben nyújtott (kiábrándító) katonai teljesítményüket tekintjük, igen valószínűtlen, hogy katonáik tudják, hogyan kell ezeket a fegyverrendszereket egyáltalán használni – fogalmazott.

Azaz a sok drága fegyver mit sem ér, ha nincs, aki rendszerbe állítsa, koordinálja ezeket, megtanítsa a felhasználót, hogy mire jók a berendezések.

Pedig manapság a világ legnagyobb fegyverexportőrei úgy értékesítik gyártmányaikat, hogy a csomagban benne van a kezelőszemélyzet, a tisztek kiképzése, a karbantartók kitanítása.

A szaúdiak nem tudták magukat megvédeni egy olyan támadóval szemben, aki a sivatagi királyság által fegyvervásárlásra fordított összegek egy ezredrészével sem rendelkezik – és az olajlétesítmények elleni támadást sem szuperfegyverekkel hajtották végre.

A szaúdiak által közzétett fotókon, feltételezhetően iráni eredetű, olyan tucateszközök, drónok részei láthatók, amilyenekkel Kína elárasztotta a Közel-Keletet. Az információmorzsák alapján feltételezhető, hogy az Irán által orosz segítséggel 2011-ben eltérített, majd lemásolt szupertitkos amerikai drón, az RQ-170-es kópiái is részt vehettek a támadásban, mert szaúdi források egy nagyobb méretű, deltaszárnyú drónról beszéltek, hasonlóról, mint az RQ-170-es. 

Ám Kína nagy lépésekkel halad afelé, hogy a legnagyobb fegyvergyártó-exportőrré váljon. Ezt a mezőnyt a fegyvergyártásban az amerikai óriásvállalatok, a szaúdiak meghatározó szállítói tarolják. A világ tíz legnagyobb fegyvergyártójából 2018-ban öt volt amerikai, három kínai, egy EU (Airbus) és egy nagy-britanniai. Noha Oroszország még tartja második helyét az országok szerinti hadiipari exportban, nincs messze az idő, amikor Kína megelőzi. Aztán jön az Egyesült Államok utolérése, mint stratégiai cél.

Tavaly a világ tíz legnagyobb fegyvergyártója (defensenews.com):

Nem mellékes, hogy 2017-ben még egyetlen kínai vállalat sem volt az első tíz között. Hirtelen felbukkanásuk a legnagyobbak között azt jelzi, hogy Kína hatalmas tempóban építi ki, fejleszti, modernizálja nemcsak haderejét, hanem a hátteret, a hazai hadiipart is.

Ha az első világvezető húsz hadiipari óriásvállalatot tekintjük, abból már hét – több mint az egyharmad – kínai. És mind a hét tavaly került fel erre a listára!

Figyelemre méltó, hogy az öt legnagyobb amerikai fegyveripari óriásvállalatból hármat hölgy vezet! Európában, Oroszországban, Kínában erre még nincs példa.

A Brexit vélhetően máris érezteti gazdaságromboló hatását. Mi mással lehetne magyarázni, hogy az egyetlen nagy-britanniai vállalat a legnagyobb tízben, a BAE Systems két évvel ezelőtt még a harmadik helyen állt és onnan zuhant tavaly vissza a hetedikig. A vásárlók, kooperációs partnerek óvatosak, kivárnak. De az EU legnagyobb hadiipari vállalata, az Airbus is vesztett, a 2017-es hetedik helyről 2018-ban visszaesett a kilencedikre. 

Számos Airbus repülőgép szárnyát eddig Nagy-Britanniában gyártották. Ha bekövetkezik a „kemény” Brexit, amire egyre több az esély,

a brit ipar akár el is vesztheti az Airbus beszállítói szerepet, hiszen a nehézkes vám-ügyintézés, az infrastruktúra hiánya, a szigetországba való belépés várható hatalmas problémái versenyképtelenné tehetik a briteket.

Nem beszélve róla, hogy Skócia egyre valószínűbb kiválása az Egyesült Királyságból újabb csapást mér a brit hadiiparra is. A nagy-britanniai hadiipari cégeknek – hasonlóan a szigetország többi vállalatához – alig van raktár-kapacitásuk. Működött és még működik a Just-in-Time (JIT) koncepció, amely szerint a részelemekkel megrakott teherautók egyenesen az összeszerelő üzem elé állnak, így nincs szükség raktárakra, felesleges anyagmozgatásra. Az Európából, a kontinensről eddig érkezett szállítmányokat szinte percnyi pontossággal fogadták a gyárakban. Ez most drasztikusan megváltozik.

Nem érdektelen áttekinteni a legnagyobb fegyverexportáló országokat. Ez azért is fontos, mert például az amerikai fegyverexport jelentős része nem a szabadpiaci ügyletekben (DCS – Direct Commercial Sales), hanem az állam, az USA védelmi minisztériuma, a Pentagon és a pénzügyminisztérium irányításával államközi megállapodások, kormány-szerződések, vagy különleges keretek között – például az FMS (Foreign Military Sales – Külföldi Katonai Eladások) rendszer keretében – bonyolódik le és döntően nem gazdasági-kereskedelmi, hanem politikai-katonai érdekek befolyásolják. Ide számíthatók például a sokmilliárdos katonai segélyprogramok részeként megvalósuló, az amerikai kormányzat által finanszírozott, más országokba irányuló fegyverszállítások is. 

Évtizedek óta az Egyesült Államok vezeti a fegyverexportáló országok sorát. Tavaly az USA 98 országnak adott el fegyverzetet. Az amerikai fegyverexportőrök tovább növelték előnyüket, a második helyezett Oroszország leszakadt.

A SIPRI adatai szerint a 2014-2018-as időszakban az amerikai fegyverkivitel értékben 75 százalékkal haladta meg az oroszországit. A 2009-2012-es időszakban a különbség az amerikaiak javára csak 12 százalékos volt. Ez idő szerint az USA adja a fegyver világexport 36 százalékát. Öt évvel ezelőtt Amerika részesedése 30 százalékot tett ki. A 2014-2018-as években az amerikai fegyverkivitel 52 százalékát a Közel-Keleten vásárolták meg. Mondani sem kell, Szaúd-Arábia volt a legnagyobb vevő.

Oroszország – moszkvai források szerint – a nemzetközi fegyverpiac valamivel több, mint egyötödét tartja kézben és egyelőre tartja második helyét a gyors tempóban feljövő Kínával szemben.

A 2014-es kelet-ukrajnai események, a Krím elcsatolása fordulópontot jelentettek. Ezeket követték az orosz fegyveripart is súlyosan érintő nyugati, első sorban amerikai szankciók. Hozzájárult az oroszok lecsúszásához, hogy Ukrajna, amely 2014-ig szorosan együttműködött az orosz hadiiparral, ezt követően gyakorlatilag minden kapcsolatot megszakított az Orosz Föderáció hadiipari komplexumával. A szakítást mindkét fél megszenvedte.

Mint a mértékadó Stockholmi Békekutató Intézet, a SIPRI megjegyzi, az orosz fegyverexport a 2014-2018 közötti időszakban 17 százalékkal csökkent.

A fegyverexport visszaesését jelentős mértékben a két legnagyobb piacon, Indiában és Venezuelában elszenvedett értékesítési kudarcok okozták. Az orosz fegyverek harmadik legnagyobb vásárlója ebben az időszakban Algéria volt.

Kína az utóbbi években 13 országba 153 harci nehézdrónt szállított. Ezek Gripen-méretű, pilóta nélküli repülő szerkezetek, amelyek bombákat, rakétákat hordoznak, indítanak. A felfegyverezhető, harci drónok (Unmanned Combat Aerial Vehicles – UCAV) piacán már ma Kína, mint szállító, világelső. A SIPRI szerint 2014-2018 között a kínai fegyverkivitel viszonylag lassú, évi 2,7 százalékos tempóban nőtt. Ennek okai lehetnek a fegyverkezés, a kínai hadsereg erősen növekvő szükségletei. Ugyanebben az időszakban Kína 53 országra növelte vásárlóinak bázisát az előző ötéves időszak 41 országához képest. A kínai drónok legnagyobb vásárlói közé tartoznak az arab Közel-Kelet államai, köztük Egyiptom, Jordánia, Irak, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emirátusok.

A kínai fegyverek legnagyobb vevője a 2014-2018-as időszakban Pakisztán, Peking katonai-politikai szövetségese volt. A világ öt legnagyobb fegyverexportőr országa 2014-2018-ban: az USA, Oroszország, Franciaország Németország és Kína. Megjegyzendő, hogy Németország fegyverexportja visszaesett.

A 2014-2018-as időszak legnagyobb hadfelszerelés-exportáló országai a SIPRI alapján