Az ország, ahol egy munkanélkülire két és fél állásajánlat jut

Munkaerőtartalék

Közép-Európa és Magyarország kulcsponthoz érkezett abban a tekintetben, hogy tud-e még az elmúlt évekhez hasonlóan a munkaerő bővüléséből növekedni, vagy ennek tartalékai kifogytak, és már csak a termelékenység növekedése marad.

Jelenleg Magyarországon 4,5 millió foglalkoztatott van, miközben a potenciális munkaerőtartalék:

az alulfoglalkoztaottak, munkát keresők de nem találók, és munkát nem is keresők száma a 2012-ben mért 800 ezerről mostanra 315 ezerre csökkent.

A munkanélküliség mindeközben igen alacsony, mindössze 3,3 százalék. Kérdés, hogy ilyen adatok mellett van-e tényleges munkanélküliség, vagy ellenkezőleg, inkább a munkaerőhiány jellemző?

Jobban áll az Unió, mint a válság előtt

Kétségtelen, hogy az Európai Unió összességét tekintve is jól áll a foglalkoztatás: már kedvezőbb a helyzet, mint a 2008-as válság előtt volt. Magyarországot is beleértve 7 országban kisebb a munkanélküliség mint 4 százalék, további 10 országban kevesebb mint 5 százalék. Az uniós átlag 7 százalék, amit a magas görög és spanyol adat húz fel.

Az EU-ban 220 millió foglalkoztatott van és 13 millió munkanélküli, ennek közel a felét Olaszország és Spanyolország adja (Görögországban magas a munkanélküliség, de viszonylag kis lakosságszámú az ország).

A legnagyobb munkaerőhiány

A foglalkoztatottsági ráta 73 százalék az Európai Unióban, ami jóval magasabb mint a válság előtt, eközben a betöltetlen álláshelyek száma 3 millió. A legérdekesebb helyzet Csehországban állt elő: ott 121 ezer munkanélkülivel áll szemben 295 ezer betöltetlen álláshely, vagyis igen erős munkaerőhiány van, ezt enyhítendő szerbeket is foglalkoztatnak a két ország közti megállapodás alapján.

Német helyzet, külföldi munkaerő, ingázás

Németországban 1.4 millió munkanélküli van és ugyanennyi betöltetlen állás: ez ugyancsak feszített munakerőpiacra utal, hisz a munkanélküliek nagy része vélhetően képzettsége szerint nem alkalmas a meglévő állások betöltésére. Érdekesség ugyanakkor, hogy az Unión belül más tagországokban dolgozók aránya mindössze 4 százalék, további 4 százalék az EU-n kívülről érkezett, mindehhez még hozzávehetjük az ingázókat, akik naponta lépnek át egy országhatárt munkahelyükre menet és jövet: ez főleg lengyel-német határon jellemző, persze az osztrák-magyar határ sem elhanygaolható ebből a szempontból.

Szlovákia

Külön szó esett két szomszédos országról: Szlovákiáról és Romániáról. Szlovákiában a rendszerváltás után egy darabig igan magas, 15-20 százalékos munkanélküliség volt, ezt most 7 százalékra csökkent. Az országon belüli eloszlás nem egyenletes: miután a főváros az osztrák határon van, a gazdasági aktivitás java ott összpontosul, így ott nyoma sincs munkanélküliségnek, míg az ország keleti részén egyes területeken most is kétszámjegyű munkanélküliség jellemző. Szlovákia most kezd tömegesen külföldi munakerőt fogadni, elsősorban Szerbiából és Ukrajnából.

Egy érdekesség: Nyitra városában dolgozik a legtöbb külföldi.

Románia

Romániában a 90-es években nagyobb volt a visszaesés, mint máshol a régióban, 2006-ban a roman GDP kisebb volt mint a magyar (miközben a lakosság száma bő duplája volt a magyarországinak), most a miénk 1,55-szöröse. Az alkalmazottak száma az 1990-es 8 millióról 4 millió főre csökkent, mielőtt megindult a gyors fejlődés. 

Ma már egész más a helyzet:

az ország szédületesen gyors gazdasági növekedésen esett át, a foglalkoztatási ráta 70 százalék lett, a munkanélküliség 3 százalék.

A munkaerőhiány jelentős: a vállalkozások negyedének 5 százaléknál magasabb kiesést okoz a munkaerőhiány. Nem is csoda, hogy a béremelkedés szintje a magyarországinál is magasabb, a nettó átlagbér már az itthoni több mint 80 százaléka. A 10 legnagyobb munkaadó multinacionális vállalat Romániában, 11. helyen szerepel belföldi cég: a Banca Transilvania.

Hazai körkép

Magyarországon 172 ezer munkanélküli van és ezzel szemben 80 ezer betöltetlen álláshely, viszont nagy az eltérés országon belül: miközben a nyugati megyékben és a főváros környékén érdemben nincs munkanélküliség viszont sok a betöltetlen állás, addig néhány megyében, különösen a keleti országrészben még 7 százalék körüli munkanélküliség is előfordul.

Szabolcs-Szatmár

Konkrétan szó esett Szabolcs-Szatmár megyéről, miután itt került megrendezésre az idei vándorgyűlés: a foglalkoztatottsági ráta a megyében 58 százalék, a munkanélküliség 8,4 százalék. 29 500 álláskeresőt tartanak nyilván, ők jórészt végzettség nélküliek. A megye jellegzetessége, hogy a 120 ezer lakosú Nyíregyháza mellett nincs több 20 ezer fölötti lakosú település, a településszerkezet elaprózott.

Ugyanakkor a megyének van kedvező adottsága is: stratégiai helyen, három szomszédos ország határán fekszik.

Szlovákia, Ukarjana és Románia közelsége lehetőség a regionális gazdasági együttműködésre és a kereskedelem élénkítésére, így a megye a továbbiakban jobban kihasználhatja még meglévő munkaerőtartalékait.