A Louis Vuitton luxuscég alapítója egykor hajléktalan volt, ma már több milliárd dollárt ér az általa alapított márka
SikerA Louis Vuitton manapság a világ egyik legnagyobb divatcége. Azt viszont már kevesebben tudják, hogy maga Louis Vuitton egykor hajléktalanként tengette napjait Párizsban - és nem is sejtette, hogy egy napon egy dollármilliókat érő luxusmárka fog a nevéhez fűződni. Hogyan írt történelmet Louis Vuitton?
A cég története egészen 1821-ig nyúlik vissza, amikor Louis Vuitton megszületett Franciaországban. Vuitton fiatalon hagyta maga mögött otthonát, ahol érzelmileg bántalmazta mostohaanyja. Úgy döntött, újrakezd mindent – írja a The Richest.
Vuitton már jóval azelőtt tisztában volt vele, hogy mennyire fontos a megfelelő munkamorál és az elszántság, mielőtt megalapította volna márkáját. Családja Kelet-Franciaországból származott, farmerek és divatárukereskedők voltak.
Amikor 1837-ben betöltötte a 16. életévét, 292 mérföldet gyalogolt szülővárosából egészen Párizsig, ahol bár talált állást kézműveseknél, de alig tudott megélni, és az utcán aludt.
A fiatal Vuitton az iparosodás kellős közepén érkezett Párizsba, amikor már könnyebben lehetett hosszabb utakon közlekedni. Ennek hatására nagy kereslet alakult ki a nagyobb távolságú utazások iránt.
Vuitton egy bizonyos Monsieur Marechal tanítványaként kezdett dolgozni.
Néhány év elteltével megnyitotta saját boltját és bőröndkészítéssel kezdett foglalkozni. 1858-ban megalkotta a Trianon névre keresztelt bőröndöt, amely ma is a márka jellegzetességének számít.
A bőrönd azért volt népszerű, mert akkoriban lekerekített tetejű bőröndöt használtak, hogy a víz ne álljon meg rajtuk az utazáskor, de így nem is lehetett őket egymásra tenni, ami nem volt túl praktikus, de Vuitton olyat alkotott, amit az utazások során könnyedén egymásra tudtak rakni.
Sokan mások próbálták utánozni később Vuitton stílusát és formatervét. A termék hamar a legkeresettebbek közé került, de hamarosan leállt a gyártás.
1870-ben a francia-porosz háború miatt a család elköltözött otthonából. Mivel élelem alig volt, a család majdnem éhen halt. Egy évvel később, amikor a háború véget ért, Vuitton arra tért haza, hogy műhelye megsemmisült, az anyagokat pedig ellopták. Mindez azonban nem szegte kedvét, új helyet keresett, ahol műhelyt nyithatott.
Az ingatlanárak a háború után jelentősen lecsökkentek, így Vuitton meg tudta nyitni új üzletét Párizs egyik előkelő részén. Vállalkozása néhány hónap után beindult, és a világ minden tájáról kapott megrendeléseket. Üzletet nyitott Londonban, ahol a nemesektől is kapott megrendeléseket. Az üzletet fiával, Georges segítségével vitte.
1892-ben Louis Vuitton hirtelen elhunyt. Fia, Georges vette át az irányítást, és azonnal munkához látott. 1896-ban megalkotta az LV monogramot, a virágminta apja emlékét őrzi. Az üzlet továbbra is sikeres volt. Georges Vuitton 1936-ban hunyt el, ezután fia, Gaston vette át az üzletet. Az ő esetében azonban nem ment olyan könnyen a váltás.
A második világháború idején a cégnek világszerte be kellett zárnia gyárait és üzleteit. Gaston állítólag együttműködött a német kormánypárttal, hogy továbbra is gyárthassák a bőröndöket, és így üzlete végül mégis nyitva maradhatott a franciaországi Vichyben.
Miután a háború véget ért, Gaston átadta az irányítást fiainak, de amikor 1970-ben elhunyt, a testvérek között nézeteltérések támadtak, így sógoruk, Henri Racamier lett a vezető.
Az LV pár év alatt kiskereskedelmi forgalomba került, az eladások pedig 20 millió dollárról 260 millió dollárra nőttek. 1987-re elérték az 1 milliárd dolláros árbevételt – nagyrészt annak köszönhetően, hogy világszerte üzleteket nyitottak.
Racamier egyesítette a céget olyan nagy márkákkal, mint például a Moët Hennessy, és megalakult az LVMH cégcsoport, amelynek Bernard Arnault 1989 óta a vezérigazgatója.
A cég folyamatosan növekszik, manapság már órák, ruházati cikkek és napszemüvegek is megtalálhatóak a kínálatában. A márka végül a világ vezető divatcégévé vált 28,4 milliárd dolláros értékével.
