A hiány nőtt, viszont a cserearány látványosan javult az év végére
ElemzésekAz év végére megugrott a költségvetési hiány, emellett a külkereskedelmi hiány is nőtt. A kedvezőtlen makrogazdasági jelek mellett ugyanakkor vigasztaló az a tény, hogy az erős forintnak köszönhetően számottevően javult a cserearány külkereskedelmünkben, ráadásul az önkormányzatok és a TB egyenlegei is relatíve kedvezően alakultak.
Novemberben 121 millió euró volt a termék-külkereskedelmi hiány. A kivitel volumene az előző év azonos időszakinál 8,6 százalékkal alacsonyabb, a behozatalé 3,8 százalékkal magasabb volt. Másképp kifejezve novemberben a kivitel értéke 12,4 milliárd euró (4780 milliárd forint), a behozatalé 12,6 milliárd euró (4826 milliárd forint) volt – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Mindent egybe véve az egyenleg az egy évvel korábbihoz mérten 765 millió euróval romlott, miután az export euróban kifejezett értéke – naptárhatással kiigazítva – 5,9 százalékkal csökkent, az importé 6,8 százalékkal nőtt
Kedvező változás ugyanakkor, hogy a külkereskedelmi termékforgalom forintban mért árszínvonala a kivitelben 0,7 százalékkal emelkedett, a behozatalban 5,6 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához viszonyítva. A cserearány így 6,8 százalékkal javult. Mindez azzal függ össze, hogy a forint árfolyama az euróhoz mérten 6,2 százalékkal, a dollárral szemben 14 százalékkal erősödött.
A szokásos hiánynövekedés a kampányév küszöbén
A GDP-arányos hiány 2025. első három negyedévben összesen 1,9 százalékos, ezen belül a harmadik negyedévben 4,2 volt.
A kormányzati szektor harmadik negyedévi hiánya 909 milliárd forint volt, a GDP 4,2 százaléka. Az egyenleg 95 milliárd forinttal, 0,2 százalékponttal kedvezőtlenebb az egy évvel korábbinál.
2025 első három negyedévében a központi kormányzat hiánya 1366,6 milliárd forintot mutatott, ezt fejelte meg a harmadik negyedévben keletkező 831,6 milliárdos hiánynövekedés.
Ezzel párhuzamosan némileg kedvezőbb képet mutat, hogy a helyi önkormányzatok 116,9 milliárd, a társadalombiztosítási alapok 30,8 milliárd forintos többlettel rendelkeztek az első három negyedévben, ami a harmadik negyedévre előbbinél 19,8 milliárdra apadt, utóbbinál 57,3 milliárd forintra nőtt.
2025 első három negyedévében az előzetes adatok szerint 1219 milliárd forint, a GDP 1,9 százaléka volt a kormányzati szektor hiánya. A kormányzati szektor bevétele 27 585 milliárd, kiadása 28 804 milliárd forint volt. 2024 azonos időszakához képest az egyenleg az előző év azonos időszakinál 1142 milliárd forinttal, GDP-arányosan 2 százalékponttal kedvezőbb.
Emelkedő állami bevételek és kiadások
A bevételek 2241 milliárd forinttal (8,8 százalékkal) nőttek. A növekedéshez a legnagyobb mértékben a 794 milliárd forinttal (7,8 százalékkal) emelkedő termelési- és importadó-bevételek járultak hozzá. A jövedelem- és vagyonadó-bevételek 624 milliárd forinttal (13,8 százalékkal) haladták meg az egy évvel korábbi értékeket. A társadalombiztosítási hozzájárulások bevételei 569 milliárd forinttal (9,2 százalékkal) emelkedtek. Az egyéb bevételek 253 milliárd forinttal (5,7 százalékkal) nőttek - részletezte a jelentés.
A kiadások 1100 milliárd forinttal (4,0 százalékkal) emelkedtek. A bővülés a munkavállalói jövedelem esetében 617 milliárd forint (10 százalék), a pénzbeli társadalmi juttatásokat illetően 446 milliárd forint (6,7 százalékos) volt. A folyó termelőfelhasználás 164 milliárd forinttal (3,4 százalékkal), a kormányzati szektor egyéb kiadásai 389 milliárd forinttal (7,5 százalékkal) haladták meg a 2024. azonos időszakit. A kamatkiadások 432 milliárd forinttal (14,4 százalékkal) estek vissza. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 85 milliárd forinttal (4,5 százalékkal) maradt el a 2024. azonos időszakitól – közölte a KSH.
