Becsey Zsolt: Nehéz évet zárunk, de van előttünk mozgástér

Nyilván ebben az eredményben benne van az is, hogy végig kalkuláltunk lényegi uniós fejlesztési pénzek érkezésével, amely a magyar beruházási rátát emelte volna, és ez lenne az EU kasszával eddig fenntartott - az évi GDP kb. 4 százalékára rúgó, az utóbbi évtized magyar átlagos gazdasági növekedését meghaladó - aktívum forrása.

Uniós források

Ebben már a maximum n+3 éves lehívási modell miatt a 2013-2020-as hétéves költségvetési keret kifutása után a jogállamisági viták miatt 2024-ben már érezhetően csökkent az új hétéves költségvetésből befolyó fejlesztési célú összeg.Ráadásul az ún. RRF forrásból (a tagállami posztcovid helyreállítási alapból) való részesedésünk is kezd elúszni, egyre kevesebb az esély arra, hogy 2026 augusztusáig fel tudjuk használni ezeket a plusz forrásokat. Az, hogy eddig nem értékeltek le minket az angolszász nagy hitelminősítők a még nálunk is nehezebb egyensúlyi helyzettel küzdő románokkal együtt, elsősorban annak köszönhető, hogy nálunk nincs ikerdeficit - a forint leértékelésének is köszönhetően -, elkerültük a folyó fizetési mérleg hiányát, és nagyjából még tartottuk az elmúlt évek eladósodási rátáját is.

Ez utóbbi mögött még az a biztató adat áll, hogy az elsődleges egyenleg (kamatfizetések nélküli bevétel vs. kiadás) végre egyensúly közeli állapotba került, és így az infláció miatt csökkenő kamatteher révén csökkenhet az államháztartási hiány szintje is. Nem biztató ugyanakkor az sem, hogy a gazdaságpolitikai koordinációs mechanizmus keretében a hazánk által Brüsszelben leadott új középtávú strukturális programot - ez váltja az éves konvergencia programot - nem tudta módszertani egyeztetési gondok miatt még értékelni az Európai Bizottság.

A kormány által leírt pályával szemben kisebb gazdasági növekedést várnak újra a következő években a nemzetközi mérvadó szervezetek, így az EU Bizottság és az OECD, de még a kicsit optimistább IMF WEO is.

2023-24-ben, két év alatt nem tudott nőni a magyar gazdaság, ami előfeltétele lenne az egyensúlyba kerülésünkhöz.

Uniós elnökség mérlege

Az uniós kapcsolataink terén is több fontos esemény zajlott le és még néhánynak most nézünk elébe.

Elnökségünk ideje alatt fogadták el a belső piaci reformok és a versenyképesség javítására - ez hazánknak is az egyik súlyos gondja - törekvő Budapesti Nyilatkozatot, melynek megvalósítására a következő időszakban kell, hogy sor kerüljön.

Megjegyzem, hogy az energiahatékonyság javítása mellett a lengyel elnökség biztosan forszírozni fogja az orosz energiahordozókról való további leválást. A következő időszakban abban is komoly nehézségeknek nézhetünk elébe, hogy a lengyel elnökség előveszi a Magyarország elleni 7. cikkely szerinti eljárást.A lengyel kormányt még külön feldühítette egy politikai menedékadási lépésünk. Ugyanis már nincs ebben lengyel vétó mellettünk, a szlovákok esetlegesen érdekünkben történő fellépését pedig megpróbálják semlegesíteni.A jogállamisági eljárást pedig tovább folytatják, ami egyre inkább nehézzé teszi a 2025-ben lehívható uniós fejlesztési forrásaink ügyét. Féléves elnökségünk megnyugtató eseményei közé tartozik, hogy formálisan volt egy csatlakozási tárgyalási forduló az albánokkal - az észak-macedónokkal sajnos most a bolgárok miatt még mindig nehezen haladnak a tárgyalások -, és igyekeztünk a montenegrói-szerb elakadt tárgyalási hajót is előre vinni, igaz nem nagy hozadékkal. Ennél hangosabb siker, hogy március után -amikor Románia és Bulgária már kapott részleges bebocsátást a schengeni övezetbe - most megjött a teljes zöld jelzés, és a leglényegesebb szárazföldi útvonalon is bekapcsolódhatnak az EU-n belüli határellenőrzés nélküli utazásokba. Ez stratégiailag lesz kihívás uniós szinten, mivel az első görög szigettől kezdve az illegális migránsoknak is szabadon lehet utazni egész Hamburgig vagy Párizsig, így az ettől tartó célországok -pl. Ausztria vagy Németország - részéről a kezdeti időszakban lehetnek belső határellenőrzési szigorítások.

Nemzetpolitikailag ez kettős hatással jár: részben nagy öröm, hiszen nem lesz ellenőrzés az anyaországiak és a felvidékiek után az erdélyi nemzetrészünk kapcsolattartása során sem.

Az esetleges szezonális gépkocsisorok Nagylaknál megszűnnek, sőt ez a szerb-magyar határ eddigi leterheltségét is enyhíteni fogja.

Ugyanakkor ez az utolsó olyan kártya, amelyet mi magyarok vétójoggal a románok felé fenntarthattunk, ugyanis innentől fogva a román nacionalista hangnem felénk semmilyen gáttal nem fog rendelkezni, sőt, ha az évtized végén eltökéltségüknek megfelelően belépnek a keleti szomszédaink az euró övezetbe, inkább nekik lesz adu ász a kezükben.

2025-ben várhatóan a bolgár eurózóna tagság is meg fog valósulni, ami viszont azért tanulságos, mert eddig a bolgár felzárkózás sikeres volt a csaknem három évtizede rögzített árfolyam ellenére is.

Európai Parlament - Patrióták

A magyar elnökség mellett az elmúlt év számunkra is fontos eseménye volt az európai parlamenti választások megtartása.

Ezzel kapcsolatban a júniusban itt leírt jóslatomból annyi bevált, hogy ugyanúgy a belső fősodratú erők ( a néppártiak, a szocialisták és a liberálisok) között politikai kompromisszumokat fognak hozni a főbb pozíciók elosztásánál és a lényegi programalkotásnál, mint ahogy korábban is, vagyis nem jött létre egy jobboldali vezető európai koalíció.

Az is megvalósult, hogy a magyar európai képviselők találjanak maguknak frakciókat, vagyis a hazai viszonyoknál jóval gyengébb korábbi független képviselői státusz most nem jellemző rájuk, az érdekérvényesítés most jóval erősebb.Magam nem tartom helyesnek, hogy a patrióta és a szuverén frakciót karanténba zárták az EP-ben, nem kaptak szavazat- vagy mandátumarányos funkciókat. Ezt akkor sem helyeseltem, amikor mi magyarok 2004 után ennek a magatartásnak haszonélvezői voltunk a parlamenti posztok elosztásánál. Júniusi cikkemben e portál hasábjain hasznosnak tartottam volna azt is, ha a magyar biztosjelöltről kivételesen egyeztessen a kormánypárt a többi magyarországi uniós párttal.

Ez legalábbis nyilvánosan nem valósult meg, igaz most a parlamenti meghallgatásoknál és a végszavazásoknál viszonylagos nemzeti egység valósult meg, nem voltak látványos felszólalások és ellenszavazatok Várhelyi Olivér kinevezése kapcsán, mint az előfordult korábban hasonló helyzetekben.

Háború, elnökválasztás hatása

Természetesen két fontos külpolitikai faktor is felmerül a magyar gazdasági helyzet és uniós politika kapcsán: az ukrán háború és az amerikai elnökválasztás következményei.

Magam ezúttal ezekre nem térek ki, mivel a viszonylagos magyar gazdasági teljesítményt nem lehet ezzel a külső szempontból fontos, de általunk nem befolyásolható kérdésben magyarázni, hiszen hatásai régiónkban mindenkit egyformán érint.

Összefoglalóan azt vonhatjuk le tanulságul, hogy nagyon nehéz évet zártunk 2024-ben mind az európai integrációnk, mind az ország fejlődése - pontosabban gazdasági stagnálása - szempontjából, melynek  következményei az új évben is velünk fognak maradni.Az ország túlzott deficit eljárás (EDP) alatt van újra 2024 nyara óta, ami inkább a piaci megítélésünk, nem pedig az esetleges uniós szankció miatt probléma, marad az uniós összehasonlításban viszonylag magas infláció és kamatteher. 

Ezen változtathat a kormány számára konstruktívabb MNB elnök személye, de neki is óvatosnak kell lennie.Kétséges, bár nem kizárt az adósságráta csökkentése is, amiben az árfolyampolitika -a devizahányad miatt is-kulcsszerepet játszhat, bár van esély arra, hogy kedvező világpiaci helyzet alakulásakor nem lesz külső finanszírozási hiány (nincs ikerdeficit) akkor sem, ha nem jön lényeges uniós forrás. Mindez más (kedvezőbb), mint a jelenlegi román helyzet, és eltérő a 2010-es görög szituációtól is. Ugyanakkor hungaricum az is, hogy ketyeg egy bírósági döntés, amely alapján súlyos forráselvonásokkal nézhetünk szembe - jó lenne ebben egy gyors megegyezés -, ami idővel egyre kellemetlenebb helyzetet fog teremteni a törlesztés emelkedése miatt.

Tanulságos ugyanakkor, hogy a görögök már a nagy angolszász hitelminősítőknél utolérték vagy megközelítették a magyar értékelést, és lassan meghaladják a románt.Megjegyzem, hogy a magyar nemzetiségű pénzügyminiszter kinevezése Romániában inkább kamikáze - „bűnbakságot” felvállaló - tevékenységnek minősíthető, mint hosszú távú magyar érdekérvényesítés részének.

A felzárkózás előfeltételei

Fejlettségi szintünk inkább csak az egy főre jutó reál GDP számítások miatt tartja magát a régióban. Nálunk csökken legjobban a lakosság, a természetes népességfogyás mértéke - születés és halálozás különbsége – mintegy 40 százalékos volt 2024-ben, és nincs igazán remény a trend megfordítására.

Át kellene állni egy másik, intenzív típusú növekedési gazdaságpolitikára - ezt már sokan megállapították -, és meg kell tisztítani az állam kiadási struktúráját is a felesleges presztízskiadásoktól, és a kitöréshez fontos nagy szektorok alulfinanszírozását is rendezni kell (még ha további lakossági finanszírozás bevonásával is), de ez már egy másik elemzési területre tartozik. Ki kell egyezni Brüsszellel a forrásainkat érintő kérdésekben, ezzel egyidejűleg helyére kell tenni a magyar külső stratégia alapvetően - nem kizárólagosan - nyugati orientációs irányát.A lényeg az, hogy nem áll fenn az azonnali pénzügyi összeomlás veszélye, van még némi mozgásterünk, de ehhez mindenkinek - elsősorban a politikai és gazdasági elitnek - komolyan kell vennie a változtatás szükségességét, mely nem jár áldozatok nélkül.

A szerző korábbi külgazdasági államtitkár, a Károly Gáspár Református Egyetem tanára.