Megszólalt a volt jegybankelnök a forintárfolyamról és az euró bevezetéséről

Valóban rengeteg fordulat történt a konjunktúrában az elmúlt időszakban. Azonban ez nem minden esetben jelent problémát, mert a gazdasági aktivitás nem egy egyenest követ. Van, hogy lefele tart a gazdaság, majd nekilendül, megkezdődik az expanziós szakasz, amíg el nem éri a gazdaság a csúcsát, és újból lelassul a növekedés.

A tavalyi év egy Magyarországon egy recessziós év volt, ahol a növekedési trend -9 százalékra zuhant. Ez nem tragédia, mert ilyen esetekre a közgazdaságtannak kialakult intézményrendszere és megoldásai vannak.

-elemezte a tavalyi év negatív gazdasági eredményeit Bod Péter Ákos egyetemi tanár, az MTA doktora, volt jegybankelnök, a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) alelnöke a társaság rendezvényén.

Az idei első két negyedévet ismerve, 1,5 százalékos gazdasági növekedés várható Magyarországon.

A viharos gazdasági környezetben pánik törhet ki a döntéshozók körében, ennek eredményeképpen túlreagálják a folyamatokat. Emiatt rendeltek például túl sok védőanyagot és lélegeztetőgépet a koronavírus idején. A kedvezőtlen gazdasági környezet egy idő után javulni kezd, de ezt a döntéshozók nem ismerik fel, vagy nem hiszik el azonnal. Ez a fajta pesszimizmus is problémát jelent, mert nem indulnak el a beruházások és a fejlesztések.

Ezek mind rossz minőségű választások olyanoktól, akik elvileg racionális döntéshozók.

-hangsúlyozta az emberi döntéshozatalban rejlő kockázatokat Bod Péter Ákos.

Csillapodhat a viharos időszak a magyar gazdaságban?

Magyarországon kevés a trendszerű növekedés, a gazdasági teljesítményünk tele van megrázkódtatással. A viharos időkben a magyar gazdaság nagyobbat esik, mint a külföldi gazdaságok, mert több szerkezeti és pénzügyi gyengesége van.

A magyar államháztartás eladósodása a GDP-hez képest elérte a 75 százalékot, így nehezebben veszi a gazdaság kedvezőtlen ciklusait.

Egyetlen év volt, 1990, amikor az államháztartás eladósodása a nullához közelített.

Amióta az Európai Unió tagjai vagyunk, 0 és -3 közötti tartományban kellene mozognia a költségvetési egyenleg alakulásának a GDP százalékában. Ez a kritérium mindössze a 2012 és 2019 közötti periódusban valósult meg. Most az jelenti a problémát, hogy megnőtt a deficit, és ez felfelé tolja az adósság állományát.

Nem szabad elfelejtenünk, hogy az államháztartási bevételekről és kiadásokról az állam dönt. A mértékek és az egyenleg alapesetben politikai akarat és végrehajtási képesség kérdése.

-hívta fel a figyelmet az állam gazdasági felelősségére Bod Péter Ákos.

2019 decemberében ért véget az aranykor, és a fogyasztói árszint csaknem 50 százalékkal megemelkedett. Az infláció Magyarországon magasabbra tört, mint a visegrádi országokban. Az áremelkedéseket tovább emelte a 2022-ben kitört orosz-ukrán háború, ami azonnal kihatott az energiaárakra. Később, a hatósági árak feloldásakor, Magyarországon felszínre tört az elfojtott infláció is.

Az új generáció számára új jelenségnek számít a fizikai hiány, és különösen irritálja őket az áremelkedés ténye a hosszú árstabilitás és árubőség időszaka után.

Mikor csatlakozhat Magyarország az euróövezethez?

Az euróövezetbe való belépés feltételei, a mérsékelt infláció, a mérsékelt kamatszint, az államháztartási hiány a GDP 3 százaléka alatt tartása, a 2 év tagság az ERM II-ben, és az EKB normáinak megfelelő jegybanktörvény.

A jegybank vot elnöke kifejtette: jelenleg ezek egyikének sem felelünk meg, ami azért probléma, mert a magyar monetáris politikát is az EKB mozgatja, amibe így Magyarországnak nincs beleszólása.A belépési kritériumok teljesítése komoly többéves kiigazítást igényelt mindenhol. A növekedési veszteség pedig csak azokban az országokban lépett fel, ahol súlyos egyensúlytalanságok mellett kezdték el a konvergencia-folyamatot.

A közös valuta használata mellett nincs lehetőség annak tudatos leértékelésére a recessziós időszakokban. A saját lebegő valuta azonban ilyen helyzetekben rendszerint leértékelődik a külső hatások miatt.

A versenyképességi hiányosságokon sem segít a saját valuta. Emellett komoly versenyhátrányt idézhet elő az árfolyamingadozás, ami az üzleti életben hatalmas bizonytalanságot teremt.

Mint Bod Péter Ákos kifejtette: az önálló valuta növeli az országkockázatot is, ami minden új eurózónatag esetén tovább emelkedik. Az EZ már most is több, mint valutaövezet, ráadásul a bankunió nagyban csökkenti a tagok pénzügyi-gazdasági kockázatát. A külvilág is érettségi és fejlettségi jelként tekint az eurózónatagságra.

A viharos időszakok gazdasági döntéshozataláról szóló teljes előadást az alábbi linken tekintheti meg.