Begyorsult az árrobbanás! 20 százalék felett az infláció Magyarországon!
ElemzésekSzeptemberben 20 százalék felé emelkedett az infláció Magyarországon. A jelentős áremelkedés döntően a megugró energiaárakra és élelmiszerárakra vezethető vissza. Az infláció várhatóan az év vége, jövő év eleje magasságában tetőzhet. Az idén és jövőre átlagosan közel 14-14 százalékos árdinamikát vár a jegybank a frissített előrejelzéseiben. Az infláció 2023 második felétől kezd gyorsuló ütemben csökkenni.
Szeptemberben a várakozásokat felülmúlva a fogyasztói árak átlagosan 20,1 százalékkal meghaladták az egy évvel korábbit. Az elmúlt egy évben a háztartási energia és az élelmiszerek ára emelkedett a leginkább. A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 4,1 százalékkal nőttek.
A ciklikus árú termékeket kiszűrő maginflációs mutató 20,7 százalékkal emelkedett éves alapon.
Mi mennyivel drágult?
Az élelmiszerárak 35 százalékkal emelkedtek, melyhez hozzájárult az elmúlt 500 év legsúlyosabb szárazsága, illetve aszálya Európában.
A rezsicsökkentés szabályainak augusztus 1-jétől hatályos módosítása következtében a háztartási energia 62,1 százalékkal drágult.
Ezen belül a vezetékes gáz ára 121, az elektromos energiáé 28,9 százalékkal nőtt. A palackos gáz ára 45, a tűzifáé 43,8 százalékkal növekedett.
Az alábbi grafikon az egyes termékkörök éves alapú áremelkedését mutatja.
Egyes termékkörök éves alapú árváltozása, 2022 szeptember, százalék
Forrás: KSH, növekedés.hu
Mi várható?
Az MNB szeptemberben megemelte az idei és a jövő évi inflációs előrejelzéseit. A fogyasztói árak az idén és jövőre is közel 14-14 százalékkal emelkedhetnek. Mindez döntően a háborúra a szankciós politikákra és az energiaválságra vezethető vissza.
MNB inflációs előrejelzés
Forrás: MNB
Az infláció tetőzése az év végére, illetve jövő év elejére tolódott.
Az év végéig meghosszabbított élelmiszerárstop és üzemanyagárstop intézkedések segítenek az infláció simításában, mérséklésében.
Az infláció 2023 második felétől gyorsuló ütemben csökkenni kezd a jegybank várakozásai szerint. A csökkenő lakossági kereslet és gazdasági aktivitás, a jegybanki szigorítások beérése és a bázishatások egyaránt az árdinamika visszaesését okozzák.
Emellett az energia-, nyersanyag- és élelmiszerárak emelkedése költségoldalról emelte a hazai inflációt, azonban a termelői árakban tapasztalt áremelkedés begyűrűzése a fogyasztói árakba már közel teljes. Ez szintén az infláció lassulását vetíti előre a későbbiekben.
A legjelentősebb inflációt csökkentő tétel ugyanakkor a háború lezárása és az energiaválság megoldása lenne.
Régiós kitekintő
A régióban a jelenleg elérhető augusztusi inflációs adatok alapján Szlovákiában a legalacsonyabb a pénzromlás üteme 14 százalékkal. Magyarországon augusztusban 15,6 százalék volt az árdinamika. Ezzel szemben Lengyelországban 16 százalék feletti, Csehországban pedig 17 százalék feletti az infláció.
A szeptemberi régiós inflációs adatokat a következő napokban ismerhetjük meg. Várhatóan a többi visegrádi országban is tovább emelkedtek a fogyasztói árak.
MNB
A magas inflációra válaszul az MNB 13 százalékra emelte az alapkamatot, mely érték a legmagasabb az Európai Unióban.
A jegybank gyors ütemű kamatemelései segítenek az árstabilitás visszaállításában.
A Magyar Nemzeti Bank ugyan lezárta az alapkamatemelési ciklusát, azonban jelentős likviditásszűkítést hajt végre a magyar pénzügyi rendszerben. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy a hitelkamatok is felzárkózzanak a 13 százalékos jegybanki alapkamathoz.
Ezáltal a jegybank tovább hűti a gazdaságot, hogy a kereslet mérséklődésén keresztül az infláció visszatérjen a 2-4 százalékos toleranciasávba. Erre 2024-ben kerülhet sor az MNB friss előrejelzései alapján.
