Beruházások nélkül nincs fordulat - Mi fékezi valójában a magyar gazdaság növekedését?

A 2022 elejét követő időszakban megtört a magyar gazdaság korábbi növekedési pályája. A magyar GDP immár harmadik éve nem tudott érdemben bővülni, és ennek okai messze túlmutatnak az egyszerű keresleti magyarázatokon.

A gazdasági teljesítmény gyengeségét gyakran a lakossági fogyasztás elégtelen bővülésével magyarázzák, ez azonban nem nyújt teljes képet

- érzékeltette a gazdasági teljesítmény összetettségét a tanácskozáson Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója, a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) alelnöke. A szakember hozzátette:

a magyar háztartások fogyasztása lényegében együtt mozog a régió több országával, különösen Lengyelországgal, ahol azonban a gazdasági növekedés jóval gyorsabb.

Beruházások: a növekedés eltűnt motorja

A legfontosabb visszahúzó tényező a beruházások összeomlása. Az elmúlt 2–3 évben a beruházások volumene 20–25 százalékkal esett vissza. Ez különösen éles fordulat a 2018–2022 közötti időszakhoz képest, amikor az uniós és költségvetési források gyors felhasználása jelentős felfutást eredményezett a beruházásoknál.

A költségvetés által finanszírozott beruházások rövid távon nem képesek érdemben hozzájárulni a növekedéshez. A fiskális mozgástér beszűkült, a rendelkezésre álló források elsősorban jóléti kiadásokra irányulnak. A magánberuházások szintén csökkennek, és jelenleg nem láthatók olyan gazdaságpolitikai ösztönzők, amelyek a vállalatokat új beruházások elindítására késztetnék.

A beruházások visszaesése nem finanszírozási okokra vezethető vissza. A magyar kkv-szektor likvid eszközállománya meghaladja a hitelállományát, a bankrendszer tőkehelyzete pedig lehetővé tenné a vállalati hitelezés jelentős bővítését. A probléma a keresleti kilátások bizonytalanságából fakadó óvatosság, a vállalatok kivárnak, a beruházási döntéseiket elhalasztják

- elemezte a beruházások visszaesésének hátterét Balatoni András, a Magyar Nemzeti Bank közgazdasági előrejelzésért és elemzésért felelős igazgatója, az MKT Gazdaságpolitikai és Gazdaságelméleti Szakosztályának elnökségi tagja.

A gazdaságban rendelkezésre áll még termelési kapacitás és munkaerő-tartalék is. A kereslet gyengesége miatt azonban ezek nem aktiválódnak. Amennyiben a kereslet élénkülése tartóssá válna, az beruházási fordulatot is elindíthatna, ám ennek időzítése bizonytalan.

Korlátozott külső támasz

A külső gazdasági környezet nem nyújt számottevő segítséget. Az Európai Unióban és Németországban mérsékelt, 1–1,5 százalékos növekedés várható. Egy erősen koncentrált, monokulturális exportstruktúrával rendelkező gazdaság számára ez korlátozott lehetőségeket jelent - tette hozzá az igazgató.

A magyar export ugyan nem veszített részesedést az uniós kivitelben, de teljesítménye együtt mozog a nyugat-európai konjunktúra gyengülésével. A gazdaság sérülékenységét tovább növeli az autóipartól való erős függés, amely az ipari termelést és az exportot is érzékennyé teszi az ágazati és technológiai sokkokra.

A gazdasági növekedés rövid távú gyorsulását leginkább a fogyasztás élénkülése hozhatná el. Azonban a 2022 elején tapasztalt, kétszámjegyű fogyasztásnövekedés egyszeri, választási költségvetési transzferekhez kapcsolódott. A jelenlegi intézkedések, például adókedvezmények vagy rezsivisszatérítések, jóval mérsékeltebb hatásúak.

A növekedési pályát jelentős bizonytalanság övezi. Felfelé mutató kockázatot jelenthet a külső kereslet gyorsabb élénkülése, illetve az új exportkapacitások a vártnál dinamikusabb felfutása.

Ugyanakkor lefelé irányuló kockázatot hordoznak a geopolitikai konfliktusok eszkalációi, amelyek növelhetik a kockázati prémiumokat, akadályozhatják a külkereskedelmet és rontják a befektetői bizalmat.

A makrogazdasági előrejelzők teljes kerekasztal-beszélgetését az alábbi linken tekintheti meg.