Botrányos filmek, amelyek átírták a mozitörténelmet

Amerika hőskora (The Birth of a Nation - 1915)

Akik ismerkednek a mozi-történelemmel azoknak ezaz alkotás szinte megkerülhetetlen, hisz rengeteg olyan ma már bevett filmes fogás van, amelyet itt használtak először igazán jól. Legyen szó akár a közeli vagy az éjszakai felvételekről. Az Amerikai Film Intézet a XX. század 100 legjobb filmje köze is besorolta. Amikor debütált az elnöknek külön levetítették a Fehér Házban. 

Viszont aki hajlandó belevetni magát ebbe a három órás filmeposzba, az jobb ha előre tudja, hogy D.W. Griffith alkotása roppant rasszista.

Bő száz éve a közönség a téma kapcsán még nem volt annyira érzékeny, mégis az Amerika hőskora sokaknál már a XX. század hajnalán is kicsapta a biztosítékot. Számos nagyvárosban így például Los Angelesben és Chicagoban letiltották a vetítését.

Az amerikai polgárháborúról szóló mozi hősökként mutatja be a Ku Klux Klán tagjait, akik készek megmenteni Amerikát.

Nyugaton a helyzet változatlan (All Quiet on the Western Front - 1930)

Még csak 12 éve ért véget az első világégés, amikor a mozikba került Lewis Milestone háború-ellenes mozija. A német főhős itt óriási lelkesedéssel veti bele magát a háborúba, ám a fronton hamar szertefoszlanak az illúziói. Hősi küzdelem helyett embertelen körülményekkel és értelmetlen erőszakkal találja magát szembe.

A Nyugaton a helyzet változatlan pár évvel azelőtt került a mozikba, hogy a cenzorok 1934-ben rátelepedtek volna Hollywoodra.

Így a világégés borzalmait a készítők még kendőzetlenül mutathatták be.  Az a jelenet, ahol az egyik katonából egy robbanás után már csak a leszakadt kezeit látni egy német statiszta ötlete volt. Ő pont látott egy ilyen esetet a csatatéren. A náci Németországban betiltották a filmet, mivel a politikai vezetésnek nem tetszett, hogy gyávának mutatják be a német katonákat.

Lengyelországban viszont azért tették tiltólistára, mert túlságosan németbarátnak találták az alkotást.

A Nyugaton a helyzet változatlan annak idején elnyerte a Legjobb filmnek járó Oscar-díjat.

Homályzóna (Twilight Zone: The Movie – 1983)

"Bizonyára elment az eszem, hogy ezt bevállaltam. Kaszkadőrt kellett volna kérnem. De hát mit tehetnek velem, mint hogy megölnek, nem igaz?!" – Vic Morrow izgalmában mondta ezt, mielőtt nekivágtak egy rizikós jelenet felvételének. Morrow-nak nem véletlenül volt balsejtelme: percekkel azután, hogy megérezte a bajt, ő és két gyerekszínész szörnyet haltak a forgatáson.

Morrownak a kezében a két gyerekkel kellett volna futnia egy helikopter elől, csakhogy a pirotechnika miatt a pilóta elvesztette az uralmat a gép felett.

Két színészt lefejezett a helikopter, a harmadikat pedig összezúzta. A rendezőt John Landist ugyan felmentették a szándékos emberölés vádja alól, viszont ezután Hollywoodban alaposan megváltoztak a biztonsági előírások.

Maga a film egyébként egy antológiai-gyűjtemény, amely különféle hátborzongató történeteket mutat be.

Cannibal Holocaust (1980)

Bár a Homályzónával ellentétben ennek a filmnek a forgatásán egyetlen színész se halt meg, a rendező mégis az ellenkezőjét akarta elhitetni a világgal. A film egy dokumentumfilmes stábról szól, akik a dél-amerikai dzsungelekben a kannibálokat tanulmányozzák. Ám távol a civilizációtól kikelnek magukból, elkezdik terrorizálni a bennszülötteket, mígnem a kannibálok felfalják őket.

A film úgy lett felvéve, mintha időről időre egy valódi dokumentumfilm részletei lennének bejátszva.

A cél, hogy a néző azt higgye, hogy minden ami a stábbal történik teljesen igaz. Hogy tovább fokozza a hatást a rendező Ruggero Deodato megkérte a színészeket, hogy a premier idején tűnjenek el, nehogy kiderüljön, hogy valójában élnek. A trükk azonban túl jól sikerült.

A halál jelenetek ijesztően realisztikusnak tűntek. Ezért Deodatót gyilkosság vádjával Rómában bíróság elé állították.

Az ügynek persze gyorsan véget vetettek a színészek, akik jelezték, hogy valójában nem vesztek oda a dzsungelben.

Bár egy ember se halt meg a forgatáson a bemutatott állatgyilkosságok valódiak voltak. Részben emiatt számos országban köztük Ausztráliában és Amerikában is betiltották Deodato filmjét. Japánban viszont minden idők egyik legsikeresebb mozija lett.

A Cannibal Holocaust ál-dokumentumfilmes ötletét később több sikeres film is lemásolta: köztük a Blair Witch Project és a Cloverfield is.

Ragyogás (1980)

Stanley Kubrick kiváló horrorja azon filmek közé tartozik, amely csak évtizedekkel a bemutatója után lett botrányos. Ugyanis csak alig pár éve derült ki, hogy az egyik főszereplőnek, Shelley Duvallnak mit kellett kiállni a forgatás alatt. A maximalista Kubrick azt akarta, hogy Duvall játéka a rettegő nő szerepében roppant élethű legyen, ezért mindent megtett, hogy pszichésen megtörje a színésznőt.

Elszeparálta őt a stábtól és állandóan leteremtette.

Akkor se állt le, amikor a stressztől Duvall haja elkezdett kihullani. Volt olyan jelenete, amelyet 127-szer vettek fel, ezzel a számmal pedig még a Guinness Rekordok Könyvébe is bekerültek. Mivel Duvall napjainkra szellemileg leépült, ma már sokan Kubrickot hibáztatják a nő állapota miatt.