Lépést tartanak a bérek az inflációval?

Több fontos gazdasági adat érkezik a jövő héten. Csütörtökön adja ki a KSH az áprilisi kereseti adatokat. Márciusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 511 400 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 352 200 forint volt.

A bruttó átlagkereset 17,5 százalékkal, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 18,1 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban.

A 8,5 százalékos márciusi inflációval és a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 17,5 százalékos emelkedésével számolva a reálkereset 8,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

Az átlagkereset emelkedéséhez elsősorban a már részben előre ütemezett béremelések, a magas nem rendszeres keresetek (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás), valamint a minimálbér és a garantált bérminimum emelése járultak hozzá.

A rendszeres bruttó átlagkereset 459 700 forint volt, 15,5 százalékkal meghaladta a tavaly márciusit. A munkáltatók teljes körére, azaz az öt alkalmazottnál kisebb vállalkozásokat is beleszámolva a bruttó medián kereset - aminél ugyanannyian kapnak többet, mint ahányan kevesebbet - 385 ezer forint volt a közfoglalkoztatottak nélkül számolva.

A minimálbér és a garantált bérminimum emelése és az egyszeri juttatások, prémiumok is felhúzzák a béremelkedés éves szintjét. A hazai béremelkedésről európai összehasonlításáról ebben a cikkben olvashat.

Az idei infláció várható mértéke tíz százalék körül alakulhat, májusban 10,7 százalék volt a drágulás üteme éves alapon. A már korábban bevezetett, és októberig meghosszabbított árkorlátozások nélkül ez a ráta 5 százalékponttal lenne magasabb.

A magyar infláció mértéke a többi uniós országhoz képest nagyjából a középmezőnyben helyezkedik el, itt megnézheti, mely országokban a legmagasabb a drágulás üteme.

Az államháztartás hiánya az éves terv 86 százalékán

Szerdán közöl a Pénzügyminisztérium (PM) részletes tájékoztatót az államháztartás központi alrendszerének május végi helyzetéről. Június 9-én kiadott előzetes adatok szerint május végén az államháztartás központi alrendszere 2737,0 milliárd forintos hiánnyal zárt.

Az április végi adattal összevetve a májusi deficit 100 milliárd forintra csökkent az áprilisi 326,2 és a márciusi 875,7 milliárd forintról, nem is szólva az 1585 milliárd forintos kimagasló februári deficitről. Az első öt hónapban felhalmozott hiány a 3152,7 milliárd forintos teljes évi előirányzat 86,8 százalékának felel meg.

Varga Mihály pénzügyminiszter egy korábbi Facebook-posztjában felfedte, hogy az adócsökkentések ellenére is 1630 milliárd forint adóbevétel folyt be májusban, 23 százalékkal több, mint a múlt év azonos hónapjában. Társasági adóból 40 százalékkal, kisvállalati adóból 50 százalékkal, személyi jövedelemadóból 17 százalékkal több bevétel érkezett - részletezte a miniszter.

Ismét többen dolgoznak külföldön

Pénteken közli a KSH a foglalkoztatottság-munkanélküliség májusi statisztikáit. Áprilisában 4 millió 688 ezer volt a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma, a hivatal által mérvadónak tekintett február-áprilisi háromhónapos időszakban 4 millió 684 ezret tett ki, 109 ezerrel többet, mint egy évvel korábban. Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 100 ezerrel, a külföldön dolgozóké pedig 14 ezerrel nőtt, a közfoglalkoztatottaké minimálisan, 5 ezerrel csökkent. A 15-64 évesek közül 4 millió 580 ezren minősültek foglalkoztatottnak, a korcsoportra jellemző foglalkoztatási ráta 74,1 százalékos volt.