Brüsszeltől kérnek segítséget a tagországok az afgán migránsok kitoloncolásához
ElemzésekA kiutasított afgánok kitoloncolásának fokozására kérik az uniós tagállamok az Európai Uniót. A kormányok arra hivatkoznak, hogy a kiutasítottaknak mindössze 2%-a tér vissza hazájába.
Közös levelet küldtek Belgium, Bulgária, Csehország, Finnország, Görögország, Írország, Litvánia, Málta, Norvégia, Szlovákia, Ausztria, Ciprus, Észtország, Németország, Magyarország, Olasz ország, Luxemburg, Hollandia, Lengyelország, valamint Svédország bevándorlásügyi és belügy miniszterei Magnus Brunnernek, az Európai Unió belügyekért és migrációért felelős biztosának.
A kormányok arra kérik Brüsszelt, hogy indítsa újra uniós szinten az Afganisztánba történő kitoloncolásokat, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) pedig kapjon nagyobb szerepet a visszatérések megszervezésében, valamint a reintegrációs támogatások koordinálásában. Magyarország részéről Pintér Sándor belügyminiszter írta alá a levelet. Noha Norvégia nem tagja az EU-nak, a schengeni övezet tagjaként és az uniós Menekültügyi Ügynökséggel (EUAA) való együttműködése miatt fordult a biztoshoz.
A tagállamok arra hivatkoznak, hogy 2024-ben 22 870 afgán állampolgár kapott kézhez kiutasítási határozatot, mégis csupán 435-en tértek haza, ami mindössze 2%-os visszatérési arányt jelent.
Elsőbbséget kell élveznie a közrend vagy a nemzetbiztonság helyreállításának
– áll a levélben, utalva arra, hogy a kiutasított migránsok jogosulatlan jelenléte kockázatokkal jár. A németországi Aschaffenburgban 2025. január 22-én támadt egy óvodai csoportra egy 28 éves afgán állampolgár. A merényletben egy kétéves marokkói kisfiú, valamint a csoport segítségére siető 41 éves német férfi életét vesztette. ű
Az Enamullah O. néven azonosított migráns 2022 novemberében érkezett az országba, menedékjogot azonban nem kapott, így el kellett volna hagynia Németországot. Később azt mondta, hogy önként távozni fog, de végül erre nem került sor. A férfivel szemben 2025. október 16-án indult meg a bírósági eljárás; ügyvédje azt állítja, hogy az afgán férfi mentálisan beteg.
Enamullah O.-nak más vádakkal is szembe kell néznie: a rendőrség szerint 2024 augusztusában egy menekültszálló női lakóját fojtogatta, majd késsel támadt rá. Az uniós tagállamok közül ez idáig Németország folytatta a legaktívabb egyeztéteseket az Afganisztánt 2021. augusztusa óta vezető tálibokkal.
Az elmúlt bő négy évben Berlin kétszer indított toloncjáratot Kabulba – legutóbb 2025. július 18 án 81 bűnelkövetőt szállítottak vissza hazájukba Katar segítségével. Alexander Dobrindt német szövetségi belügyminiszter közölte, hogy hamarosan létrejöhet Berlin és a tálibok között a meg állapodás, amely az afgánok kitoloncolását segítené elő.
Tervek szerint előbb a bűnelkövetőket szállítanák vissza hazájukba, majd őket követnék a védett státusszal nem rendelkezők. A megállapodás részeként Berlin, –Európában elsőként – engedélyezte a tálib diplomatáknak, hogy a németországi afgán konzulátusokon szolgáljanak. Németország példáját követheti Ausztria és Belgium is. Anneleen Van Bossuyt belga bevándorlásiügyi miniszter közölte, hogy a német kormány „útmutatóként” szolgál ebben a kérdésben. A tárcavezető nem vetette el azt sem, hogy Belgium a német hatóságokkal közösen szervezzen tolonc járatot Afganisztánba.
