Brutális gyorsasággal tör fel Kárpátalja – Gazdasági fellegvár épül a határ túloldalán
ElemzésekKárpátalja néhány év alatt Ukrajna háborús hátországából lassan gazdasági fellegvárrá nővi ki magát. A több száz áttelepült vállalat, megugró adóbevételek, tech-boom és rekordgyors infrastrukturális fejlesztések azt mutatják, hogy a legnyugatibb megye csendben, de feltartóztathatatlanul építi új szerepét Ukrajna egyik gazdasági központjaként.
Az orosz–ukrán háború 2022 februári eszkalációja óta vállalatok ezrei kényszerültek elhagyni Kelet- és Dél-Ukrajnát, új, biztonságosabb működési helyet keresve.
Az ukrán kormány gyorsan elindított programjának segítségével eddig több mint 800 vállalkozás telepítette át részben vagy egészben termelését biztonságosabb régiókba.
Közülük kiemelkedően sokan – több mint 400 cég – Kárpátalját választották. Ez azt jelenti, hogy az áttelepült ukrán cégek jelentős része (mintegy 40 százaléka) jelenleg ebben a régióban működik. Összehasonlításképp: már 2022 közepéig 678 vállalat helyezte át termelési kapacitásait nyugatra a program révén, ekkor a legtöbben Lviv megyébe (24,6 %), majd Kárpátaljára (16,1 %) és Csernyivci megyébe (11,4 %) települtek.
A folyamatos áttelepülési hullám nyomán 2024-re Kárpátalja vált a költöző üzleti vállalkozások legfőbb célpontjává.
A cégek mellett több százezer állampolgár is nyugat felé menekült. Belső felmérések szerint mintegy 3,6 millió ukrán döntött úgy, hogy az ország békésebb régióiba költözik, és közülük jelentős rész Kárpátalján telepedett le. Az ide érkezők 30 %-a nyilatkozott úgy, hogy hosszú távon is a legnyugatibb megyében tervezi jövőjét. A térség lakossága a háború kezdete óta majdnem egyharmaddal nőtt, ami hatalmas logisztikai és infrastrukturális kihívást jelent, de egyben új munkaerő- és fogyasztói bázist is teremt a gazdaság fejlődése számára.
A nyugati sarok vonzása
Kárpátalja földrajzi elhelyezkedése és viszonylagos biztonsága kulcsszerepet játszik abban, hogy az ország új gazdasági menedékévé vált.
A megye közvetlenül határos az Európai Unióval (Magyarországgal, Szlovákiával, Lengyelországgal és Romániával), így logisztikai szempontból ideális a nyugati piacokra termelő cégek számára. Emellett Kárpátalja kimaradt a közvetlen harci cselekményekből, légterét és területét a háború első másfél évében biztonságosnak tartották, ami döntő tényező volt a vállalkozások költözésénél.
A régió infrastruktúrája és energiaellátása gyors ütemben fejlődik, hogy lépést tartson a gazdasági boommal. Az ipari parkok létesítése és az energetikai beruházások prioritássá váltak az utóbbi években.
Kárpátalján gyorsan és rugalmasan adják ki a hálózati csatlakozási engedélyeket, és folyamatosan bővítik az áramszolgáltatást a betelepülő üzemek igényeinek megfelelően. Jelentős hangsúlyt kapnak a megújuló energiaforrások is (szél- és napenergia), és elkezdődött a gáz- és hőtermelő kapacitások korszerűsítése. Ennek köszönhetően a régió áramfogyasztása egyharmadával nőtt, és Kárpátalja már nem pusztán energiafogyasztó, hanem részben energiatermelővé is vált, ami stabilabb hátteret biztosít az iparnak.
A munkaerő viszonylagos bősége és alacsonyabb költsége szintén vonzó a befektetők számára.
Kárpátalján a bérek hagyományosan elmaradnak az országos átlagtól (2022-ben a megyei átlagbér 12 115 hrivnya volt, szemben az országos 14 577 hrivnyával). Ez a bérszint – bár a helyieknek kihívást jelent – a vállalatok számára versenyképes költségeket kínál. A nyugati megyék az elmúlt másfél évben felismerték a befektetések jelentőségét: élénk verseny indult a cégekért a régiók között. Ahogy egy elemző fogalmazott, a nyugati országrész számára a háborús helyzet egyfajta lehetőség az iparosodásra, és a helyi vezetők „nagyon aktívan versengenek a költöző vállalatokért.”
Dupla bevétel, hatszoros adófizetés
Az áttelepült vállalkozások gazdasági hatása Kárpátalján már rövid távon is látványos. A megérkező cégek több mint 30 ezer új munkahelyet hoztak létre a régióban, enyhítve a háború okozta munkanélküliséget. 2023-ra az áttelepült vállalatoknál alkalmazottak száma a korábbi 2200-ról 11 700 főre emelkedett. A beáramló fizetések és a fogyasztás növekedése élénkíti a helyi gazdaságot, miközben otthon marad a képzett munkaerő. Beszédes mutató, hogy Kárpátalján az ipar villamosenergia-fogyasztása 33 %-kal nőtt, ami szintén a termelés felfutását tükrözi.
Az új vállalatoknak köszönhetően befolyó adóbevételek ugrásszerűen nőttek.
2021-hez viszonyítva hatszor több közterhet fizetnek be a cégek Kárpátalján, még az infláció és a hrivnya leértékelődése mellett is. A helyi (megyei és járási) önkormányzatok bevétele 2021 óta megduplázódott, ami szintén azt jelzi, hogy a gazdasági aktivitás drasztikusan bővült.
De nézzük esztendőről-esztendőre, hogy pontosan mennyi adót fizettek be Kárpátalján a helyi költségvetésekbe az áttelepült cégek. 2022-ben ez az összeg 92 millió hrivnya volt, ami 2023-ban már 202 millió hrivnyára nőtt. A következő évben a befizetés ismét több mint duplájára emelkedett, elérte az 503 millió hrivnyát, idén pedig várhatóan 756 millió hrivnya körül alakul a befizetett adók mértéke. Az áttelepülők által befizetett társadalombiztosítási járulékok is a sokszorosukra emelkedtek. 2023-ban közel 100 millió hrivnya volt, 2025-re viszont már 716 millió hrivnyát tett ki a cégek alkalmazottai után fizetett összeg. Ez a tendencia a foglalkoztatotti létszám bővülését és a bérek utáni adófizetést is tükrözi.
A legfrissebb adatok szerint a Kárpátaljára települt vállalatok fő profiljai között megtaláljuk a feldolgozóipart, a gépipart, az építőipart, az informatikát és a szállítmányozást.
Egyes becslések szerint az újonnan érkezett cégek közel egyharmada IT-szolgáltatásokkal foglalkozik, ami jelentős húzóágazattá teszi a technológiai szektort a megyében. Emellett természetesen a hagyományos iparágak – például bútorgyártás, élelmiszer-feldolgozás vagy könnyűipar – is képviseltetik magukat az új befektetők között.
Saját lábra álló régió?
Az IT-szektort számos technológiai és szolgáltató cég erősíti a régióban. Vállalkozások sora helyezte át irodáit Ungvárra, Munkácsra vagy más városokba az ország veszélyeztetett részeiből.
Ennek köszönhetően Kárpátalján pezsgő startup- és szoftverfejlesztő közösség alakult ki, új tech hubok jelentek meg.
Kárpátalja immár nem csupán a hagyományos iparnak, de a tudásalapú gazdaságnak is otthont ad. Az információtechnológiai szektor jelenléte új lendületet adott a régió fejlődésének, magasan képzett fiatal szakemberek érkeztek, akik helyben költenek, adóznak, vállalkoznak. A kárpátaljai városokban olyan új IT-vállalkozások és fejlesztő központok jelentek meg, amelyek korábban főleg Kijevben, Harkivban vagy Lvivben működtek.
A technológiai és ipari szféra erősödése egymást erősítő folyamat Kárpátalján. Például a gyártó cégek megjelenése maga után vonzza a logisztikai, telekommunikációs és egyéb szolgáltató cégeket is.
A helyi egyetemek és szakképző intézmények pedig elkezdték képzéseiket az új piaci igényekhez igazítani, mérnököket, informatikusokat és technikusokat képezve a betelepülő vállalatok számára. Mindez hosszabb távon megalapozza, hogy a régióban fenntartható gazdasági ökoszisztéma alakuljon ki.
Fontos az is, hogy a gazdasági fellendülés hatására Kárpátalja függősége az állami támogatásoktól drasztikusan csökkent. 2021-ben a megye költségvetésének 60 %-át még a központi dotációk tették ki, ám 2024-re ez az arány 25 %-ra esett vissza.
